Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók


A magyar nóták a kezdetekben előbb az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva jutottak el a legszélesebb néprétegekhez.

Témái a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem,  szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele, a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után. A legtöbb magyar nótának egyszerű szövege és dallama van. A szöveg sok esetben fontosabb a dallamnál. Az utóbbi időkben a nemzeti öntudatosodással együtt a magyar nóta műfaja is újra felemelkedőben van, a 21. század emberei között is van egy jelentős réteg, aki szívesen hallgatja és énekli.

Fontos társadalmi mondanivalót hordozó nótáinkban a nemzeti érzés ápolása, mozgósítás, hazaszeretet sokszor időszerű panasz jelenik meg.

6352. Fajsz, Szabadság u. 15.

Az 1990 óta működő Ökológiai Tájközpont  Duna  magyarországi legszebb plázs szakaszával ( korábban kompkikötő lévén kulturált -, a vizi turázók kedvelt  táborozó helye) kínál új adottságaként a TERMÉSZET , az EGÉSZSÉG, a SPORT  és MŰVÉSZET kedvelőinek is élmény-pihenés helyszínt a 2011 évben telepített Europában egyedülálló HANGSZERFA PARK  -ja  (MEGSZÓLALTATÁSÁVALl, MESÉLTETÉSÉVEL, BELAKÁSÁVAL …).
A hangszerfapark  21 hangszer készítésre alkalmas hazai fafaj 118 egyedéből  öszirózsa kontur alakzatra telepített képlete, mely 5-10 éven belül
 teljes pompáját kínálván addig is várja a menedzserek, a hangszerkészítők, a szabadtéri zenei fesztiválok, a … VILÁGNAP  megemlékezések, a bármi
a fentebb sorolt éríntettséghez kalibrálható rendezvények megálmodását-megvalósítását.
A 0,4 Ha-os  Park, s az ugyancsak 0,4 Ha-os  hozzá tartozó pázsit a Duna parton a kikötő tartozékaként  közútról-, Dunáról egyaránt megközelíthető Bio minősített terület.
Tervezzük  a HANGSZERFA PARK megszólaltasáig felkészülési időszakban mobil  viziszinpad-, alkotó műhely szín , kellék tározó-öltöző blokkok telepítését is.

Helyszín: 6352 Fajsz, Alföldi –Dunaparti zsákfalu település.     
9226 Dunasziget Sérfenyő u. 99.

A családcentrikusság, a természet szeretete és tisztelete fontos értékek számunkra. Kevés olyan zuga maradt hazánknak, ahol a pihenni vágyó családok olyan meghitt, érintetlen környezetben tölthetik együtt idejüket, mint a Szigetköz. Mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy családjának minden tagja élményekkel gazdagon térhessen tőlünk haza.

Főbb szolgáltatásaink:
szállás, lovaglás, kerékpártúra szervezés, rendezvények lebonyolítása,
kenutúrák szervezése, gyalogtúrák szervezése.

Panziónkban szívesen töltik idejüket az aktív kikapcsolódásra vágyók, illetve
családos vendégeink, ahol a gyerekek és szüleik is nyugodt, családias körülmények között
pihenhetnek, és töltődhetnek fel energiával.

Csomagajánlataink folyamatosan változnak!

http://www.pihenjaktivan.hu/hu/
1077 Budapest, Izabella utca 13.

A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar világhírű társulat klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció, akik komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt játszanak.

A 100 Tagú Cigányzenekar célja e kivételes zenei érték életben tartása: megőrizni azt a hagyományt, amely évszázadokra visszamenőleg, mint kuriózum családi örökségként hozták magukkal generációkon át, így gazdagítva az európai kultúra színe palettáját.

A zenekar életműve példaértékű a hazai kulturális és művészvilágban. Repertoárjukban a hagyományos hangzásvilág ápolása és megőrzése mellett megtaláljuk a modern világ zenei útkeresését is.

Visnyeszéplak tanya 9.

