Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Túraútvonalak
Budapest központjától alig 30 km-re található a Zsámbéki-medence, amely földrajzi kistájként a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó települések területét foglalja magában: Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék. A kapcsolódó táji-természeti értékek miatt e tájhoz szervesen illeszkedik Budakeszi és Nagykovácsi területe, így ezt a 12 települést nevezhetjük mi együtt Budavidéknek. E táj peremén az erdő borította Budai-hegység és a Gerecse, valamint az erdős-szőlős Etyeki-dombság vonulatai sorakoznak. A medence belseje kisvízfolyásokkal tagolt enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét az évszázados mezőgazdasági hagyományokat jelző búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. Természeti értékeink közül kiemelkedik az egykori bőségesebb vízellátásra utaló Gurgyal- Disznólápa - Sasfészek-tó - Biai-tó ökológiai folyosó. A Budakeszihez, Nagykovácsihoz és Telkihez tartozó erdők a Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájegységhez tartoznak, és vannak helyi védettségű természeti területeink is. Legrégebbi védett műemlékeink közül országosan ismert a 12.századi premontrei templom- és kolostorrom Zsámbékon. Kistájunkon még számos műemléki épület található, valamint számos nem védett táji-természeti-kulturális emlék, melyeket egyedi tájértékként tartunk számon. Értékeinket a térségünkben közel 20 éve tevékenykedő civilszervezeteink feltárták, és azokat folyamatosan ismertetik a helyi lakossággal tájismertető táborok, kulturális rendezvények, szabadtéri programok alkalmával. A lehetséges gyalogos, kerékpáros, lovas útvonalak kialakításának lehetőségét több szakmai tanulmány elkészíttetésével vizsgáltuk. Értékeink további védelmére, ismertté tételére, és egy nem motoros úthálózatra való felfűzésére kitűnő lehetőséget jelent a csatlakozás a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező, magyarországi Ökotárs Alapítvány Zöldút programjához. 2007. április 23-án a nagy múlttal rendelkező, környezet- és természetvédelemi, valamint közösségfejlesztő tevékenységet végző egyesületeink: a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület, Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület, Zsámbéki Medence Életminőség Egyesület, és a Budakeszi Vadaspark összefogásával létrehoztuk a BudaVidék Zöldút Szövetséget, melyhez már az alapításkor számos itt élő magánszemély is csatlakozott. A lehetséges útvonalhálózat tervezése során a minimális környezeti terhelést jelentő megoldásokat kerestük, így a meglévő, kisforgalmú aszfaltos utak, erdészeti murvás utak, régi vasúti töltés, történelmi utak nyomvonalán lévő földutak, szekérutak alkothatják a megvalósítandó úthálózatot. Zöldút programunk megvalósítása jó hatással lehet térségünk helyi társadalmi fejlődésére, segítheti a könnyen elérhető egészséges életmód elterjedését, hozzájárulhat a turisztikai lehetőségek bővüléséhez, a helyi termékek megkedveléséhez. Munkánkat személyes találkozások, napirend alapján folyó műhelymunkák formájában végezzük, melyeket levelezőlistás kapcsolattartással egészítünk ki. A program sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a helyi önkormányzatokkal, a településeinken dolgozó pedagógusokkal, és a zöldút program szemléletéhez közelálló szemléletű vállalkozókkal. Eddigi munkánk konkrét eredményei egy munkaközi térképvázlat, egy honlap, egy zöldutas megjelenés a Budakeszi Vadasparkban, és egy pozitív visszhangra talált tájékoztató megtartása térségünk polgármesterei és önkormányzati képviselői számára.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Gépkocsival a 54. számú út felől, a 22 km-nél lévő mellékúton elérhető Karikás csárda, a pusztabejáró. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti kisvonat, Hittanya megállótól a Boróka tanösvény mentén sétálva érjük el a Pásztormúzeumot.

ÚTVONAL
1. nap: A 12 km hosszú, jelzésű túraútvonal a Karikás Csárdától a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz.

2. nap: Pásztormúzeum megtekintése és a tanösvények bejárása: Az „Erdei tanösvény” (hossza: 2700 méter) a Pásztormúzeum irányából a jelzésű turistaúton érhető el. Első táblája a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk (második állomás). A kilátótorony a tanösvény harmadik állomása (kilátás az Ősborókásra). Visszafelé indulva kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér, és az Erdei tanösvény változatos felszínű buckák között kanyarogva tér vissza a jelzésű erdei útra. A Pásztormúzeum közelében találjuk a „Boróka tanösvényt”(hossza: 2900 m), a „Madarak és Fák” útját, valamint a „Sáskajárás” kiinduló állomásait. Naponta lovasbemutatóval várják a vendégeket. További látványosság még az Alföldfásítási Múzeum, mely a útvonalon található.

