MEGKÖZELÍTÉS
Autóval-busszal a 47-es főúton Berettyóújfalu–Komádi vagy Szeghalom–Vésztő felől, a 44-es főúton Békéscsabáról Doboz–Sarkad felől érhető el Zsadány községháza. Végpont Körösnagyharsány főtér, Bocskai-szobor. Autóval-busszal Körösszakál– Komádin át a 47-es főúton, vasúton a Vésztő–Körösnagyharsány vonal végállomásáról indulhatunk haza.

ÚTVONAL
Az Alföldi Kéktúra jelzésén vezet Zsadány – Geszt – Biharugra – Körösnagyharsány településeken át. Zsadányról (Attila hun hagyomány) délre és keletnek fordulva jutunk a Körös–Maros Nemzeti Park Vátyoni tanösvényéhez. Ezen az erdei, szikes pusztai és az ősi mocsaras-lápos vízi életközösségek egymást követően ismerhetők meg. Végig gazdag madárvilág kísér, kilátótorony. A Begécsi tavaknál délnek fordulva erdős pusztán érünk Gesztre a Tiszák kriptájánál. A Tisza-kastély és százéves tölgyei mellett Arany János emlékháza. Észak felé a nemzetközi (Ramsari) jelentőségű halastavak között érjük el Biharugrát, Szabó Pál faluját. A Bölöny-kastély, Szabó Pál-emlékház és szecessziós templom mellett elhaladva érünk vissza a tavaknál lévő túlsó kilátóhoz. A keletre és északra vezető trianoni gáton érünk be a határállomáshoz vezető úton Körösnagyharsány hajdútelepülésbe.

Táv: Zsadány–Geszt 11 km, Biharugra 22 km, Körösnagyharsány 34 km alföldi sík terep szekérúton és nyiladékon, kisebb aszfaltút szakaszokkal.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra családoknak, fiataloknak tavasztól őszig ajánlható, korcsoporttól függően 2-3 napos felosztásban. Esőmentes időben könnyű, egyébként közepesen nehéz.

Kitaibel Pál tanösvény:
Hossza: 3 km
Állomások száma: 9

A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, a Somló számos természeti értéket őriz napjainkig: a különleges bazaltformák ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. A Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény. Az ösvény könnyen megközelíthető a 8-as számú útról leágazó, a Somlóvásárhely és a Somló közötti bekötőútról, a Margit-kápolnától indulva. Indítóhely: Szent Margit kápolna Jelzése: sárga L és a vele részben összefonódó sárga turistajelzés, hossza: 3 km. A Somló Tájvédelmi Körzet természeti szépségeit, érdekes látnivalóit tárja fel a természetvédelmi kezelésben álló tanösvény. Az út teljes egészében védett és fokozottan védett területen halad. Kitaibel Pál (1757-1820) természettudós, botanikus nevét viseli, aki először foglalkozott érdemben a Somló természetrajzával.

Állomáshelyek:
1. Kiindulási pont 2. A bazalt pusztulása 3. Élet a bokorerdőben 4. A kaszálórét 5. A gyepek állatvilága 6. A Somló vára 7. A Somló erdői 8. A Somló erdőinek állatvilága 9. A bazalttufa Egyéb látnivalók: 1. Szent Margit kápolna 2. 250 éves hársfa 3. Szent István szobor 4. Szent István kilátó 5. Kinizsi szikla 6. Szent Márton forrás 7. Szent Márton kápolna 8. Taposó kút 9. Ilona kápolna 10. Séd forrás

MEGKÖZELÍTÉS
A túra kiindulópontja a Tapolca–Budapest vasútvonal Nemesgulács–Kisapáti vasúti megállója. A túra ugyanide tér vissza. Gépkocsival közlekedők Kisapátiban parkolhatnak. Autóbusszal érkezőknek Nemesgulácson kell leszállniuk.

ÚTVONAL
Nemesgulács–Kisapáti vm. Bogdán kút (kiszáradt) – Turistaház Szt. Györgyhegytetőn át jelzésig, azon nyugati majd déli irányba, Oroszlánfejű-kút – Lengyel- kápolna – Turistaháztól vissza a vasúti megállóhoz (Kisapáti)
Táv: 12 km Szint: 320 m, 4 óra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra középnehéz, minden évszakban teljesítheti az, aki szereti a természetet.

