Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Túraútvonalak
Bakonyoszlop a Kőhegy és Libahegy közötti völgyben, szép vidéken fekszik 271 méteres tengerszint feletti magasságban. Oszlop nevét 1392-ben említik először oklevélben, Oszlop a Cseszneki vár tartozéka. A falu nevét illetően nincs konkrét magyarázat. 1913 óta Bakonyoszlop. A kőből készült fatornyos templomot 1746. június 24-én szentelték fel. A templom alatti kriptában nyugszanak az Esterházy-család tagjai. A község nevezetességei közé tartozik a gróf Esterházy család volt kastélya, amely most állami gondozott gyermekeknek ad otthont. Az egészséges környezet, a tiszta levegő szinte sarkallja a turisztikát kedvelőket az erdőjárásra. A közeli Ördög-árok és Gizella-barlang egész napos szórakozást nyújt. Túraleírás: Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. 2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong. Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll. Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig. A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang. Útvonal-leírás: Az Ördög-árok több irányból megközelíthető. Bakonyoszlopról a Piros+ jelzésen, Dudar és Csesznek felől a Piros sáv jelzésen. Géza-háza felől a Piros+, majd Zöld sáv jelzésen érhető el. Csesznekenről egy kőrút segítségével érhető el. Csesznek-Ördög-árok-Kő-árok
Hossza kb. 14km.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Vonyarcvashegy – Balatongyörök, sűrű vonat- és autóbuszjárattal érhető el.

ÚTVONAL (turistajelzésen, majd kerékpárúton halad)
Indulás Vonyarcvashegy központból a -ön a Vas-hegyre, a Kitaibel Pál-kilátóhoz. (Táblák hívják fel a figyelmet a csodálatos környezet látnivalóira és természeti értékeire.) A -ön tovább, leérve a főútra, lesétálva a Balaton-partra, elérjük a kerékpárutat. Ezen haladunk tovább a Szt. Mihály-dombig. A kerékpárúton tovább, nádasok között visz utunk. Elérve Balatongyörököt, a mólóra ajánlott kisétálni, majd a kerékpárúton vagy a jelzésű turistaúton, ami a helyi üdülősoron vezet, juthatunk el a Szépkilátóig.
Táv: 12 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű gyalogtúra (Vas-hegyet kihagyva tolószékkel, kerékpárral is). Bármely évszakban mindenkinek ajánlott (jó közlekedési útvonal – kiépített kerékpárút).

LÁTNIVALÓK
Vonyarcvashegy – Szt. Mihály-domb: a Balaton partján magányos kápolnával, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat. E helyhez legendák sora fűződik várról, remetékről, kazamatákról, más titkos járatokról, viharból megmenekült halászokról, akik hálából kápolnát emeltek a domb tetején Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később a dombon hozták létre a 40 halász emlékhelyet, melyben a csodás megmenekülés történetét idézik fel. Minden év augusztusában itt rendezik meg a 40 halász emléknapot a ma élő balatoni halászok tiszteletére is.
Balatongyörök: az északi part legszebb fekvésű üdülőtelepe. A közeli 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó, mely mai nevét Eötvös Károlytól kapta. Belátható innen a Balaton egy része, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Kopasz-hegy, Szigliget, Gulács, a Badacsony és a Tapolcai medence.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
Távolság: 37 km
Szintemelkedés: 1380 m

A Bányász körút a Karancs-Medves vidékének leghosszabb turistaútja. Végigvezet mind a Karancs, mind a Medves jellegzetes tájain, a Salgótarjánt körülvevő vulkanikus hegyvidéken.

1. szakasz: Salgótarján Fő téri vasúti megálló- Meszes- tető- Kálvária keresztjei- TV-torony- Ceberna- völgy- Karancs- nyereg- Somoskőújfalu vasútállomás

2. szakasz: Somoskőújfalu vasútállomás- Salgóbánya

3. szakasz: Salgóbánya autóbusz állomás (keleti irányba) , - Medves-fennsík - Somoskő - Gortva-patak völgye- Rónabánya

4. szakasz: Rónabánya - Szilváskő- puszta- Zagyva völgye- Salgótarján Fő tér    
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Szombathelyről Kőszegre vonattal, onnan Velembe autóbusszal, vagy Szombathelyről közvetlen járattal Velembe. Autóval Szombathelyről és Kőszegről a 87-es úton, Lukács- házi leágazással.