Bariska Gábor vagyok. 1990-ben költöztem a zselici tanyavilágba. Egy olyan helyen szerettem volna gyökeret ereszteni, ahol az élet az elsődleges szempont. Hét évig éltünk villany nélkül, szekerce, fűrész, ásó, kapa volt a segítőtársunk. Eleinte gyűjtögető életmódot folytattunk, később megtanultuk a föld értékeit úgy a magunk javára fordítani, hogy a természet ne károsodjon. A hely vonzotta a természetes életmódra vágyókat. Az elhagyott tanyavilág újra benépesült. Egy olyan közösség jött létre, akiknek egymásra utaltsága, törekvése az önellátásra, önfenntartásra, szervesen illeszkedik a természet örök körforgásába. Sok év elteltével bátran vállalkozom arra, hogy tapasztalataimat, tudásomat megosszam másokkal, hogy segítséget nyújtsak mindazoknak, akik elbizonytalanodtak, akik nem találják helyüket, akikben még él az ősi ösztön: "vissza a természetbe!" Mindaz, amit kialakítottam magam körül, nyitva áll minden érdeklődő számára, Érdeklődőket, vendégeket, önkénteseket, kételkedőket szívesen fogadok barátként. A cél, hogy mindenki öko-faluban éljen. Itt a "falu" szó, közösséget jelent, nem pedig településformát. Közösség nélkül csak egyéni érdek van, és az nem szolgálja a Föld ökológiáját. Az egyén olyan, mint egy rákos sejt, önös. A "falu" fennmaradását nem lehet elvonatkoztatni a Földtől, hisz abból él, míg az egyén, a többi emberből. Azért kell mindenkinek megtalálni a közvetlen környezetében azokat az embereket, akik a földön szeretnének élni, nem pedig az aszfalton, mert együtt tovább tudnak lépni. Így mindaz a környezetvédelem, amit teszünk, kézzelfoghatóvá válik, a jövőnkért, és az emberiség fennmaradásáét. Mit láthat, aki ellátogat hozzánk? Azt, hogy szeretünk élni. Azt, hogy ragaszkodunk a Földhöz, mert onnét kapjuk a vizet, nem pedig a csapból. Azt, hogy minden kincsünk a Föld, mert onnét kapjuk az élelmet, nem pedig a boltból. Azt, hogy csak annyi fát vágunk ki, amennyi az erdő egészsége érdekében szükséges, még akkor is, ha az egész családnak egy helységbe kell húzódnia télen, mert száz év múlva is innét kapjuk a meleget, nem pedig a radiátorból. Azt, hogy aki itt él, annak meg kell találnia, mivel segítheti a többieket, mert őt is a többiek segítik, nem pedig a szociális háló. Vagyis nem azon gondolkodnak az emberek, hogy honnét szerezzenek pénzt, hanem azon, hogy amire szükségük van, azt hogyan tudnák  megtermelni. Azt látja a hozzánk látogató, hogy a gyerekek, gyerekként nőnek fel szabadon, és saját tapasztalatból tanulják meg, hogy hol, mikor találnak ehető növényeket, nem pedig a tankönyvekből. Azt látnák, hogy az erdőben élő családok boldogságban, bőségben élnek, pedig nem járnak dolgozni sehová, de a két kezükre, a természetre, és egymásra mindig számíthatnak.
     Még mindenkiben él az ősi ösztön, és mindenki ismeri az ősi törvényeket, hisz nem születhet anélkül ember. Keressétek és ismerjétek fel egymást! Alakítsatok közösségeket, és bátran legyen szükségetek egymásra, bárhol is éljetek a földön, hisz Föld csak egy van.

                                             Bariska Gábor (oko-falu.hu)
2000. Szentendre, Bogdányi út 36.

Az írásos feljegyzések alapján a családunk 1878 óta foglalkozik kékfestéssel.
Az első műhelyünk Kecskeméten a Festő utcában volt, majd Kiskunfélegyházán alapítottunk üzemet, később pedig id.Kovács Miklós Tiszakécskén lett kékfestő, az 1927-ben kialakított műhelyében.
A mesterséget fia Kovács Miklós, a Népművészet Mestere folytatta, aki a Tiszakécske, Körősi u. 9 sz. alatti műhelyt alakította ki, amely nemcsak a hazai, de az európai ipartörténeti ritkaságok is közé tartozik.
A családi hagyományokat örző készítés, az 1896-ból származó perrotin mintázó a faléces szárítóhengereivel, a földbe süllyesztett festőküpa a csillagráfokkal, a múlt század elejei vasalógép, az ország minden tájegységét jellemző több száz mintafa, nagy látogatottságot ad a határokon túl is jól ismert műhelynek.
Leánya Kovács Mária 1989-ben lett népi iparművész.
A múlt század első feléből származó mintafákkal, a kékfestő kézi tarkázását és a tradíciót őrző, de már a mai kor igényeinek megfelelő termékek tervezését is ő végzi. 
Az általa vezetett üzletünk, a patinás hangulatú Szentendrén, a Bogdányi u. 36. sz. alatt van (tel: 06-26-314-388), amely az országban az egyetlen, ahol a kékfestő teljes választéka megtalálható. 
A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett, saját tervezésű, egyedi termékeikkel számos kiállításon, bemutatón, vásáron veszünk részt itthon és külföldön egyaránt.
A kékfestés története, készítése és a teljes választéka a www.kekfestokovacs.hu honlapunkon megtekinthető.
3400 Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5.