NEHÉZSÉGI FOK
A kora tavasztól őszig ajánlott túra könnyű, csak a futóhomok szokatlan néha. Szinte minden korosztálynak ajánlható. Nyári hónapokban túrázásra a kora délelőtti, illetve a késő délutáni időszak célszerű. A kirándulások alkalmával ajánlott távcsövet, a nyári hónapokban valamilyen fejfedőt, illetve innivalót magunkkal vinni.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
Hosszúság: 12 km
Jelzés: piros kereszt, hurok jellegű útvonal

Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található.
Pásztormúzeum: A bugaci puszta közepén álló Pásztormúzeum a kiskunsági szárazmalmok stílusában épült. Az épület mellett álló idős tölgyfák a valamikori homoki tölgyesek hírmondói. A Pásztormúzeum a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit, és a környék természeti értékeit mutatja be. A Pásztormúzeum mellett emelték a nemzeti park 30. évfordulóján, 2005-ben a nemzeti parkot alapító erdőmérnökök, Dr. Tóth Károly és Kontra László tiszteletére emelt emlékhelyet. A Balanyi Zoltán szobrászművész által készített emlékmű anyaga az ezen a tájon jellegzetes réti mészkő. A Pásztormúzeum környékén még ma is a régihez hasonló élet zajlik. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója. A hűvösölőt, az isztrongát, a karámokat, vagy a kontyos kunyhót ma már főleg a kirándulók használják. A múzeum mellett kezdődik az Ősborókás, ahová túrautakon be lehet sétálni.

Útvonal-leírás:
Akik hosszabb túrázásra vágynak, azoknak ajánljuk a 12 km hosszúságú, piros kereszt jelzésű túraútvonalat, mely a Karikás Csárdától indul, és a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz. Azok, akik a rövidebb túrákat részesítik előnyben, négy rövid, de tartalmas tanösvény közül választhatnak. A Karikás-csárdától a piros kereszt sávon indulunk el, ami együtt halad a piros ’visszakanyarodó nyíl’ jelzésével, földúton haladhatunk a Pusztamúzeumig, és az istállókig. Itt tehetünk egy kis kitérőt, az istállóktól az erdő felé nézve már látszanak a "Madarak és fák útja" nevű tanösvény ismertető oszlopai. Ez egy relatív rövid, de szépen kivitelezett tanösvény. Az istállókat baloldalt megkerülő földúton vezet tovább minket a piros kereszt sáv jelzése. A kilátóhoz érve megpihenhetünk, megcsodálhatjuk az erdő, és az ősborókás szépségeit, majd tovább haladunk végig a jelzésen, vissza a Pásztormúzeumhoz a ’visszakanyarodó nyíl’ jelzést követve.

Boróka tanösvény
Hossza: 2900 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Táblák nyelve: magyar, német
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan
Az útvonal jelzése: narancssárga nyíl

Állomások:
1. Kisvasút a pusztán 2. Homoki erdők 3. Homoki legelő 4. Élet a legelőn 5. Pásztormúzeum
A tanösvény első állomását a Hittanya vasúti megálló közelében találjuk. Itt a kisvasút történetéről, szerepéről olvashatunk. A tanösvény útvonalát jelző nyilakat követve az erdő és a puszta határán haladó földúton sétálhatunk tovább. A második állomásnál a homoki erdők jellemző fafajait ismerhetjük meg. Az eredő szélén haladva a harmadik állomás táblájának segítségével a homoki legelők növényzetét tanulmányozhatjuk. Ezen az úton, balra, találjuk az Erdei tanösvény utolsó állomásának tábláját is. Innen néhány száz méterre, balra az erdőben kezdődik az Erdei tanösvény. A Boróka tanösvény útvonala ezzel ellentétes irányba, tehát jobbra kanyarodik a puszta irányába. Egy rövid szakasz után pedig balra fordul. A negyedik állomást már az állattartó karámok közelében találjuk. Ezen a táblán egy szemléletes ábra mutatja be a legelőn élő állatok közötti táplálékhálózatot és egyéb kapcsolatrendszereket. A régi mintára épített pásztorépítményeket, a karámot, a hűvösölőt, az isztrongát ma is használják. Az istállók mögött elsétálva jutunk a Pásztormúzeumhoz. A múzeum előtt áll az utolsó állomás táblája, amely a múzeumról ad rövid tájékoztatást. Az itt álló hatalmas tölgyfák árnyékában kipihenhetjük a túra fáradalmait.

Erdei tanösvény
Hossza: 2700 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Táblák nyelve: magyar, angol
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan
Az útvonal jelzése: lila nyíl