ÚTVONAL
1. nap:
Velemről Kőszegre Velem – Szent-Vid – – Hörmann-forrás – – Stájerházak – – Vöröskereszt – – Óház-tető – – Kőszeg.
Táv: 14 km Szint: 600 m

NEHÉZSÉGI FOK
A minden évszakban teljesíthető közepesen nehéz túra, felnőtteknek és diákoknak is egyaránt ajánlható.

LÁTNIVALÓK
Szent Vid-hegyen a kelták által épített erődítmény maradványai. A kápolna elődje 1713-ban épült, átépítése 1859-ben történt, búcsújáróhely. Stájerházak egyik épületében az Erdészeti Múzeum, a másikban Erdei Iskola működik. Óház-tetőn a 2000-ben újraépített kilátóból Kőszeghegyalja tárul elénk. Kőszeg: Jurisics-vár, múzeumok, templomok, Kőszegi Borok Háza.

2. nap:
Irány az Írottkőre A kiindulópont megközelítése: Autóval: az 1. napnál leírtak szerint, autóbusszal: közvetlen járat Szombathelyről, Kőszegről, Velemből. Bozsok – Írottkő (érdemes útközben egy kis kitérőt tenni a Kalapos-kőhöz)– Írottkőről (Szénégető kút – Asztal-kő – Hosszú-völgy) – Velem. Az Írottkő kilátóból jó idő esetén látható a Rax, a Schneeberg, a Rozália-hg., Fertő tó, Soproni-hg. stb.
Táv:15 km Szint: 660 m
Személyi igazolványra szükség van, mivel a kilátó fele már Ausztria!

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
Geológiai érték kimagasló tájképi értékkel. A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhely típust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhely típus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyi len, terjőke kígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskúti major (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Gépkocsival a 54. számú út felől, a 22 km-nél lévő mellékúton elérhető Karikás csárda, a pusztabejáró. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti kisvonat, Hittanya megállótól a Boróka tanösvény mentén sétálva érjük el a Pásztormúzeumot.

ÚTVONAL
1. nap: A 12 km hosszú, jelzésű túraútvonal a Karikás Csárdától a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz.

2. nap: Pásztormúzeum megtekintése és a tanösvények bejárása: Az „Erdei tanösvény” (hossza: 2700 méter) a Pásztormúzeum irányából a jelzésű turistaúton érhető el. Első táblája a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk (második állomás). A kilátótorony a tanösvény harmadik állomása (kilátás az Ősborókásra). Visszafelé indulva kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér, és az Erdei tanösvény változatos felszínű buckák között kanyarogva tér vissza a jelzésű erdei útra. A Pásztormúzeum közelében találjuk a „Boróka tanösvényt”(hossza: 2900 m), a „Madarak és Fák” útját, valamint a „Sáskajárás” kiinduló állomásait. Naponta lovasbemutatóval várják a vendégeket. További látványosság még az Alföldfásítási Múzeum, mely a útvonalon található.

NEHÉZSÉGI FOK
A kora tavasztól őszig ajánlott túra könnyű, csak a futóhomok szokatlan néha. Szinte minden korosztálynak ajánlható. Nyári hónapokban túrázásra a kora délelőtti, illetve a késő délutáni időszak célszerű. A kirándulások alkalmával ajánlott távcsövet, a nyári hónapokban valamilyen fejfedőt, illetve innivalót magunkkal vinni.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
Hosszúság: 12 km
Jelzés: piros kereszt, hurok jellegű útvonal

Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található.
Pásztormúzeum: A bugaci puszta közepén álló Pásztormúzeum a kiskunsági szárazmalmok stílusában épült. Az épület mellett álló idős tölgyfák a valamikori homoki tölgyesek hírmondói. A Pásztormúzeum a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit, és a környék természeti értékeit mutatja be. A Pásztormúzeum mellett emelték a nemzeti park 30. évfordulóján, 2005-ben a nemzeti parkot alapító erdőmérnökök, Dr. Tóth Károly és Kontra László tiszteletére emelt emlékhelyet. A Balanyi Zoltán szobrászművész által készített emlékmű anyaga az ezen a tájon jellegzetes réti mészkő. A Pásztormúzeum környékén még ma is a régihez hasonló élet zajlik. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója. A hűvösölőt, az isztrongát, a karámokat, vagy a kontyos kunyhót ma már főleg a kirándulók használják. A múzeum mellett kezdődik az Ősborókás, ahová túrautakon be lehet sétálni.

Útvonal-leírás:
Akik hosszabb túrázásra vágynak, azoknak ajánljuk a 12 km hosszúságú, piros kereszt jelzésű túraútvonalat, mely a Karikás Csárdától indul, és a Pásztormúzeumot érintve a kilátótoronyhoz vezet, majd a bugaci erdő egyik szép részletét körülfogva kanyarodik vissza a múzeumhoz. Azok, akik a rövidebb túrákat részesítik előnyben, négy rövid, de tartalmas tanösvény közül választhatnak. A Karikás-csárdától a piros kereszt sávon indulunk el, ami együtt halad a piros ’visszakanyarodó nyíl’ jelzésével, földúton haladhatunk a Pusztamúzeumig, és az istállókig. Itt tehetünk egy kis kitérőt, az istállóktól az erdő felé nézve már látszanak a "Madarak és fák útja" nevű tanösvény ismertető oszlopai. Ez egy relatív rövid, de szépen kivitelezett tanösvény. Az istállókat baloldalt megkerülő földúton vezet tovább minket a piros kereszt sáv jelzése. A kilátóhoz érve megpihenhetünk, megcsodálhatjuk az erdő, és az ősborókás szépségeit, majd tovább haladunk végig a jelzésen, vissza a Pásztormúzeumhoz a ’visszakanyarodó nyíl’ jelzést követve.

Boróka tanösvény
Hossza: 2900 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Táblák nyelve: magyar, német
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan
Az útvonal jelzése: narancssárga nyíl

Állomások:
1. Kisvasút a pusztán 2. Homoki erdők 3. Homoki legelő 4. Élet a legelőn 5. Pásztormúzeum
A tanösvény első állomását a Hittanya vasúti megálló közelében találjuk. Itt a kisvasút történetéről, szerepéről olvashatunk. A tanösvény útvonalát jelző nyilakat követve az erdő és a puszta határán haladó földúton sétálhatunk tovább. A második állomásnál a homoki erdők jellemző fafajait ismerhetjük meg. Az eredő szélén haladva a harmadik állomás táblájának segítségével a homoki legelők növényzetét tanulmányozhatjuk. Ezen az úton, balra, találjuk az Erdei tanösvény utolsó állomásának tábláját is. Innen néhány száz méterre, balra az erdőben kezdődik az Erdei tanösvény. A Boróka tanösvény útvonala ezzel ellentétes irányba, tehát jobbra kanyarodik a puszta irányába. Egy rövid szakasz után pedig balra fordul. A negyedik állomást már az állattartó karámok közelében találjuk. Ezen a táblán egy szemléletes ábra mutatja be a legelőn élő állatok közötti táplálékhálózatot és egyéb kapcsolatrendszereket. A régi mintára épített pásztorépítményeket, a karámot, a hűvösölőt, az isztrongát ma is használják. Az istállók mögött elsétálva jutunk a Pásztormúzeumhoz. A múzeum előtt áll az utolsó állomás táblája, amely a múzeumról ad rövid tájékoztatást. Az itt álló hatalmas tölgyfák árnyékában kipihenhetjük a túra fáradalmait.