A matyó hímzés hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza, legkorábbról a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn. A pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.

A színek használatában a piros mindvégig megőrzi dominanciáját, mellette azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a zöld, kék, sárga, lila, rózsaszín árnyalatai.  Maga a hímzés egyre nagyobb felületeket hódít meg a lakás textiljein éppúgy, mint a viselet darabjain, sokszor nélkülözve a mintaegységek szimmetrikus ismétlődését, a rendelkezésre álló teret szabadon kitöltve. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltják fel.

A matyó hímzés az ország védjegyévé vált, melynek elvitathatatlan érdemei vannak a magyar kultúra és népművészet világszerte ismertté és elismertté tételében


Az 1970-es években Budapesten kibontakozott mozgalom a szellemi kulturális örökséget komplexen (zene, tánc, népköltészet, szokás stb.), szórakozási-, közösségi-, művelődési alkalomként kínálja a ma embere számára. A módszer a folklórkutatás, oktatás, közművelődés és művészi tevékenységek együttműködéséből, a szellemi kulturális örökség értékeinek közvetítésére jött létre. Lényege: az örökségelemeket közvetlenül a helyi közösségek élő gyakorlatából és archív forrásból meríti, közben folyamatosan együttműködik a kutatókkal, tudósokkal.

Az élő helyi kultúrát más kulturális közegbe emeli, akár regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten. Alkalmas a hagyományos kultúra alapos gyakorlati megismertetésére, tudatosítására, sokszínűségének fönntartására. A résztvevőktől aktivitást igényel, közösségi élményt ad, ezáltal közösségeket teremt és tart fönt társas szórakozási, művelődési lehetőségeivel.

3910 Tokaj, Serház út 1.

A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára.

A szőlőművelés Tokajban ősidők óta van jelen. A kedvező fekvésű lejtők, a nagy besugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat eredményez. Tokaj-Hegyalja természetes fehér édesbora, az aszú kiemelkedő minősége a természeti adottságok, termesztett szőlőfajták és az emberi tényezők, azaz a borászati kultúra egyedülálló és különösen szerencsés találkozásának köszönhető.


A Mecsek északnyugati lábánál fekvő Abaligetet a településről elnevezett balrang tett híressé, amely a hegység leghosszabb és legrégebben ismert rendszere. A falu határában emelkedő Bodó-hegy északi oldalában nyíló, az 1700-as évektől ismert barlang és az 1 ha kiterjedésű felszíni területének védetté nyilvánítása – barlangjaink között másodikként – már 1941-ben megtörtént. Hazánk harmadik leglátogatottabb barlangrendszerének nagyobb része triász időszaki anizusi szürke mészkőben keletkezett. Állandó vízfolyását a bejáratától délre, a Viganvári-völgyben talált aktív víznyelők táplálják. Hóolvadáskor, illetve nagyobb esőzések után a patak vízszintjének emelkedése miatt a járda víz alá kerülhet, ami a bejárati szakaszon a közlekedést nehezítheti. A barlang széles, meanderező, színlőkkel tagolt főágát a vízfolyás É-D irányú szerkezeti törésvonal mentén alakította ki. 
A cseppkőképződményekben viszonylag szegény barlang legjellemzőbb sajátossága tehát a meanderező járathálózat és a víz oldó-koptató hatására kialakult formakincs. Lenyűgöző látványt nyújtanak a jól rétegzett vastagpados mészkő kőzetminőségének változása eredményeként kialakult sziklafelszínek és formák. A járószintet több helyen hatalmas, a szálkőzetből kiszakadt sziklatömbök borítják. Az aktív járatrészek hosszabb szakaszon képződménymentesek, cseppkövek a magasabb zónában, egy-egy csoportban alakultak ki. Az Abaligeti-barlang élővilága oázis a hazai barlangfaunák sivatagában. Gebhardt Antal 1934-ben 190 állatfajt (pl. vakbolharák, pók és aprófutonc fajok) írt le. A barlang jelentős denevérpihenő, a téli időszakban a zavarást jól tűrő kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg.
A XIX. század eleje óta rendszeresen látogatott barlang természetes állapotát a vendégek kényelme érdekében nagymértékben megváltoztatták. Az egész évben, a Duna-Dráva Nemzeti Park szakképzett munkatársainak vezetésével, utcai ruhában látogatható főágat 2001-ben teljes körűen felújították (új pénztárépület, műszaki berendezések korszerűsítése).
3200 Gyöngyös, Csokonai Vitéz Mihály út 7.