Állomások:
1. Természetes és telepített erdők 2. Nyílt homoki pusztagyep 3. A homokbuckák növényzete 4. Tájidegen fajok 5. A homokbuckák keletkezése 6. Homoki tölgyesek
A Pásztormúzeum irányából a piros kereszt jelzésű turistaúton haladva találhatunk rá az Erdei tanösvényre. Az istállók mellett, az őshonos állatok telepén átsétálva, a karámok mögött haladva egy darabon a Boróka tanösvény útvonalán visszafelé haladunk. A Boróka tanösvény negyedik állomás tábláját elhagyva hamarosan jobbra kanyarodik útvonalunk. Egy rövid szakasz után útelágazáshoz érünk. A Boróka tanösvény útvonala itt balra folyatódik egészen a Hittanya vasúti megállóig. Ha egyenesen besétálunk az erdőbe, ott hamarosan rálelünk az Erdei tanösvény első táblájára. Itt módunkban áll a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk, ahol a tanösvény második állomása van. Ezután még egy jó darabon ezen az úton megyünk tovább. Hamarosan elérjük a kilátótornyot melyet piros háromszög jelez, ez egyben a tanösvény harmadik állomása. A toronyból szép kilátás nyílik az Ősborókásra. Ezután egy rövid szakaszon visszafelé indulunk. Kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér a széles földútról. Ezután ismét jobbra, majd balra kanyarodik az út. Egy hosszabb egyenes szakasz után érünk a negyedik állomáshoz. Itt a homokon előforduló tájidegen fajokról (pl. erdei és fekete fenyő, akác) kapunk tájékoztatást. Néhány méter után balra kanyarodunk. Ez az egyenes út vezet vissza az erdő széléhez. Több meredek buckát megmászva találunk rá az ötödik állomásra, ahol a homokbuckák kialakulásának menetét ismerhetjük meg. Az utolsó állomás már az erdő szélén haladó úton van. Ha itt jobbra kanyarodva folytatjuk utunkat, akkor a Boróka tanösvény útvonalán a kisvasútig jutunk. Ha balra fordulunk, akkor a Pásztormúzeumhoz érünk vissza. Madarak és fák útja A mangalica szállástól induló Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogat, mert Bugac egy teljesen más arculatú területére vezet. A homoki erdőben sétálva, megismerkedhetünk az itt élő fás szárú növényekkel, a gyakorlati madárvédelem fontos eszközeivel, a különböző mesterséges odúkkal. Utunkat tovább folytatva egy meredek kapaszkodón át magas homokbucka tetejére jutunk. Innen körültekintve Bugac egyik kiemelkedő természeti értékét, a híres Ősborókást láthatjuk. A fokozottan védett terület határához érünk, ezért innen vissza kell fordulnunk. Egy darabig azon az úton haladunk, amerre jöttünk. Az útelágazásnál, amit tábla is jelöl, jobbra fordulunk. Utunkat az istállók közelében lévő „nyári állás” felé folytathatjuk. Hamarosan elérjük a gémeskutat, ahol a pásztorok és háziállataik ideiglenes szálláshelyét láthatjuk. Sáskajárás sétaút Vállalkozó kedvű felnőtteknek és gyerekeknek ajánljuk a Sáskajárás elnevezésű szórakoztató sétautat. Aki végigjárja, játékos próbákon keresztül szerezhet közvetlen élményeket, benyomásokat a pusztáról, az itt élő vad és háziállatokról. A sétaúthoz tartozó térkép és leírás a Pásztormúzeumban kérhető.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Tájegységek
A Bükk hegység a magyar Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta. A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.
A Bükk legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán. A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk központi, magas részén helyezkedik el. Jelenleg 1115 barlang ismert, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható. A híres miskolctapolcai Barlangfürdőt termálvízforrás táplálja. Különleges állatvilága, mikroklímája miatt 52 barlang fokozott védettséget élvez. Több „ősemberbarlang” is található, melyekben jelentős leletekre bukkantak. Legfontosabb látnivalók: Lillafüred, Szalajka-völgy az erdei múzeummal és a pisztrángteleppel, Bánkút a sípályákkal és a turistaszállóval, Nagy-mező, Szeleta-barlang, Őskohó, Bél-kő, Bélapátfalvai ciszterci apátsági templom és monostor rom, Tar-kő, Kecske-lyuk, Szentléleki kolostorrom, Dédesi várrom, Sebes-vízi szurdokvölgy, Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, Szilvásváradi Erdei Vasút.
Borutak