Erdei tanösvény
Hossza: 2700 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Táblák nyelve: magyar, angol
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan
Az útvonal jelzése: lila nyíl

Állomások:
1. Természetes és telepített erdők 2. Nyílt homoki pusztagyep 3. A homokbuckák növényzete 4. Tájidegen fajok 5. A homokbuckák keletkezése 6. Homoki tölgyesek
A Pásztormúzeum irányából a piros kereszt jelzésű turistaúton haladva találhatunk rá az Erdei tanösvényre. Az istállók mellett, az őshonos állatok telepén átsétálva, a karámok mögött haladva egy darabon a Boróka tanösvény útvonalán visszafelé haladunk. A Boróka tanösvény negyedik állomás tábláját elhagyva hamarosan jobbra kanyarodik útvonalunk. Egy rövid szakasz után útelágazáshoz érünk. A Boróka tanösvény útvonala itt balra folyatódik egészen a Hittanya vasúti megállóig. Ha egyenesen besétálunk az erdőbe, ott hamarosan rálelünk az Erdei tanösvény első táblájára. Itt módunkban áll a természetes és a telepített erdő jellemzőinek összehasonlítása. A széles földúton tovább gyalogolva bal oldalon a nyílt homoki pusztagyep egy szép foltjára találunk, ahol a tanösvény második állomása van. Ezután még egy jó darabon ezen az úton megyünk tovább. Hamarosan elérjük a kilátótornyot melyet piros háromszög jelez, ez egyben a tanösvény harmadik állomása. A toronyból szép kilátás nyílik az Ősborókásra. Ezután egy rövid szakaszon visszafelé indulunk. Kb. 200 méter után útvonalunk jobbra letér a széles földútról. Ezután ismét jobbra, majd balra kanyarodik az út. Egy hosszabb egyenes szakasz után érünk a negyedik állomáshoz. Itt a homokon előforduló tájidegen fajokról (pl. erdei és fekete fenyő, akác) kapunk tájékoztatást. Néhány méter után balra kanyarodunk. Ez az egyenes út vezet vissza az erdő széléhez. Több meredek buckát megmászva találunk rá az ötödik állomásra, ahol a homokbuckák kialakulásának menetét ismerhetjük meg. Az utolsó állomás már az erdő szélén haladó úton van. Ha itt jobbra kanyarodva folytatjuk utunkat, akkor a Boróka tanösvény útvonalán a kisvasútig jutunk. Ha balra fordulunk, akkor a Pásztormúzeumhoz érünk vissza. Madarak és fák útja A mangalica szállástól induló Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogat, mert Bugac egy teljesen más arculatú területére vezet. A homoki erdőben sétálva, megismerkedhetünk az itt élő fás szárú növényekkel, a gyakorlati madárvédelem fontos eszközeivel, a különböző mesterséges odúkkal. Utunkat tovább folytatva egy meredek kapaszkodón át magas homokbucka tetejére jutunk. Innen körültekintve Bugac egyik kiemelkedő természeti értékét, a híres Ősborókást láthatjuk. A fokozottan védett terület határához érünk, ezért innen vissza kell fordulnunk. Egy darabig azon az úton haladunk, amerre jöttünk. Az útelágazásnál, amit tábla is jelöl, jobbra fordulunk. Utunkat az istállók közelében lévő „nyári állás” felé folytathatjuk. Hamarosan elérjük a gémeskutat, ahol a pásztorok és háziállataik ideiglenes szálláshelyét láthatjuk. Sáskajárás sétaút Vállalkozó kedvű felnőtteknek és gyerekeknek ajánljuk a Sáskajárás elnevezésű szórakoztató sétautat. Aki végigjárja, játékos próbákon keresztül szerezhet közvetlen élményeket, benyomásokat a pusztáról, az itt élő vad és háziállatokról. A sétaúthoz tartozó térkép és leírás a Pásztormúzeumban kérhető.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti autóbusszal Székesfehérvár és Budapest felől egyaránt. Visszautazás Csókakőről, vagy a 81-es úton elérhető távolsági járattal.