Az Abasári Bormanufaktura családi vállalkozás, amely 1990-ől foglalkozik szőlő termesztéssel, borászattal folytatva a hossszú évszázados hagyományokat. A birtok egy része Abasáron, a fenn maradó területek a mátrai borvidék kiváló fekvésü dülőin találhatók. A kezdetben jövedelem kiegészítésként indult, néhány száz négyszögöl szőlő művelése néhány hektoliter bor készítése, ma már azonban fejlett borászattá nőtte ki magát, amely jelenleg a család munkáját és megélhetését biztosítja. A pincészet borai ezidaig számos versenyen mérettettek meg, ahol aranyérmeket, különdijakat is nyertek. A család munkájának célja, hogy boraik a fogyasztó ajkára megelégedett mosolyt csaljanak.
Borfajták:Irsay Olivér, Chardonnay, Szürkebarát, Olaszrizling, kékfrankos
BESTILLO Pálinkaház

Tökös Abaúji Piac van kilátásban
Hatalmas tökökkel, táncolós hangulattal, látványfőzéssel, hazai élelmiszerekkel, és kellemes őszi hangulattal várja október 28-án immár második alkalommal az Abaúj Piac Boldogkőváraljára a látogatókat.
A pálinkaház udvarán megrendezésre kerülő piacnak közösségteremtő szerepe is van, hiszen amellett, hogy élelmiszereket vásárolhatnak az oda érkezők, a piac alkalmat ad, hogy találkozzanak, ismerkedjenek, beszélgessenek, jól érezzék magukat, játszanak, nevessenek, kikapcsolódjanak az emberek. Teret enged a közösségi életnek, a közösség építésnek, közös dolgok elindításának. Az október 28-án második alkalommal megrendezett eseményre várják a szervezők a legnagyobb tököket, a legszebb tököket, mely zöldségek gazdája megkapja majd az Abaúj Legnagyobb/Legszebb Töke címet, amit egy teljes évig viselhet büszkén. E mellett viszont még számos programon vehetnek részt az oda látogatók, hiszen a hölgyek megcsillogtathatják majd főző tudásukat, a házilag készített ételek versenyén, melynek keretein belül otthon készített tökös ételt kell majd készen elvinniük a piacra. A szervezők a gyerekekre és a felnőttekre is gondoltak, a gyerekek tököt faraghatnak, ill. az őszt jeleníthetik meg kreatív formában levelekből, termésekből, míg a felnőttek ügyességi versenyben vehetnek részt.  A vidámság nem zárja ki azt sem, hogy komolyan is beszéljünk tökről, hiszen egy rövid előadás is lesz a tökmag élettani hatásairól. 
A délután sem telhet majd el esemény nélkül, hiszen a töklámpásokból,- amit a helyszínen készítenek el a tökfaragásban részt vevők,- egy táncteret alakítanak majd ki, ahol természetesen táncház veszi kezdetét, így mulatozásba fordul a kora este.

Az abaújvári református templom a XIV. században, gótikus stílusban épült az apró Borsod-Abaúj-Zempléni településen, Abaújváron. A falu a korábbi vármegye és a mostani megye névadó települése is egyben. A templomot a Zsujta felé vezető út mellett álló dombra építették. Hajója téglalap alakú, mely a nyolcszög három oldalával záródó, kelet felé tájolt szentéllyel záródik.Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját. A templomhoz eredetileg sekrestye is tartozott, de az 1735-ös felmérés szerint, nemsokkal azelőtt lebontották. Elfalazott bejárata a mai napig látható. A templomot kívülről támpillérek veszik körül, melyeket állagmegóvás céljából építettek az évszázadok során. Azóta kiderült, hogy ezek a támpillérek nem javítanak a templom állagán, hanem éppen hogy rontanak, mivel áztatják a templom falait. A támpillérekből 9 a 14. században, 5 az 1617-es felújítás során és egy 1886-ban készült. A jelenleg tartó restaurálási munkálatok során a déli fal egyik támpillérjét elbontották.