LÁTNIVALÓK
Szent György-hegyi kulcsosház Bazaltorgonák Hegytetőről remek kilátás Oroszlánfejű-kút Lengyel-kápolna Borospincék Aki több napot kíván a környéken eltölteni, keresse fel Szigliget látnivalóit (vár, bormúzeum, alkotóház) vagy a Badacsony hegyet (Szegedi Róza-ház, bormúzeum, Kisfaludy-kilátó, Rodostói volt Turistaház).

MEGKÖZELÍTÉS
Kerékpárral és autóval a 71-es úton, vonattal Székesfehérvár és Tapolca közötti vasútvonalon.

ÚTVONAL
Ábrahámhegy – Salföld – Mindszentkálla – Szentbékkálla – Köveskál – Kővágóörs – Kékkút – Ábrahámhegy
Táv: 35 km Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
A túra legnagyobb része aszfaltozott közúton, esetleg a látnivalók felkeresése során, földúton vezet. Könnyű túra, kezdő kerékpározóknak is ajánlható, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Kőtengerek:
• Salföld déli szélén
• Szentbékkállától nyugatra (400 m)
• Kővágóörs északkeleti szélén

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a vulkanikus kúpokkal körülvett Káli-medence. A falvak templomtornyai, a borospincék, a szőlők, rétek, tavak, szántók gyönyörű váltakozása teszi egyedivé ezt a tájat.

Salföld: Természetvédelmi Major, kőtenger, salföldi pálos kolostor romjai.
Kővágóörs: Népi lakóházak, régi présházak, zsinagóga, középkori templomrom, Kornyitó, struccfarm, kőtenger.
Kékkút: Parasztházak, ásványvíztöltő üzem. Mindszentkálla: Kisfaludi templomromok, műemlék házak.
Szentbékkálla: Kőtenger a falu mellett, Velétei palotarom, Istvándi-ház.
Köveskál: Református templom, mosóház.
Köveskálról kitérőt javasolunk Hegyes-tűhöz (oda-vissza 7 km) Geológiai bemutatóhely (Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében). Napokig találhatók a tágabb környéken látnivalók és túralehetőségek.

MEGKÖZELÍTÉS
Sátoraljaújhelyre Miskolcról és Nyíregyházáról, vagy Debrecenből juthatunk el. Sátoraljaújhely felől autóbusszal érhető el a kiindulópont.

ÚTVONAL
Hollóháza – – Sarjános rét – Bodórét (Lászlótanya – magánterület mellett) – Hajagos – Nagy-Milic – Csataréti Vadászlak – Vár forrás – Füzéri vár, majd vissza – Füzér Visszaút Füzérről autóbusszal vagy Hollóházára, vagy Sátoraljaújhelyre.
Táv: 14 km Szint: 700 m

NEHÉZSÉGI FOK
A nagy szintkülönbség miatt nehéz túra, jó erőben lévő érdeklődőknek ajánlható, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Hollóháza:
• Porcelánmúzeum
• Modern (új) templom
• Kéktúra emlékmű
• Drahos (rét) természetvédelmi terület
• Nagy-Milic (893 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa
• Nyársasoknál szép kilátás (744 m)
• Füzéri vár (552 m) szép kilátással
• Füzéri Tájház

A város főtere alatt talált római kori leletek a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el. A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki a Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán. A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra. A kilátótól erdei turistaút vezet a Remete barlanghoz. A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kőépületek is középkoriak, a XIV-XV. századból valók. A remetehelyet a török korban hagyták el. Útvonal leírás: Távolság: 15km Nagymaros vasútállomástól a sárga jelzésen kell elindulni, a Rigó-hegyig. Folytatva az utunkat jutunk el a Remete-barlangig, majd a sárga háromszögjelzésen haladva felkapaszkodhatunk a Szt.Mihály-hegyre, innen a kék jelzésén érhetjük el a Hegyes-tetői, Julianus barát kilátót. A kék jelzésen visszafelé haladva, majd végig azt követve érünk be Nagymarosra.
Megjegyzés: a vasútállomástól kb.:300-400m-re van a kiindulási pont!

MEGKÖZELÍTÉS
Salgótarján elérhető vasúton és autóbusszal.