ÚTVONAL
Csákberény – Gémförtés-völgy – Maurer-kunyhó – Buhin-völgy – Csókakői várrom – Csókakő – 81-es úti buszmegálló
Táv: 10 km
 Szint: 240 m

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlott minden korosztálynak, családosoknak is. Könnyű túra, minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Csákberény: már a rómaiak korában lakott hely, 1297-ben kelt oklevélben szerepel először írásban, a Csákok birtokaként. Igen szép fekvésű község. Horog-völgy, Ugróvölgy, Ugró-völgyi barlangok, Meszes-völgy, Orondi-szőlőhegy, Orondi pincesor: a Mór – Csókakő – Csákberény – Gánt közötti „Ezerjó-borút” része, katolikus templom és parókia (18. század), református templom és parókia (1799), Szent Flórián-emlékmű, Szikszai János-emléktábla.
Csókakő: Csókakő vára, Vár-völgy, római katolikus templom (1772–73).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton
Túraútvonalak
ÚTVONAL
1. nap: Derekegyháza – –Tompahát – Ótompahát – – Nagymágocs Táv: kb. 17 km
2. nap: Nagymágocs – Árpádhalom Táv: kb. 13 km

NEHÉZSÉGI FOK
Csak a leküzdendő távolság miatt mondható közepesen nehéz túrának. A túraútvonal minden évszakban járható, de tavasztól őszig ajánlott, elsősorban felnőtteknek.

LÁTNIVALÓK
Derekegyháza: Árpádkori eredetű település, Szentestől keletre 11 km- re, a Kórógy-ér partján. Gróf Károlyi Sándor-féle barokk-copf kastély (ma ápolóotthonként működik). Kertje és a műemlék épület védettséget élvez. A park engedéllyel látogatható.
 
Nagymágocs: Szentestől délkeletre 22 km-re található a település. A kastély a Szentesi út 2. szám alatt van, mellette a római katolikus templom, azzal szemben a műemlék uradalmi iroda épülete, amelyben a község igen gazdag anyagú helytörténeti múzeuma - Felicián atya Helytörténeti Gyűjtemény -  és a turistaszálló található.
A kastélyt gróf Károlyi Imre és gróf Károlyi Zsófia építtette 1896-97-ben eklektikus neobarokk stílusban. Az épület Ybl Miklós tervei alapján készült. A kastélyt 40 hektáros park öleli körül, amelyben üzemelő horgásztó várja a kikapcsolódni vágyókat a hét minden napján. A park szabadon látogatható, az épületben néhány helység előzetes bejelentkezéssel megtekinthető ( szalon, fogadó szoba, kápolna, könyvtár ) - idegenvezetést is lehet kérni. 
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Miskolc-Diósgyőr felől a 15-ös autóbusszal Ómassa végállomásig.

ÚTVONAL
Ómassa ( ) – Száraz-völgy – Száraz-völgy öreg parkoló – sípályák – Bánkút – Síház – ( és is csatlakozik) – Fehér Sas fogadó ( is) – Csipkéskút – Vadászvölgy– Ómassa buszállomás
Táv: 10 km
Szint: 470 m, 3 óra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra elsősorban jó kondícióban lévő felnőtteknek és a fiataloknak ajánlható, egész évben. Ómassától Bánkútig állandó emelkedő, visszafelé Csipkéskút után, a Vadászvölgyben lejtmenet, időnként igen meredek, sokszor hatalmas kőtömbök között, ezért nehéz túrának mondható. A felszerelésben a jó túracipő ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Ómassa: „egyutcás” hegyi település 500 m körüli magasságban a tenger szintje felett. Garadna-forrás: „Gyula-forráshoz” a régi parkolótól jelzésen bekötőút (5 perc), bánkúti sícentrum. Bánkút központjából kitérési lehetőség a 956 m magasan fekvő Bálvány-kilátóhoz (15 perc). További kitérési lehetőség Bánkútról a Nagy-mezőre (3 km), Csipkéskút, a lipicai ménes téli szállása. Bánkút télen: Hazai viszonylatban a legjobb síterepek közé tartozik, több felvonóval, hosszabb havas időszakkal, szállásokkal. A gyönyörű környék miatt (bánkúti szállással) minden évszakban javaslunk többnapos kiegészítő túrát.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Nagykanizsa fontos közlekedési csomópont a dny. határszélen, Zala megye déli részén.