"Olyan borvidékre, a Bükki Borvidékre hívom, ahol az "Isten adta" riolittufa pincék sokasága érleli és tartja szinte állandó hőmérsékleten a kellemes savakkal rendelkező Bükkaljai borokat. Ahol a borturizmus, a boros programok és rendezvények jól összebarátkoztak a falusi turizmussal, a Kedves Vendégekkel. A Bükkalja semmihez sem hasonlítható adottságait, a táj harmóniáját, barlanglakásokat, kaptárköveket, esetenként több soros, díszített pincéket, a népi lakóházakat, múzeumokat, néphagyományokat, népi mesterségeket, régi étkeket, gyógy és termálstrandokat, és nem utolsósorban a jó borokat Önnek, Családjának, barátainak is látni, élvezni, kóstolni kell. Borvidékünk Mezőkövesdtől előbb Miskolcig, majd már Edelény és Szikszó környékéig tart. Célunk a borturizmus erősítése, néphagyományokkal, humorral fűszerezése, az egyedi pincekultúrák megismertetése, a kulturált borfogyasztás elősegítése. Borainkat ne csak egymásnak dicsérhessük, jöjjenek el, kóstolják meg, és dicsérjék Önök is, de csak ha megérdemli."
Tematikus utak
A Bükkalja területén a földtörténeti harmadidőszakban - egész pontosan a miocén korszakban - lejátszódó vulkáni működés következtében jött létre a vidéket borító riolittufa, illetve a riolitingnimbrit takaró, amely napjainkban is meghatározza a vidék kőzettani arculatát. A többszörösen ismétlődő, hosszan elnyúló vulkáni működés során 4-500 m vastagságú vulkáni összlet - zömében riolittufa, illetve helyenként riolitláva - került a felszínre.
A kőzettakaró a szerkezeti mozgások következtében déli irányba megbillent, így jöttek létre az északi oldalon meredeken leszakadó, viszont déli irányba menedékesen húzódó ingnimbritplatók, hátak, amelyek a Bükkaljának jellegzetes morfológiai arculatot kölcsönöznek. Később ezt a megbillent térszínt kezelésbe vették a természet külső pusztító erői is, melyek közül talán legjelentősebb hatást a Bükkből lesiető vízfolyások gyakorolták oly módon, hogy észak-déli irányban átvágták magukat a riolittufa takarón, így déli irányba, az Alföld felé kitárulkozó, párhuzamosan futó patakvölgyek szabdalják kisebb egységekre a Bükkalja területét.
A riolittufa és a természet pusztító erői nem csak a makroformák szintjén hoztak létre meghatározó tájképet, hanem a mikroformák tekintetében is jellegzetes tájképelemeket alkottak. Ezek, a Bükkalja riolittufa-takarójából kipreparálódott bizarr sziklatornyok, a kaptárkövek, melyek Siroktól Kácsig többfelé megtalálhatók.
 A kaptárkövek
Bár az ember a Bükkalját régóta látogatja - erre bizonyíték a Cserépfalu határában, a Suba-lyukból előkerült 60-70 ezer éves neandervölgyi ősember leletek - de talán az első komolyabb, mai napig fennmaradt, jól látható nyomot valószínűleg a kora-népvándorláskorban itt megjelenő ismeretlen népesség hagyta, akik a Bükkalja 72 riolittufa-tornyába mintegy 473 sziklafülkét faragott.
A fülkék rendeltetéséről még napjainkban is megoszlanak a vélemények. A néphagyomány egységes emléket nem őriz róluk, sőt, településenként más és más a nevük is: (köpüskő, ablakoskő, vakablakoskő, bálványkő). Egyes sziklák Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány néven ismertek. A kaptárkő elnevezés a XX. században honosodott meg egységesen, pedig eredendően csak Szomolyán nevezte így a nép őket. És rendeltetésükben is megosztott a népi emlékezet: az Eger környéki hagyománykincs szerint a Szent István korabeli pogánylázadások elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe, más szájhagyomány szerint viszont a török időkben méhészkedésre használták.
A téma első tudományos kutatója Bartalos Gyula volt, aki urnatartóknak vélte a fülkéket, és hol a hun-magyar kultúrkörhöz, hol a szkíta vagy kelta népességhez kötötte őket. Mások szerint bálványtartók lehettek, de a máig legismertebb felfogásnak Saád Andor miskolci orvos vetette meg az alapjait: szerinte a fülkéket a honfoglalás korától a török időkig méhészkedésre használhatták - bár ennek a feltételezésnek több tény is ellentmond. Hozzájuk hasonló fülkés sziklatornyokkal legközelebb Trákiában, a mai Bulgária területén találkozhatunk, az analógiák keresése pedig Perzsia és Belső-Ázsia hegyvidékei felé visz.
És nem csak a fülkék az egyetlen faragott „alkotásai" e sziklatornyoknak: nem egy sziklakúp tetején érdekes, lefolyó-csatornával rendelkező tál szerű mélyedéseket találhatunk, melyek igen hasonlatosak más kultúrák áldozati sziklaoltáraihoz. Sőt az egyik sziklán egy vélhetőleg korabeli „sziklarajzot", egy vésett ábrát is felfedezhetünk. Talán ebből is látható, milyen egyedi kultúrtörténeti értéket (és talányt) képviselnek ezek a sziklák itt, a Bükkalján.
Kőbe zárt világ