1. nap:
ÚTVONAL
A Karancs-Medves vidék két legszebb bazaltkúpja, Nagy-Salgó és Boszorkány-kő Útvonal: Salgótarján kemping – Tatárárok – Salgópuszta – Salgó-nyereg – Boszorkánykő– Salgóvár – Salgóbánya.
Táv: 7 km Szint: 350 m, 2,5 óra Jelzés: ( )

NEHÉZSÉGI FOK
Mindenkinek ajánljuk, bármely évszakban.

LÁTNIVALÓK
A túra kiindulópontja Salgótarján kemping, a város központjából több helyi járati autóbusszal (6-os, 36-os, 46-os, 63-as) is elérhető. A Boszorkány-kő (571 m) bazaltkúpját körbejáró geológiai tanösvény a bazaltvulkanizmus különböző mozzanatainak megkövült emlékeit mutatja be. A cukorsüveg alakú, csúcsán várrommal megkoronázott Nagy-Salgó érdekes fekvéséért, könnyű megközelíthetőségéért és minden irányban szabad körképet nyújtó, csodálatos kilátásáért a turisták, kirándulók egyik legkedveltebb célpontja. 1845. június 11-én érkezett ide Petőfi Sándor. Az utókor a látogatás tényét és dátumát márványtáblába véste, melyet a vár alatti sziklafalon helyeztek el. Salgóbánya központjától 200 méterre található az „Erdészház”, amely egy kis múzeum. Salgóbányáról minden egész órakor helyi járati autóbusz (11B) indul Salgótarján központjába.

2. nap: Irány a „Palóc Olimposz” és a Margit-kápolna (Karancs).
ÚTVONAL
Salgótarján Tóstrand – Kercsegi leágazó (Balra a jelzésen 300 m kitérővel a Nagy- Kercseget kereshetjük fel, ahol a magányos öreg tölgy, juhar és egyéb fákkal ékesített tisztáson számos tűzrakó helyet találunk.) – Kőbánya – Karancs-nyereg – Kápolna-hegy – (Karancs-nyereg) – Karancs-csúcs – Kis-Karancs – Somoskőújfalu.
Táv: 12 km Szint: 550 m, 3,5 óra Jelzés: ( )

NEHÉZSÉGI FOK
Elsősorban némi túrázási gyakorlattal rendelkezőknek ajánljuk.

LÁTNIVALÓK
A Karancs-nyeregtől 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a Margit-kápolnát. A szépen felújított kápolna valószínűleg a XIV. sz.-ban épült, a vesztes Muhi csata után a környék erdeiben menedéket találó IV. Béla leánya, Szent Margit tiszteletére ( ). A környezete fölé dómszerűen emelkedő Karancs csúcsa (729 m) gyakran pipál, vagy párába, ködbe burkolódzva látszik a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből. Minden bizonnyal ezzel érdemelte ki a „Palóc Olimposz” megtisztelő elnevezést. A csúcson lévő 24 m magas kilátótoronyból lenyűgöző körpanoráma nyílik a környező tájra. Somoskőújfaluból a minden óra 10 perckor közlekedő 11B jelű helyi járatú autóbusszal visszatérhetünk Salgótarjánba.

3. nap:
Eresztvényből a somoskői várba, az európai hírű bazaltzuhataghoz és tovább a Szlovákia területén lévő tanösvényen.

ÚTVONAL
Eresztvény – Somoskő (Petőfi-kunyhó) – Somoskő vára – Tanösvény – Krúdy-forrás – Bukovinka (Bikkrét) –Somoskőújfalu. Táv: 10 km Szint: 80 m, 4 óra 

NEHÉZSÉGI FOK
Mindenkinek egész évben ajánljuk, az emelkedőt alig tartalmazó könnyű túrát.

LÁTNIVALÓK
Somoskőnél a vár tövénél lévő Petőfi-emlékparkban meg- tekinthetjük a felújított Petőfikunyhót, amely a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket. A Szlovákia területén álló vár bejárása után a jelzéseket követve indulhatunk tovább az ugyancsak szlovák területen lévő többi látnivaló felkeresésére, melyek egy 1,5 km-nyi távolságú tanösvény mentén találhatók. (A 9 m magasságú, öt- és hatszögű oszlopokból álló európai hírű bazaltzuhatag és a kőtenger, a Sátormegi-patak völgyében a Krúdy-forrás.) Útközben két nyelvű információs táblákról ismerhetjük meg a vidék növény- és állatvilágát, geológiai érdekességeit. Bukovinka (Bikkrét) településtől a somoskőújfalui határátkelőhely mindössze 1,5 kilométernyire található. Közben betérhetünk a szlovák ételféleségeket kínáló ismalom étterembe. Somoskőújfalu központjából minden óra 5 perckor helyi járati autóbusz közlekedik Salgótarjánba.