ÚTVONAL
1. nap:
Örömhegyi kaland Nagykanizsáról autóbusszal Nagybakónakra (18 km, neve szláv eredetű, közszói jelentése: bükkös) utazunk, ahol a buszfordulónál szállunk le. A falu szőlőhegyek karéjában egy katlanszerű szép völgyben fekszik, melyen keresztülhalad a Bakónaki-patak. Innen kezdjük gyalogos túránkat a Fő utcán továbbhaladva. Mintegy 300 m megtétele után jelzést követve a Magyar utcában folytatjuk utunkat a haranglábig, innen balra kanyarodva továbbra is a jelzést követjük. Amikor a jelzéshez érünk, szemben egy tisztáson látjuk a Gesztenyeházat. Régebben ide gyűjtötték a termést. Sajnos ma már kevés gesztenyefa található a vidéken. A jelzésnél balra kanyarodva folytatjuk utunkat, egészen a Rockenbauer kopjafáig (pici Szent Kristóf-kápolna). A elvezet bennünket a mintegy 300 méterre levő Postás kulcsosházig. A szép kilátás reményében érdemes meglátogatni. Rövid pihenő után visszatérve a jelzésen folytatva utunkat ismét Nagybakónakra érkezünk. Útközben megcsodálhatjuk a gombákkal teli, horhosokkal szabdalt erdőséget. A jelzésen elérjük a nagykanizsai buszt.

Táv: 8 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Csapadékos idő után nehezebben járható.

2. nap:
Barangolás Kanizsa körül A városközpontból (Deák tér) jelzésen gyalogolunk a Csónakázó-tóhoz, mely önmagában is igazi kiránduló élményt jelent. Az ország egyik legszebb fekvésű kis taván minden évszakban találhatunk számunkra megfelelő szabadidős programot, horgászáson kívül lehet vízibiciklizni, csónakázni. A szabadtűzön sütni, főzni kedvelők a Hét bükkfaforrásnál kialakított tűzrakóhelyen élhetnek kedvenc hobbijuknak. Ugyanitt gyermekjátszótér várja az ifjabb nemzedéket. Télen szánkózni és korcsolyázni is lehet. A tó gátján végighaladva, a műúton jobbra kanyarodva a jelzésen folytatjuk utunkat. A 61-es utat keresztezve felballagunk a Nagybagolai szőlőhegyre, ahonnan visszapillantva távolból láthatjuk a tavat, és a szép környéket. Útközben kedves kápolna állítja meg tekintetünket. Bagolára érve érdemes megnézni az imaházban lévő oltárképet. Továbbra is jelzésen haladunk, és ismét szőlőhegyre érünk, ahonnan egy kanyarral levezet utunk a Szentgyörgyvári-vízfolyásig. A patakon áthaladva, a szemben levő dombon található (100 m) a Romlottvár, ami további feltárásra vár. A nagykanizsai honismereti füzetek sorozatban részletes leírást találhatunk történetéről. A romoktól visszatérve az együtt haladó és jelzésen folytatjuk utunkat a patakvölgyben. A völgy végénél kétfelé válik a turistajelzés. A jelzést választva aszfaltos úton beérünk a városba. A vasúti átjárónál ismét egyesül a két jelzés, ezen haladva a Deák térhez érünk.

Táv: 13 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott, könnyű.

3. nap:
Dél-zalai kistavak Nagykanizsáról autóbusszal Letenyére utazunk. Innen gyalogos túránk során végig a jelzésen haladunk a Kistolmácsi-tóig. Útközben a szőlőhegyen álló kis kápolna mellett pihenőt tarthatunk, majd 150 m-es kitérővel megtekinthetjük a tájházat. Az itteni szőlősgazdák szívesen invitálnak bennünket egy kis borkóstolásra. A szőlőhegyet elhagyva erdőn keresztül jutunk le Zajkra. A falu túlsó végén nagyon szép, idillikus környezetben egy halastó mellett haladva érjük el az erdőt. Továbbra is a jelzést követve, felkapaszkodunk a gerincre, ahonnan túloldalt lesétálva érkezünk a Kistolmácsi-tó felső végéhez. Gyönyörű természeti környezetben hozták létre a tisztavizű horgásztavat és kijelölt ingyenes strandját. A tavat tápláló bővizű Kozár-forrás kellemes iható vizével olthatjuk szomjunkat. A tógát alatti területen sátrazásra alkalmas kempinget üzemeltet a falu, ahol a gyermekek, felnőttek egyaránt játékra, sportolásra alkalmas területet találnak. A tó mellett több büfé is üzemel. Túránk végén autóbusszal (egyes járatok a tó mellett megállnak, de Kistolmács faluból közvetlenül is indulnak) utazhatunk Letenyére, ott átszállva Nagykanizsára.