A Bükkalját felépítő riolittufa nem csak a kaptárkövek sziklatornyainak alapanyagát adja, hanem ez szolgált természetes építőanyagként az itt élő embereknek is. Így ma túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a riolittufa a bükkaljai tradicionális népi kultúra alkotóeleme volt, akárcsak a Világörökség részét képező törökországi Kappadókia riolittufa-vidékén.
Pincék, barlanglakások
Hogy mikor vájhatták az első barlanglakásokat illetve pincéket a Bükkalján, ezt ma már nehéz lenne megmondani. Egyesek szerint Árpád-kori az a néphagyomány szerint remete-laknak használt sziklahelység, melyet Demjén nyugati határában találhatunk egy völgyfal sziklapadjába mélyítve. Az első írásos emlékek csak a XV. századból származnak. Ez az egri káptalan birtokkönyve, amely említést tesz a Király-szék alatti üregekről. Ezek lehettek Eger legkorábbi pincéi, melyeket a mai Tetemvár utca mésztufa-padja, az ún. darázskő alá, a kavicsos üledékbe mélyítettek.
Az azóta eltelt félezer évben számtalan pincét faragtak a környező dombokba, amelyek mai napig is meghatározzák a bükkaljai települések arculatát. 
Az alapkőzetbe nem csak borospincéiket, hanem lakóhelységeket is vájtak az itt élők. Ezek a sziklába faragott barlanglakások nem egy településen még ma is megtalálhatók, sokszor egymás felett két-három szintes utcákra fűzve egész településrészeket alkotnak. Szép példáit találjuk ennek Sirokban, Egerszalókon, Ostoroson, Szomolyán, Noszvajon, Cserépfalun, Cserépváralján és Tibolddarócon. Mára a barlanglakások elsősorban gazdasági rendeltetést kaptak, istállóvá, csirkeóllá, terménytároló helységekké alakították át őket, illetve néhányuk még mai is lakott, elsősorban az elszegényedett roma lakosság költözött be több elhagyott sziklahelységbe. De az utóbbi időkben történtek szép kezdeményezések is a barlanglakások megmentésére: többüket tájházaknak rendezték be (Szomolya, Cserépváralja), illetve magánnyaralókat alakítottak ki benne, és talán a legszebb barlanglakás-komplexumban, a noszvaji Pocem-lyukban ma képzőművészeti alkotótelep működik.
Gazdasági épületek
Az itt élők nem csak lakhelyüket illetve a kisebb gazdasági rendeltetésű helységeket vájták a kőbe, hanem komoly gazdasági épületeket is kiváltottak a sziklahelységekkel. Hatalmas, többször több száz juhot, vagy akár az egész gulyát befogadó hatalmas kőhodályokat is faragtak a sziklába. Erre szép példát majd' minden bükkaljai település határában találhatunk, de talán a legimpozánsabb a 200 m² alapterületű szomolyai kőhodály gyönyörű faragott oszlopsoraival.
Házak, támfalak
Mivel ez a kőzetanyag levegős, porózus vulkáni tufa, így kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Emellett könnyen faragható, és az összesült dacitos-ingnimbrites változata könnyen lapokra hasítható, így adott minden tulajdonság, amely egy kőzetanyagot kiváló építészeti alapanyaggá tesz.
Évszázados, szárazon rakott támfalak, kőkerítések és faragott kőoszlopos tornácos népi lakóházak őrzik a kőfaragó kőműves mesterség emlékét. A követ kézi szerszámokkal fejtették, majd lapokra hasogatták és ezeket a még viszonylag formátlan kőlapokat úgy helyezték egymásra minden kötőanyag - legfeljebb agyagos sár közbeiktatásával, hogy nem egy lakóház kőfalazata még a 19 századból maradt fent sértetlenül. A XIX. századtól vidékünkön is lassan engedélyezik földesuraik jobbágyaiknak, hogy kőházakat építsenek, így robbanásszerűen megindul a kőházak építése. A népi kőépítészet hagyományai persze eddigre már kialakultak, hiszen azért csak kőből készítettek a falusi népesség kisebb gazdasági épületeit, kő-támfalait, kerítéseit, amelyekre ma is minden településen találhatunk szép példát, de azért talán legimpozánsabbak az 1800-as évek második feléből származó kőfalazatú, faragott kőoszlopos tornácú régi házak, melyeket még számos településen megtalálhatunk.
Kőfaragás
A követ nemcsak építőanyagnak bányászták, hanem faragták is. Ilyen népi kőfaragó központok alakultak ki Sirokban, Demjénben és Szomolyán is. Például demjéni kőből demjéni mesterek közreműködésével faragták az egri bazilika szobrait és számos egri barokk épület szobordíszét. De számtalan köztéri, elsősorban szakrális témájú szobrot, feszületet fedezhetünk fel a vidék falvaiban, illetve településeket külterületein a régi dűlőutak mentén.
Díszes kőfaragások nagy számban fellelhetők még napjainkban is a Bükkalja településeinek temetőiben, hol számos, akár művészeti alkotásnak is beillő faragott kő síremléket találunk a XIX. századból.
Borvidékek

Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt - olykor hatalmas méretű pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgőalapborokat is termelnek.

  • Terület:    1130 hektár

  • Klíma:    napfényben gazdag, hűvös, a fehérbor termelésének kedvező

  • Szőlőfajták, borok:    Olasz rizling - könnyed, elegáns. Leányka - illatos, az egrinél könnyebb, vékonyabb. Sok más - kisebb területeken termesztett - fajta is megtalálható itt.
Túraútvonalak
Túra hossza: 107 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 1030 m
Tájegység: Bükk-hegység

A kerékpártúra az egri Tesco parkolóból indul. Az útvonalat egy háromszögként kell elképzelni. Mindhárom oldala egy-egy szakaszt jelöl. Az első szakasz két végpontja Eger és Dédestapolcsány. Köztük Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad és Nagyvisnyó településeken haladunk át. Nagyvisnyó határában egy jobbkanyarral érkezünk a második szakaszhoz, amely Lillafüreden ér véget. Mályinkát, Szentléleket, és Újmassát érintve a Hámori - tó mellett halad el. A harmadik szakasz Lilafüreden, Répáshután, Felsőtárkányon, Felnémeten át ér vissza Egerbe a Tesco parkolójába.

További információ: 
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/bukki-kerekparos-kortura
Nemzeti Parkok
Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.
Túraútvonalak
EGYNAPOS TÚRA
ÚTVONAL
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Pincehely Simontornya elérhető vonattal a 40. sz. Bp.–Pécs főútvonalon, ugyanezen lehet visszatérni a túra végén Pincehelyről. Táv: 23 km

TÖBBNAPOS TÚRA
Simontornya (Vár) – Vámipuszta – Ozora (Vár) – Fürged – Kecsegpuszta – Tamási (40 km) – Szakály – Hőgyész (59 km) – Diósberény – Gyönk – Kölesd (85 km) – Borjád – Úzd – Sárszentlőrinc – Felsőrácegres – Simontornya
Táv: 114 km, ebből 8 km földút Ajánlott időszak: április–október

LÁTNIVALÓK
Simontornya:
• Vár, vártörténeti kiállítás, kőtár, „Nemesi ősgalériák Tolna megyében” c. képzőművészeti gyűjtemény, kortárs művészek időszakos kiállításai, szabadtéri előadások.
• Ferences templom barokk, (1734-60), 1775 előtti freskók, 1454-ből származó gótikus kehely
• Fried Castle
• Gála Panzió és Borház
• Thermal Camping
• Gácsi Ménesbirtok Kft. lovaglási és szálláslehetőség
• Könyvné Szabó Éva bőrműves

Ozora:
• A vár egykor kétemeletes, kora reneszánsz palota volt, melyet az Esterházy család barokk kastéllyá alakított át, Illyés Gyula-kiállítás
• Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület, információ falusi vendégházakról

Pincehely:
• Csehfalvi-kúria: helytörténeti kiállítás és Vörösmarty-emlékkiállítás
• Ónódi Pince Előhegy (Göbrő). Pincelátogatás és borkóstoló
• Zsuzsanna Vendégház falusi vendégház

 Tamási:
• Tamási Termálfürdő
• Termál Motel és Camping

Szakály:
• Tájház

Hőgyész:
• Német Nemzetiségi Tájház
Túraútvonalak
Csurgó – Gyékényes – Zákány – Zákányi szőlőhegy – Őrtilos – Őrtilos vasútállomás
Táv: 26 km (itt visszatérési lehetőség Csurgóra vonattal) – Őrtilos – Somogybükkösd – Porrog – Porrogszentkirály – Csurgó
Táv: 50 km
Ajánlott időszak: április – október

LÁTNIVALÓK
Csurgó református gimnáziumát, az „első somogyi oskolát” 1792-ben alapította Festetics György, itt tanított Csokonai Vitéz Mihály költő.
• egykori gimnázium: ma Városi Múzeum
• mai Csokonai Gimnázium egykori tanítók arcképcsarnoka, 22 ezer kötetes, régi könyvtár, a parkban barokk Festetics-kapu, Csokonai emlékpadja, Berzsenyi Dániel, Nagyváthy János és Tisza István emlékművei, „Minden tanárok emlékharangja”
• Szentlélek templom XIII. sz.-ból származik, a XVIII. sz.-ban barokk stílusban átépítették
• Varga Apartman

Gyékényes vasúti csomópont és határátkelőhely, tiszta vizű kavicsbányatavaival kedvelt turisztikai célpont.
• r. k. templom (1835, klasszicista)
• Lankóci erdő a település határában található, a DDNP része, itt nyílik a védett kockás liliom, lápi csalán, tavaszi és nyári tőzike • Kastély Fogadó
• Posseidon Panzió és Étterem
• Kéktó Kemping

Zákány:
• Szt. Iván templom (1811, barokk)
• Zichy-kastély, ma iskola, parkja védett
• Látó-hegy, innen nyílik a legszebb kilátás a Drávára, vasútoldal botanikai ritkaságok miatt védett

Őrtilos:
• Szentmihály-hegy, szép kilátás, Szt. Mihály-templom (1740, barokk)
• Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás
• Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy

Zákány és Őrtilos környéke a DDNP egyik legértékesebb területe. Akik részletesebben (akár gyalogosan is) meg szeretnének ismerkedni e területtel, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést kérhetnek a NP Igazgatóságtól 72/517-200 telefonszámon.

Somogybükkösd:
• Perczel-kastély parkja, 1,8 hektáros díszkert, szép kilátás a jórészt erdő borította tájra
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti autóbusszal Székesfehérvár és Budapest felől egyaránt. Visszautazás Csókakőről, vagy a 81-es úton elérhető távolsági járattal.

ÚTVONAL
Csákberény – Gémförtés-völgy – Maurer-kunyhó – Buhin-völgy – Csókakői várrom – Csókakő – 81-es úti buszmegálló
Táv: 10 km
 Szint: 240 m