4. nap:
A Karancs-Medves vidék egyik gyöngyszemének, a Szilvás-kőnek a felfedezése után Európa legnagyobb bazaltfennsíkján át Salgóbányára jutunk.
ÚTVONAL
Rónabánya – Szilvás-kő – Rónabánya – Medves-fennsík – Salgóbánya.
Táv: a Szilvás-kő körbejárásával együtt 9 km Szint: 260 m, 3 óra 

NEHÉZSÉGI FOK
A túra teljesítése nem igényel nagy túrázói gyakorlatot, bármely évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Túránk kiindulópontja Rónabánya település, mely személygépkocsival vagy a Cered, Zabar felé közlekedő autóbuszjárattal Salgótarjánból érhető el. Rónabánya település még a mai, elöregedő állapotában is megérdemel egy sétát. Mindössze három utcájában aránylag jó állapotban sorakoznak az igen jellegzetes, pincés, kis udvaros, konyhakertes bányászlakások. A Karancs-Medves vidék egyik legszebb része a Szilvás-kő és környéke. A régebbi kőbányászatnak köszönhetően nem mindennapi előfordulású bazaltvulkáni képződ ményekkel ismerkedhetünk meg, és más vulkáni vidékeken ismeretlen mély szikla hasadékokba is több helyen betekinthetünk. A Bagó-kő a legjellegzetesebb geológiai érdekesség, hogy a függőleges bazaltoszlopokra, mint támpillérekre merőlegesen halmozódnak a vízszintesen fekvő oszlopkötegek. A hegytető észak-keleti szélére érve váratlanul tárul elénk a megkapóan szép panoráma. A túra legmegragadóbb látványa a bazaltzuhatag, ahol az egymásra rétegződött oszlopsorok, kötegek halmaza és az egész sziklafal lenyűgöző méretei méltán vetekszenek a híres somoskői bazaltömlés szépségével. Mindezt a jelzésű Bányász körútról leágazó, és jelzésű, igen jól kiépített, tanösvényszerű, 3 km hosszúságú turistaúton járhatjuk körbe. Rónabányára visszatérve túránkat a jelzéseket követve folytatjuk, és 2 kilométert megtéve megérkezünk az Európa legnagyobb bazaltfennsíkjaként számon tartott Medves- fennsík keleti peremére. Innen a és jelzések fonódásán 20 percnyi gyaloglással Salgóbányára jutunk. A fennsíkon gyalogolva csodálatos körpanoráma kínálkozik a szemlélődésre. A tágas legelőkön találkozhatunk szabadon legelésző tehéncsordával, s időnként egy-egy juhnyájjal is. Salgóbányáról minden egész órakor helyi járatú autóbusz (11B) indul Salgótarján központjába.

MEGKÖZELÍTÉS
Őriszentpéter elérhető Zalaegerszegről vonattal, valamint közúton Körmend és Zalaegerszeg irányából.

ÚTVONAL
1. nap: Őriszentpéter – Bajánsenye (Dávidháza) – Kercaszomor – Magyarszombatfa
Táv: 17 km, 5 óra Szint: 170 m

Őriszentpéter központjából indulva, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követjük Bajánsenye és Kercaszomor érintésével Magyarszombatfáig, ahonnan menetrend szerinti autóbuszokkal utazhatunk vissza kiindulási pontunkra.

LÁTNIVALÓK
Gázkút, Szőlőhegy, Szomoróci harangláb Őriszentpéter: XIII. sz.-i műemlék templom, középkori téglaégető kemence Szent Vencel-templomrom helye (történelmi emlékhely) Magyarszombatfa: fazekasház, vadászati kiállítás

ÚTVONAL
2. nap: Magyarszombatfa – Ritasi-domb – Gödörháza – Velemér – Szentgyörgyvölgy
Táv: 14 km, 4 óra Szint: 200 m

Őriszentpéterről Magyarszombatfára, illetve Szentgyörgyvölgyből Őriszentpéterre menetrend szerinti autóbuszokkal utazhatunk. A mai napon ismét a jelzéseket követjük, majd Veleméren a jelzésen teszünk rövid kitérőt a műemlék templomhoz.