7800 Siklós, Felszabadulás utca 7

Az Aborozó borbár látványos és autentikus rendezvényhelyszín turistacsoportok, céges partyk és egyéb rendezvények befogadására a mediterrán kisváros, Siklós szívében, a Siklósi Vár lábánál.

A borbár célja, hogy az alkalmanként megrendezésre kerülő élő zenés, magas színvonalú estek mellett vezetett kóstolókat, kulináris eseményeket is tartsanak azok számára, akik a környéken pihennek meg. Emellett azokra is gondoltak, akik csak pár napra érkeznek a régióba, hiszen biztosítva van részükre egy egész „Magyarországot” magába foglaló gasztronómiai élmény.

Az Aborozó kialakítása során a világ bártrendjeit figyelembe véve került ötvözésre a régi idők stílusa a modern elemekkel, így jött létre egy igazán igényes, Budapest nagyobb borozóihoz hasonló légkör – többszázéves pincébe álmodva.

A borbár hazánk leghíresebb borvidékein alkotó borászatok borait ajánlja, a kínálatot pedig a környező országok (Horvátország, Szlovákia és Szerbia) különlegességeivel színesíti.

 A gasztroélmény fokozása érdekében hagyományos magyar ízeket modern megközelítéssel ötvöző borkorcsolyákat ajánlanak!

Nyitva tartás: Rendezvények idején, előzetes bejelentkezés szükséges!

https://www.facebook.com/aborozoborbar


Híres-míves helyi kézművesekkel és ízes finomságokat kínáló Veszprém megyei gazdákkal nyílik az Adventi Piac Veszprémben, a Historia Kert Sörházánál november 29-én 14 órakor. A szeretetet ünnepéhez kapcsolódóan megtalálhatod itt a minőséget, akár az ünnepi készülődésről, akár az ajándékokról vagy harapnivalókról legyen is szó. A helyi termék választásával biztos lehetsz abban, hogy a jó minőség, a zöld megoldás és a Veszprém megyei gazdák, kézművesek erősítése mellett döntesz.
Advent idejére igényes helyi kézműves termékekkel bővül ki a minőségi helyi élelmiszerekről híres Csalán - Historia Helyi Termelői Piac. A péntekenként 14 órától 18.30-ig a Historia Kert Sörháza mellett nyitva tartó piac így a mézeskalács adventi koszorútól, kisvonattól a különféle ínyenc ízvilágon át egészen a minőségi kézműves foltvarrott kincsekig kínálja portékáit mind az ünnepi asztalra, mind szeretteink iránti figyelmességünket jelképező ajándékként. A helyi termék a minőség garanciája, vásárlásával a karácsonyi örömök azon jó érzéssel is társulnak, hogy a pénzünkkel a helyi gazdaságot erősítettük, megtakarítottunk sok-sok környezetterheléssel járó szállítást, és szép, értékes ajándékaink sokáig örömet okoznak majd szeretteinknek.
Az illatos mézeskalács díszek, adventi koszorúk, a házi meggyes-mákos rétes, a mézes-mázas ajándékcsomagok, a pikáns sajtok és füstölt sonkák, hurka-kolbász, az egészséges táplálkozást segítő gyümölcs- és zöldséglevek, magok, olajak, a gyümölcsös joghurtok, a kalácsba való dió, mandula, piros alma mellett jól megférnek a házi foltvarrott, díszekben gazdag táskák, párnák, csodás kézműves ékszerek a meseszép képeket ábrázoló gobelinek, kerámia ékszerek, kötött sapkák, sálak, zoknik, levendulás kerámia szív és szalvétagyűrű, melyek mind-mind Veszprém megye termékei.
Az Adventi Piac a helyi értékeket és minőséget választók piaca, ahol biztos lehet a vásárló abban, hogy karácsonyi készülődése örömteli, zöld és tudatos lesz, ajándéka pedig ténylegesen jó választás. Örömét leli benne aki kapja, és aki adja is.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!