Túraútvonalak
Visegrádi Révátkelő-Pilisszentlászló
Nehézségi fok: Közepes
A túra hossza:16km
Várható időtartam:6 óra 20 perc+pihenőidő
Az Apátkúti-völgyben a piros sávon a patak mentén vezet az út Pilisszentlászlóra, a csodálatos természeti környezetben épült kis erdei faluba. A visszaút: Lepence-völgyön keresztül a zöld sávon vezet vissza a 11-es számú főútra, vagy az országos kék jelzésen, a Nagy-Villám hegy érintésével térünk vissza Visegrádra. Apátkúti-völgy alsó szakaszán az Ördögmalom-vízesést érdemes megtekinteni. A Magda-forráshoz kb. 15 lépcsőfok vezet le az aszfaltúttól. A réten padok, asztalok, tűzrakó helyek és fából faragott játékok várják a látogatókat. A Millecentenáriumi emlékmű mellett elhaladva lehet eljutni az Apátkúti vadászházig. Innen egy kis kellemes erdei "túra" kínálkozik az innen 1,5 kilométerre lévő Kaán-forrásig, bár a nem túl meredek, viszont hosszú út fárasztó lehet. Finom vize miatt nem csak a visegrádiak, hanem messzeföldről érkező turisták is szívesen megteszik ezt a hangulatos utat!
Az autóútról egy meredeken induló göröngyös út vezet a forráshoz, másik megközelítés az úton egy sorompó után hosszú lépcsősoron keresztül kínálkozik. A piros sávon a patokot követve jutunk be Pilisszentlászlóra, majd folytathatjuk utunkat a kék vagy zöld sávon és térünk vissza Visegrádra.
Visegrádi fellegvár:
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.
Túraútvonalak
MEGKÖZELÍTÉS
Zalakaros a 7-es főközlekedési úttól néhány kilométerre északra, a Kis-Balatontól (Keszthelytől) délnyugatra helyezkedik el. Megközelítése autóbusszal és gépkocsival a legcélszerűbb, legközelebbi vasútállomás Zalakomár.
ÚTVONAL
Zalakaroson, a fedett fürdő bejáratával szemben indulunk felfelé a jelzésen haladva a Panoráma úton, mely nevéhez méltóan, mind többet és többet mutat a környező tájból. Az utca végén balra kanyarodva az erdőbe fordulunk, ahol esőbeálló mellett haladunk el. A jelzést követve egy völgybe érünk, majd az erdő szélén kanyarogva, kitisztított sétaúton jutunk a szánkópályáig. Keresztezve a pályát, továbbra is az erdőn keresztül, a szőlőhegyig gyalogolunk. Innen szép kilátásban gyönyörködhetünk a Kis-Balatont látva, de kedvező látási viszonyok esetén a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyek is jól látszanak. A szőlőhegy szélén haladva érjük el a jelzést. Itt jobbra kanyarodunk, és szép kilátás kíséretében, egy mélyúton lemegyünk Zalamerenyére. Az 1760-ban épült szép templom megtekintése után a jelzésen keleti irányba (templom mellett) indulunk tovább, és változatos erdőben barangolva jutunk vissza a zalakarosi szőlőhegyig. Innen utunkat jobbra kanyarodva a sárga visszatérő kör jelzésen a kilátóig folytatjuk. Ha a rövid pihenő közben megcsodáltuk a szép panorámát, a sárga visszatérő kör jelzéseit figyelve ismét elérjük a jelzést, melyen folytatva utunkat, visszasétálhatunk a kiindulási pontunkig.
Táv: 12 km
Szint: 200 m, 3,5 óra
NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű túra, minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Eső után egyes szakaszok nehezebben járhatók.