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlott minden korosztálynak, családosoknak is. Könnyű túra, minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Csákberény: már a rómaiak korában lakott hely, 1297-ben kelt oklevélben szerepel először írásban, a Csákok birtokaként. Igen szép fekvésű község. Horog-völgy, Ugróvölgy, Ugró-völgyi barlangok, Meszes-völgy, Orondi-szőlőhegy, Orondi pincesor: a Mór – Csókakő – Csákberény – Gánt közötti „Ezerjó-borút” része, katolikus templom és parókia (18. század), református templom és parókia (1799), Szent Flórián-emlékmű, Szikszai János-emléktábla.
Csókakő: Csókakő vára, Vár-völgy, római katolikus templom (1772–73).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Natúrparkok
Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található az a különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi hagyományokban gazdag aprófalvas vidék, amely a palóc gyökerekből, a közös történelmi múltból és az azonos társadalmi, gazdasági helyzetből adódóan viszonylag egyveretű térséget alkot. A Cserhát egyik meghatározó tájegysége a történelmi Nógrád vármegyének, illetve a jelenlegi Nógrád megyének is.
A homogenitás mellett a térségi lehatárolást indokolja a települések között folyamatosan erősödő partnerség. A civil szféra területén ez elsősorban a palóc hagyományok ápolásában, a kulturális és szabadidős rendezvények szervezésében, valamint a határon átnyúló testvérközségi-testvértérségi kapcsolatok kialakításában nyilvánult meg. A közszféra vonatkozásában a partnerség nem csak néhány önkormányzati feladat ellátására való szövetkezésben (körjegyzőségek, iskolafenntartó társulások, közös egészségügyi, szociális és egyéb intézmények létrehozása) alakult ki, hanem a vidékfejlesztés terén mutatott közös gondolkodásban, aktivitásban és összefogásban is megmutatkozott.
Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán elnevezése Nógrádra a „Görbeország”, amely a cserháti dimbes-dombos tájat is kiválóan jellemzi. R. Várkonyi Ágnes történész Nógrádot „becéző” leírását is bízvást alkalmazhatjuk a Cserhátra: „Nincs még egy szeglete a világnak, ahol annyira nyilvánvaló lenne, mint itt, a hegyes-völgyes nógrádi tájon, hogy földünkön szétválaszthatatlanul egybeépült a természet, az emberi munka és a történelem.”
A Natúrpark területe igazi kultúrtáj, ahol az emberi hatásoknak különböző mértékben kitett tájrészletek színes mozaikjával találkozunk. A természeteshez közeli, a kisüzemi módszerekkel művelt és a regenerálódó felhagyott területek uralják a tájat. A tájkép természeti alapját a felszíni formák és a növényzet határozzák meg. A Keleti-Cserhát képét a helyenként a középhegységi magassághatárt meghaladó, vulkáni eredetű hegyvonulatok határozzák meg. Ilyenek a Tepke-, a Bézma-vonulat, a Bujáktól északra eső hegyek, Nógrádsipek és Herencsény hegyei. Ezek a hegyek erdősültek, lábaikon azonban mészkövön, löszön legelők, művelt és felhagyott szőlők-gyümölcsösök találhatók. Az Északi-Cserhátban a telérvonulatok, a szelíd, meszes üledékes kőzetekkel fedett dombok a jellemzők.
A völgyekben ülő falvak szintén a tájkép meghatározó tényezői. Szinte minden faluban találhatók településszerkezeti és népi építészeti értékek, de kiemelkedő a hollókői Ófalu, vagy a terényi Szőlősor. Tájképi értékek a középkori várak és várromok, így Hollókő vára, Buják és Szanda várának romjai. Gyönyörű és értékes templomokat is sok helyen láthatunk, melyek közt a dombon állók különösen látványosak (pl. Cserhátsurány temploma nyolcszögletű tornyával). Tájképi értékkel bírnak a népi szakralitás egyes tárgyi megnyilvánulásai is, mint a sok útszéli kereszt, vagy a patakpartokon álló Nepomuki Szent János szobrok.
Néhány kilátóhelyről láthatjuk be igazán jól a Cserhátot és tág környékét. Ilyenek például a szandai Vár-hegy, a béri Nagy-hegy, a Tepke kilátótornya. A tájképi értékek felszínes bemutatása helyett ugyanakkor a Natúrpark célja a mélyebb átélés biztosítása, a „hely szellemének” megsejtetése. Ezt a terület természeti és kulturális örökségének őrizve történő megismertetésével szeretnénk elérni.
A Cserhát Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex térségfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését. A Natúrpark összesen 38259,72 hektár kiterjedésű területe 22 település közigazgatási területén helyezkedik el. Ebből 15 község teljes közigazgatási területe érintett.
http://www.cserhatnaturpark.hu/Naturpark.html
Túraútvonalak