Táv: 10 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott könnyű túra.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Budapest Nyugati pu. – Szob vasút, Szob – Kemence menetrend szerinti Volán-autóbuszjárat.

ÚTVONAL
1. nap: Kemence autóbusz-állomás – – Csarna-köz – – Tótok útja Zöld bükk – Lapos – Lopona fejezet – – Fonottság – –Királyháza.
Táv: 11 km Szint: 380 m, kb. 4,5 óra

2. nap: Királyháza – – Fonottság – – Oszlopó-fő – Csánki-kert – – Pénzásás – – Drégelyvár vasúti megálló (Nagyoroszi).
Táv: 11 km Szint: 170 m, 3,5 óra

2. nap Drégelyvár megtekintésével: Letérés a 2. napon Pénzásás – – Tábor-tető – – Drégelyvár – – Tábor-tető – – Kővágó-hegy – – Drégelyvár vasúti megálló (Nagyoroszi).
Táv: 14 km Szint: 220 m, 4 óra

Közlekedés vissza:
Drégelyvár vasúti megálló – Vác–Budapest Nyugati pu. vasút, vagy Nagyoroszi–Vác menetrend szerinti Volán-buszjárat, Vác–Budapest Nyugati pu. vasút.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát tekintettel a vándortúra jellegre (a csomagot háton kell vinni) edzettebb fiataloknak és középkorúaknak ajánljuk, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Egyik legtagoltabb felszínű hegységünk a Börzsöny. Királyházán királyi vadászház állt egykor. „Tótok útja”, Drégelyvár szépen restaurált romjai. Kemence: Erdészeti és kisvasúti Múzeum, Tájház az egykori Hídvégi-portán, egykori megyeháza.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
A többnapos túralehetőség helyszíne autóbusszal elérhető a Baja–Szeged közötti 55 sz. főút Back-kápolna megállójánál

ÚTVONAL
1. nap: Back-kápolna „Csillagvizsgáló” – Öttömös
Táv: 10 km

2. nap: Öttömös – Petróczi-iskola – Back-kápolna
Táv: 12 km

A buszmegállóból Szeged felé haladva pár száz méter után bal oldalon észak-keleti irányba földúton a jelzésen indulunk. A telepített fekete és erdei fenyők itt kiválóan érzik magukat, noha tájidegenek. Egy figyelemfelhívó jel később felcsalogat egy közeli homokdombra (tetején egy geodéziai mérőtoronnyal), ami egyben kilátó. Érdemes felkapaszkodni. A -ön egy erdészház mellett elérjük az Öttömöst Ruzsával összekötő utat, majd eljutunk Öttömösre. Öttömösről a jelzésen elérjük az Alföldi -ot, amely dél-keleti irányba, a Petróczi iskolához vezet (étkezési lehetőség és buszmegálló is). Folytatjuk cikcakkos utunkat (egyúttal E7 nemzetközi hosszú távú gyalogtúra útvonal része). A turistajelzés az 55-ös főút irányát követi, amikor a jelzéshez érünk, azon kimegyünk a főútra, és elérjük a Back-kápolnát, utunk végét.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát csak az alföldi homok teszi közepes nehézségűvé, bárkinek ajánlható, aki ezt vállalja, és aki az alföldi táj különlegességére kíváncsi. Ám tartalék vízről, főleg nyáron nap elleni védekezésről feltétlenül gondoskodjunk. Minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Öttömös és környéke:
• Geodéziai mérőtorony, a helybeliek „Csillagvizsgáló”-ja^
• Öttömös határában – Magyar László Afrika-kutató emlékműve
• Csongrád megye legmagasabb pontja (egy fenyvesekkel koszorúzott bucka, tetején kopjafával)
• Back kápolna: Back Bernát, a szegedi Rotary Klub első elnöke építtette egy közeli vadászat során elhunyt fia emlékére (kulcsa az előző napi túra indulásánál lévő tanyán található). A környéken tervezhető még harmadik napi program is. Ehhez ásotthalmi szállás található. (Iskolatörténeti múzeum, több természetvédelmi terület, ezt azonban célszerű a Kiskunsági Nemzeti Park útján szervezni.)
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Autóbusszal a Hajdú Volán és az Agria Volán járataival Debrecen és Eger irányából. Vonattal Füzesabony és Debrecen irányából.

