A Főtérről a Matyi büfé mögött induljunk a kék görbenyíl, kék jelzés mentén együtt haladunk a piros és a sárga jelzésekkel. Elhagyva a piros és a sárga jelzést, a kék jelzését követve haladjunk a kanyargós patak hídjáig. A patakon átkelve enyhe lejtéssel megyünk be a romantikusan szép fenyves erdőbe. Azon az úton haladunk, amelyet "római" útnak neveznek. Mikor átlépünk a gerincen, a Zsivány-szikláknál vagyunk. Az útról nem nagyon látszanak az impozáns sziklák, ezért menjünk fel a baloldali emelkedő kis rézsűre, s akkor elénk tárul a kő utca. Ezután eldönthetjük, hogy visszatérünk Dobogókőre a piros görbenyíl jelzésen, érintve a Márton rétet, vagy folytatjuk utunkat az Ördög-lyuk felé. Az Ördög-lyukhoz a sárga kereszt jelzésén induljunk el, ami együtt halad egy rövid ideig a görbe kéknyíl jelzésével, elhagyva a görbe kéknyíl jelzést, útközben áthaladunk egy műúton, majd a sárga kereszt jelzése eléri a zöld túrautat. Ez a zöld-sávú út köti össze Pilisszentléleket Pilisszántóval az úgynevezett "Római" úttal. A sárga kereszt és zöld-sáv találkozásánál forduljunk balra pilisszántó irányába, majd egy rövid séta után elérjük úticélunkat. Az Ördög-lyuk megtekintése után induljunk visszafelé a zöld sávon, majd a kereszteződésnél kövessük továbbra is a zöld sáv jelzését. Kiérve a műútra pihenjünk meg a padoknál, a Kék bükkfa-nyeregre vezető zöld kereszt jelzés becsatlakozásánál, a parkolónál. Pihenőnk végén induljunk Dobogókőre a jobbra vezető zöld keresztet követve, felfelé az műút mellett. Innen egy rövidebb 3km-es sétával érünk be Dobogókőre.

A központból indulva, végig haladunk a műúton, a Pilisborosjenő felső végénél a kőkereszttől, homok úton folytatjuk a túránkat, az út baloldalán parkolónak is használható tisztásnál rátalálunk kék sáv jelzésére. A kék sávon balra fordulva eljuthatunk a Vendel-hegy oldalában lévő Kálváriáig. Visszaindulva a jelzésen, néhány percnyi séta után, megcsodálhatjuk a Teve-sziklát, és a környék szikla falait. Kövessük továbbra is a kék jelzését, az út egy kényelmes földúton vezet, majd egy rövid séta után a jelzés befordul az erdőbe egy meredekebb kapaszkodón át, ha kíváncsiak vagyunk az Egri vár romjaira, térjünk le egy kicsit a kék sávról, és folytassuk utunkat a földúton, ezen juthatunk le a várig. A vár megtekintése után, kapaszkodjunk vissza a földúton a hegytetőre, keressük meg a kék sáv jelzését. Haladva az úton elérjük, és megtekinthetjük a Szódás-barlangot, meredek kapatató visz fel a barlangig. Elhagyva a a barlangot kövekkel borított úton sétálhatunk tovább, egy kiépített pihenőhelyig. Itt a sárga sávot követve érhetjük el a Mackó-barlangot, folytatva a túránkat a sárga sávon, majd jobbra rátérve a kék sávra, visszajuthatunk a pihenőhelyig. Innen a zöld sávon haladva tovább, jutunk el a Zöld barlangig. Az út jobb oldalán egy korlátokkal védett széles perem nyújt gyönyörű kilátást az elterülő tájra, az út baloldalán pedig a meredek sziklatörmelékkel borított hegyoldal. Tovább haladva az úton, majd jobbra fordulva a zöld kereszten megyünk tovább, ami becsatlakozik piros négyszögbe. Itt balra fordulva haladunk tovább, ezt az utat követve, érhetünk vissza a falu központjába, a kiindulópontra. Az erdő hangulata itt különlegesen megkapó: göcsörtös tölgyek és szikár fenyők keretezik az ösvényt, több barlangszerű üreg is található az út mentén, a mészköves sziklaoldalban.

Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak - más néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis és a Visegrádi hegység között. Ha gondolatban összekötjük Esztergomot és Pomázt, akkor nagyjából kirajzolódik a patak vonala.

Dera-szurdok - a mi Svájcunk. Amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos, a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1,5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja.

Dera-szurdok - a mi Svájcunk. A túrázók romantikus hangulatú fahidakon kelhetnek át a folyón, és ha kicsit szusszannának kirándulás közben, kényelmes kialakítású pihenőhelyek várják őket, ahol akár egy kis tábori szalonnasütésre is van lehetőség. A Dera-szurdok, a Vaskapu-szoros és a Holdvilág-árok igazi paradicsoma a túrázóknak és a hegyikerékpárosoknak. Aki azonban nem elég felkészült és edzett biciklis, az inkább válassza a környék gyalogos bebarangolását - a terep ugyanis nem kezdőknek való! Ez a környék nem csak a két keréken érkezőket csábítja. A közeli Oszolyszikla kedvelt hegymászóterület, a Pilis-tetőről pedig gyakran rugaszkodnak el siklóernyősök.

Olyan lélegzetelállító szépségű ez a környék, hogy az ember könnyen belefeledkezik a túrázásba, és egyszer csak azon kapja magát, hogy már 5-6 kilométert is megtett gyalog és leküzdött közel 200 méter szintkülönbséget. Aki azonban nem vállalkozik az összességében mégiscsak erőt próbáló túrára, az megállhat a szurdok bejáratánál található napsütéses, barátságos kis tisztáson. Itt is kellemesen el lehet tölteni az időt, de a túrát kihagyni nem érdemes! Vadregényes, mesebeli táj vár minket a mély völgyben, ami előhozza az emberből igazi gyermek énjét, a felfedezőt, a kalandozót! Friss, tiszta hegyi levegő, csobogó patak, erdő, szurdok - az embernek olyan érzése támad, mintha a távoli Svájc csodaszép hegyei között sétálna. A magas sziklafal végig a patak mellett húzódik, de a mély szakadékok és meghökkentő formájú sziklák között azért találhatunk pár igazán kitűnő kilátóhelyet, ahonnan kitekintve csodálatos panoráma tárul elénk. Akinek a túra után még marad ereje, látogasson el a Pilis hegység sáncai között sorakozó kedves, tündéri kis hegyi jellegű falvak valamelyikébe. Válasszuk akár a kegykápolnájáról híres Csobánkát, a 12. századi monostor romjait rejtő Pilisszentkeresztet, vagy a dobogókői kirándulóközpontot, csalódni biztosan nem fogunk! Megközelítése: A szurdok egyik végénél nagy parkoló, táborhely, tűzrakó helyek és padok találhatók, amely a Pomáz-Pilisszentkereszt közötti műútról könnyen megközelíthető. Másik a parkoló felőli megközelítés, végig a szurdokon, majd a végénél egy kis ösvényen lehet feljutni a szurdokot uraló sziklákhoz. A parkolóból indulva a kék jelzésén haladva, végig a szurdokon, majd a sárga kereszten érkezünk meg a Szentkútig. Innen a kék kereszten juthatunk vissza a parkolóba. 

Távolság: 15-17 km
Igazán kemény túra, csakis edzett, jó kondícióban lévőknek ajánljuk. 

A Túra útvonala:
A siketek kegyhelye felé kell elindulni a piros háromszögjelzést követve, a Királykúti vadászházat érintve menjünk fel a Prédikálószékre. A Prédikálószék (639m) a Pilis egyik legfenségesebb panorámájával jutalmazza a vándort. A piros háromszög jelzés a Vadálló-kövek mellett, morzsalékos meredek úton vezet lefelé (havas csúszós időben veszélyes lehet!). A Szőke-forrás völgyét elérve megpihenhetünk, a Szentfa kápolnánál, de itt van a Kaincz forrás is. Innen két úton térhetünk vissza Dobogókőre, kikerülve a Rám-szakadékot a Lukács árkon keresztül a sárga jelzésen, vagy a Nagy-körutat követve zöld jelzésen menjünk be a Rám-szakadékba, és a völgyön felfelé haladva, a völgy végén a sárga jelzésen folytatva utunkat érhetünk be Dobogókőre.
( Általános szabály: a Rám-szakadékot mindenkor alulról felfelé kell bejárni!)