LÁTNIVALÓK
Körkilátás a ritasi-dombi kilátóból Gödörháza: fa harangláb Velemér: XIII. sz.-i műemlék templom Szentgyörgyvölgy: fazekasfalu, műemlék református templom kazettás mennyezettel

NEHÉZSÉGI FOK
A kétnapos gyalogtúrát minden korosztály részére, elsősorban május–október közötti időszakban, őriszentpéteri szállással ajánljuk. Az egyébként könnyű túrák, a napi távolságok miatt több energiát igényelnek.

Távolság: 15km
Dobogókőről, a kilátótól a sárga jelzés mentén induljunk el, s ezen haladjunk végig. Az aszfaltos erdei feltáró útnál a Lukács-árok felé haladjunk. Dömösről három útvonalon indulhatunk vissza Dobogókőre. Sárga jelzésén, majd elérve a Szőkeforrás völgyét dönthetünk, hogy kihagyva a Rám-szakadékot a Lukács-árkon át térünk vissza sárga sávon, vagy áthaladunk a Rám-szakadékon a zöld sáv jelzését követve, ha ezt az utat választjuk, kiérve a szakadékból Dobogókőre a legrövidebben a sárga sáv jelzésen térhetünk vissza. A harmadik lehetőség, Dömösről a Szakó-nyereg felé vesszük az irányt a piros sávot követve, érintve a dömösi prépostsági altemplomot. A romokat elhagyva az erdőn át vezet minket a piros sáv a Téry úton, fel a Szakó-nyeregig. Félúton, az erdőből kiérve egy nagy tisztás fogad minket, itt a homokúton jobbra tartva haladjunk, és közben figyeljük baloldalunkon az erdőt, egy eldugott kis pihenőnél vezet minket tovább a piros egy kopjafa mellett. A Szakó-nyereg tetején az Ilona pihenőnél, Szent Bernát emlékmű alatt megpihenhetünk, majd tovább haladva a piros sávon, érintve a Tost-sziklát, és a Hegedűs obeliszket, visszaérkezünk Rezső-kilátóhoz.

Távolság: 4km
Jelzés: térképeken nincs jelezve

A szent Életfától indulunk a központi kilátóba, ahonnan ÉNy felé jól látszik a Rám-hegy. Innen a Thirring-körútra sárga görbenyíl jelzésen indulva, a táltosok építette Fény kapun át jutunk. A Siketek Mária kegyhelye előtti kikövezett forduló neve Szt.István terasza. A sárga görbenyíl jelzés vezessen itt még mindenkit. A Thirring-sziklák felett haladva, a gerincet követve mehetünk tovább lefelé, majd mikor a körút élesen balra fordul, láthatóvá válik egy keskeny ösvény, ami jobbra egy magányos kőhalomhoz vezet le, s a távolban jól láthatóvá válik egy erdei szekérút. Itt térjünk le a Thirring-körútról és kövessük az ösvényt lefelé, a kis fák, és bokrok között mindig balra tartsunk, így gyorsan elérjünk a szekérutat. Az úton balra fordulva, kényelmes sétával lehet elérni a Déry-forrást, melyet a táltosok Nagyboldogasszony forrásnak neveznek. A forrástól indulva a fák között vezet tovább az ösvény, ezen haladva kis idő múlva kiérünk egy aszfaltos útra, balra kanyarodva folytathatjuk a túránkat a Miklós-kútig. A kutat a forrással, jobboldalt a vízmű épülete mellett találhatjuk meg. A forrást elhagyva, a műúton tovább haladunk, mindaddig, amíg egy nagy útkereszteződéshez nem érünk. Itt a jobb oldali elágazást kövessük. Nemsokára meglátjuk a Rám-kaput az út jobb oldalán. Innen egy meredek ősvény megy fel a Rám-hegyre, a Ferenczy-sziklához. Ennek a helynek sokan különös kisugárzást tulajdonítanak, és erőt merítenek belőle. Visszafelé is ezen az úton haladunk. A Miklós-kúttal majdnem szemben indul egy keskeny ösvény a hegyre a nagyfeszültségű távvezeték alatt (csak száraz időben járható biztonságosan). Sehol ne térjünk le erről az útról. Így elérjük a Thirring-körútról jövő sárga görbenyíl jelzését. A gerincre érve Atilla és Buda kapuja fogadja a vándort, virágos pihenővel. A sétaúton térhetünk vissza Dobogókő központjába.