1. nap:
ÚTVONAL
Hortobágy falu – MÁV-állomás – fahíd a Hortobágy folyón – Mátai Ménes – Mátai út – Pusztai Állatpark – Hortobágy falu Táv: 7 km

LÁTNIVALÓK
Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont: Megismerhetjük a nemzeti park természeti értékeit, a puszta jellegzetes élőhelyeit, növény- és állatvilágát.
Pásztormúzeum: Műemlék épület, amely szekérállás volt. A kiállítás a pusztai legeltetést, a sajátos hortobágyi pásztorkodást kívánja bemutatni. A pusztai élet valóságos szereplői azonban a pásztorok voltak.
Kilenclyukú híd: Hazánk máig leghosszabb kőhídja, amely Hortobágy szimbóluma.
Hortobágyi Csárda: Népi klasszicista Hortobágyi Nagycsárda az Alföld leghíresebb és legnagyobb csárdaépülete. Mátai Ménes: A mátai lótenyésztés 300 éves múltra tekint vissza. Innen ered tulajdonképpen a Hortobágy mai ménese. Törzsistállói munkaidőben szabadon látogathatók.
Pusztai állatpark: Az állatparkban megtekinthetők a kárpát medencére jellemző háziállatfajták.

2. nap:
ÚTVONAL
Hortobágy falu – Mátai út – kungyörgyi kerékpárút – Kungyörgyi Méntelep – Hortobágyi-Halastó – Halastó főgát – tovább az 5-ös, 6-os és Kondás tómedencék irányába – vissza a Hortobágy Halastavi Kisvasút megállóhoz – majd a Halastó MÁVállomásról vonattal vissza Hortobágy faluba. Táv: 15-20 km

LÁTNIVALÓK
Kungyörgyi kerékpárút: Bioművelésű szántóföldek – a tocsogókban és a környező legelőkön gazdag madárvilág. Kungyörgyi Méntelep: Egykor az ország leghíresebb méntelepe volt. Hortobágyi halastavak: A közel 2000 hektáros halastórendszer Közép-Európa egyik legismertebb madárélőhelye. Gyakran megfigyelhető itt Európa legnagyobb ragadozó madara, a rétisas. A tavak élővilágának megfigyelését számos megfigyelőtorony segíti. Hortobágy Halastavi Kisvasút: A kisvasúttal könnyen elérhetők a távolabbi tavak is, ahol gazdagabb a madárvilág.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra kerékpárral és gyalog is teljesíthető tavasztól késő őszig, könnyű túra.
Túraútvonalak
A két út közül az egyik Kazár falu keleti részéből indul, a főútról végig a piros kereszt jelzésen halad (oda-vissza összesen 4,2 km). A faluból, a főútról letérünk egy keskeny, de aszfaltozott utcára, melyen 390 métert autózunk a fordulóig, ahol kényelmesen parkolhatunk is. Innen indul a piros kereszttel jelzett földút, kitűnően kitáblázva a riolittufához vezető letérőket. Két kisebb emelkedőt leküzdve felérünk a gerincre, ahol egy földút fog csatlakozni a mi utunkba. A másik a falu nyugati részéből indul az elején piros, majd piros kereszt jelzésen halad tovább (oda-vissza összesen 7,8 km). Végig követni kell a turistajelzéseket, illetve az irányító táblákat. Az úton, majd később az ösvényen haladva, kényelmesen végig lehet sétálni, egészen a riolittufa felső peremén.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!