A Turulos parkolóig jó minőségű betonút, sajnos autók is járnak, onnantól kényelmes erdei út a kilátóig A Szelim barlanghoz piros omega jelzésen vezet el minket, a felvezető tanösvény nehezebben járható, de a barlang megtekintését mindenképpen javasoljuk. A kilátóhoz kb. 20 perces sétával jutunk fel, kis emelkedő, könnyen járható szakaszon, a piros majd a piros háromszögön. Piros kereszten, majd a piros jelzésén haladva érjük el Vértes László-barlangot, és az Arany-lyukat. Jobbra fordulva elhagyva a piros jelzését, túránkat a sárga vezeti tovább, majd balra fordulva a piros kereszt jelét követjük. Utunk végét a piros jelzésén tesszük meg a Turul-emlékműig, a parkolóig.

MEGKÖZELÍTÉS
Erdőkertes vasúton: Budapest – Veresegyház – Vácról is, autóbusszal: Újpest-Városkapu végállomásról és Gödöllőről.

ÚTVONAL
1. nap: Erdőkertes vá. – – Pest megyei útvonalán – Margita (344,2 m) – – Babati tavak – Pap Miska-kút – Máriabesnyői kegytemplom (helyi járatú busz Gödöllőre).
Táv: 17 km
Szint: 409 m

2. nap: Gödöllő – Bolnoka – Sportrepülőtér – Pap-hegy – Isaszeg.
Táv: 16 km
Szint: 180 m

3. nap: Isaszeg – Szoborhegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Pécel vá.
Táv: 13 km
Szint: 220 m

Pécelről a főváros a 69-es BKV busszal, vonattal a Hatvan–Budapest vonalon érhető el.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra minden évszakban ajánlott mindenkinek, gyermekes családok részére is. Erdőkertes vá.-ról a jelzésen érjük el a Pest Megyei Piros (PMP) jelzést, amely Verőcétől Apajpusztáig vezet. Hamarosan felérünk a Gödöllői-dombság legmagasabb pontjára, a Margitára (344,2 m). Nagyon szép kilátás nyílik a Budai-hegységre, a Börzsönyre és a Cserhátra. Tovább a PMP-n haladva elérjük Babatpusztát, majd a Pap Miska-kutat, végül a máriabesnyői kegytemplomot (helyi járatú busz). Gödöllőről a látnivalók megtekintése után utunkat továbbra is a PMP-n folytatjuk. A Sportrepülőtér feletti gerincútról szép kilátás nyílik a környékre. Isaszegen a Falumúzeum megnézése után érdemes kitérőt tenni az Öregtemplomhoz. A PMP-t Pécelen, a Koporsó-hegy oldalában hagyjuk el. Innen a -en a városközpontig (busz), majd a -ön a vasútállomásig megyünk.

LÁTNIVALÓK
Margitáról szép kilátás nyílik a Budai-hegységre, a Börzsönyre, a Cserhátra
Gödöllő: Királyi kastély, Hamvay-kúria, máriabesnyői kegytemplom, babatpusztai Istállókastély
Isaszeg: Falumúzeum és Öregtemplom, Isaszegi csata emlékmű
Pécel: Ráday-kastély

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X.-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat.

Tájegység: Börzsöny-hegység
Típus: gyalog túra
Távolság: / idő: 13,2 km/ 4 óra

A Verőcéről induló útvonal érinti a Nagy-Kő-hegy kilátóját és a Nógrádi várnál ér véget. Verőcei vasútállomásról indulhatunk, a parkolóban hagyva az autót. Jobbra indulva, haladunk át a Gorkij közön, majd a vasúti felüljáró alatt balra fordulva jutunk fel a Katolikus templomhoz. (A vasúti felüljáró mellett jobbra is vezet a piros jelzés, de ez a hegyen keresztül átvisz Katalinpusztára.) A templomtól balra vezet a jelzés Magyarkút felé, ezt követve érjük el a várat.