Az író szavaival a Cserhát: „nem hegyvidék, mert nem völgyek süllyednek a hegyek közé, és nem alföld, mert sehol sem sík és minden honnan látni hegyeket. E vidék lelkét nem érti meg senki első pillantásra.” (Szabó Zoltán, 1939. Cifra nyomorúság) A Cserhát Nógrád megyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. Az, igen összetett, egymástól erősen különböző földrajzi tömböt összefogó táj három nagyobb egységre bontható: legkeletibb része a Keleti-Cserhát lepusztult vulkanikus dombjai, központi területeit a belső-Cserhát rétekkel, szántókkal, legelőkkel tarkított lankái alkotják, míg a Börzsöny felé a dombságot a Nyugat-Cserhát erdős dombjai zárják. Régen kihunyt tűzhányók, és eltűnt tengerek emlékeit őrzi ez a sokak által látogatott, mégis alig ismert vidék. A Cserhát jelentősen meghatározza egész Nógrád megye arculatát. A térség aprófalvas. A települések között, hasonló helyzetük ellenére, alig-alig van együttműködés, melyet a közigazgatási lehatárolódások is akadályoznak. A Zöldút programhoz csatlakozva ezen az elszigeteltségen is változtatni kívánnak a Zöldutat kezdeményező szervezetek. A Cserháti Zöldút létrehozását a szentei Zöld Szerpentin Kht. mellett szorgalmazza a Dél-Cserháti , Ökológiai Tájközpont Kht. (Bercel) és Zöld Pihenő Alapítvány (Kozárd) is. A Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. Bercel-Jákotpusztán működik. A tájközpont bemutató gazdasága a magyar őshonos állatok extenzív tartását, a környezeti szempontból érzékeny területek hasznosítását, valamint a vidék fejlesztésének elősegítését mutatja be., Oktatási helyet tart fenn az oktatási intézmények tanulói, hallgatói számára, szakmai csoportokat fogad (egyetemek, főiskolák, gazda-körök, középiskolák) az ökológiai állattartás bemutatására. Szaktanácsadást nyújt a gazdálkodók számára, szakmai előadásokat, rendezvényeket szervez, nyári gyermek és ifjúsági táboroztatást nyújt a környezet- és természetvédelem, állatvédelem és etológia szakterületekkel összefüggésben. A nemzetiségi örökség életben tartása érdekében hagyományőrző rendezvényeket szervez, megóvja és fenntartja a vidéki élet kulturális örökségét, térségi összekötő szerepet tart fenn. A 150 lakosú Kozárdon működő Zöld Pihenő Alapítvány célja a környezettudatos társadalom kialakulásának elősegítése. A természeti, környezet kímélése jegyében célozza meg a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését. Népszerűsíti a kisléptékű turizmust, a helyi tradíciókat, ezáltal is hozzájárulva a vidéki közösségek kulturális, szociális és gazdasági életképességéhez. A természeti környezet értékeinek tiszteletét és védelmét a személyes tapasztalat erejét használva erősíti, választ adva globális környezeti problémákra. Az Alapítvány a fenntartható és fejlődőképes társadalom irányába mutató turisztikai termékek minősítési rendszerének kidolgozásával, azok minősítésével, reklámozásával, piacra jutásuk segítésével és értékesítésével foglalkozik. A Cserháti Zöldút létrehozását kezdeményező, apró falvakban működő civil szervezetek közös értékrendje és gondolkodásmódja segíti, hogy a zöldutak számára ideális, számos értéket rejtő, vadnak nem nevezhető, de mindenképpen „regényes” cserháti tájban új értékként olyan zöldút szülessen, amely összeköti az összetartozót, és elvezeti az igazi, rejtett értékekre nyitott érdeklődőt eddig ismeretlen uticéljához.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Megyék
Hazánk délkeleti részén találjuk Csongrád megyét, amely Magyarország legalacsonyabban fekvő területe. Felszínét több víz tagolja; végigfolyik rajta a Tisza, a Maros és a Körös, de sok tó és csatorna is megtalálható erre.
Kiváló fekvésének és éghajlatának köszönhetően mezőgazdasága virágzik, a megyét emiatt az ország éléstárának is nevezik. Vöröshagymája, fűszerpaprikája, fokhagymája messzeföldön híres. Gasztronómiai rendezvényeik országosan ismertek, amelyeknek középpontjában gyakran az itt termő zöldségek, így a burgonya, sárgarépa, hagyma, paprika, spárga, paradicsom, valamint a gyümölcsök, mint például az őszibarack és a hagyományos magyar ételek, például a lepény, halászlé, lecsó, kakaspörkölt, tarhonya, rétes, kalács állnak.
Az alföldi táj jellegéből adódóan igazi tanyasi világ tárul fel az ide látogatók előtt, ha felkeresik az itteni falusi szálláshelyeket. Fehérfalú tanyák, körülöttük szőlő- és gyümölcsültetvényekkel, nyitott ablakú vendégházak nyíltszívű gazdákkal: ez az, ami az ideérkezőt elsőre megfogja. Akik hosszabban maradnak azokat pedig a kultúra, fesztiválok, falunapok, múzeumok és népművészeti alkotóműhelyek kápráztatják el.
Móra Ferenc szavaival élve Homokország fővárosában, Mórahalmon született egyik legnépszerűbb médiaszemélyiségünk, Ördög Nóra. Az alig hatezer fős kistelepülésről származó műsorvezető immár több mint tíz éve dolgozik a médiában. Még mindig nagyon fiatal, így lehet, hogy a közelmúltban elnyerte a Prima Primissima Alapítvány által a 30 év alatti tehetséges fiataloknak létrehozott Junior Prima Díjat. Ördög Nóráról közismert, hogy mennyire ragaszkodik a szülőföldjéhez: minden kezdeményezésben, rendezvényen részt vesz, amely Csongrádot népszerűsíti. A műsorvezető azt mondja: „a csongrádiak vendégszeretetére a legbüszkébb”. Ördög Nóra szerint Csongrád erőssége, hogy az idelátogatók  igen széles turisztikai palettáról választhatnak, ha kikapcsolódásra vágynak. Kulturális programok mellett az épített örökség megannyi szépsége, gyógyfürdők, tájházak, kézműves műhelyek várják a vendégeket.
Ördög Nóra szerint az aktív pihenés szerelmeseit is sok érdekes programot kínál a vidék. „Csongrád folyóvizei és tavai remek lehetőséget biztosítanak a fürdőzéshez, a vízi sportokhoz és a horgászathoz” – állítja a műsorvezető. „A kerékpárosok a homokos úton megtapasztalhatják, hogy milyen a magyar sivatagi terep, a lovasok megismerhetik az alföldi dűlőutak világát, míg a gyalogos túrázók ritka természeti értékekre lelhetnek e vidéken – ajánlja a kedvelt médiaszemélyiség”.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!