A mi borvidékünk Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. A kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a Soproni borvidék szőlőtermesztésének, borkészítésének. Már a XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőkbe, hanem a városban, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet jelentett a termelőnek.
Borvidékünk fejlődését mutatja, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal1987-ben a „szőlő és bor városa” címet adományozta Sopronnak. A Soproni borvidékhez 2000. június 13-tól hivatalosan hozzátartozik a Kőszegi körzet is, összesen 259 hektár szőlővel.
A Soproni körzet a Kárpát-medence egyedülálló táján, az Alpok lába, a Fertő tó, aSopron–Vasi-síkság által ölelt lankákon terül el. Legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, dombokon mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába. A Világörökség Bizottság a Fertő tavat a környező településekkel együtt 2001-benkultúrtájként vette fel a világörökségi listára. A Fertő tó vidéke az érdekességekegyedülálló változatosságát tárja elénk. Több részre osztják a klimatikus határok, így a viszonylag kicsiny területen belül rendkívül változatos állat- és növényvilág létezik. Kontinentális alföldi sztyeppei tó, szubmediterrán dombok és szubalpin hegyek, értékes szikes puszták, valamint magashegységek bebarangolása vár a turistákra. A tó környéke már 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. Az emberi tevékenység és a különleges földrajzi környezet egyedi kulturális tájegységet hozott létre az évezredek folyamán. A természeti szépségek mellett jelentős a népi építészete, a XVIII . és XIX. századi kastélyok pedig történelmi látványosságot jelentenek. Magyar oldalról a Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő tavi részének teljes területe, valamint Fertőboz, Fertőrákos község kőfejtője, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük tartozik a világörökséghez. A szomszédos oldalról a Neusiedlersee Seewinkel vizes élőhelyeinek területe és a műemléki védelem alatt álló Ruszt belvárosa részesei a világörökségnek. Az éghajlati feltételek mellett a talaj és a víz magas sótartalma is hozzájárult a húszezer éves Fertő tó és a környező táj biológiai sokféleségéhez. Kontinentális sós vízi élőhelyek Európában csak a Kárpátmedencében fordulnak elő. A vidék sajátosságaihoz tartozik a sűrű náddal borított nagy felszín, a 80 sós mocsárfolt és a dombvidéki szőlők.
A monarchia idejében a szőlőterületek egy borvidéket alkottak Sopron–Ruszt–Pozsony néven, hasonló fajták és művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok, a történelem viharai külön fejlődési pályára állították a borvidéket. Sopron környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. Borvidékünk karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Ma Ruszt elsősorban a fehérszőlőfajtákról és az aszúról (Ausbruch) híres, a Soproni borvidéken pedig a kék szőlő, főleg a Kékfrankos termelése kiemelkedő. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények is. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini a legelterjedtebb. A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű desszert borok előállításának is kedvez. Ezek a borok nem új keletűek vidékünkön, jelenlétük a XVI. századra vezethető vissza. Ma már történelem: Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait a múlt század harmincas éveiben. Azóta már fogalom, legenda lett...
Hagyományos ételeinkhez és borainkhoz jó étvágyat és borozgatást, Sopronban, a Kékfrankos fővárosában kellemes időtöltést és pincelátogatásokat kívánunk!
