A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető.

A pannonhalmi Bencés Főapátság mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlődött. A pannonhalmi főapátság hazánkban a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája.

A Pannonhalmi Apátságban fellelhető írások és receptúrák alapján készült teák gyógyászati célú felhasználása reneszánszát éli, a nagy népszerűségnek örvendő pannonhalmi gyógytea család országszerte ismert márkává nőtte ki magát. A pannonhalmi apátsági termékek a monostor legfontosabb gyógynövényeinek – levendula, orvosi zsálya, orvosi citromfű, kakukkfű, borsmenta – felhasználásával készülnek.

A Bagazia a Kárpát-medence magyar népviseleteinek készítésével foglalkozik. Hagyományos viseletek új formában. Az eredeti modellek alapján méretre készített ruhadarabok különleges alkalmakra, táncegyütteseknek színpadra is.

Küldetésünk, célkitűzésünk a hagyományos népviseletek felkutatása, tanulmányozása. Az eredeti formák megtartása mellett olyan újszerű modell formák kialakítása, amely lehetővé teszi a mai ember számára kényelmes ruhadarabok kialakítását. A mai kor követelményeinek megfelelő használat biztosítását (pl. moshatóság). A színpadi használat speciális kívánalmainak való megfelelés.

A tervező, modellező Lőrincz Beáta 1986 óta foglalkozik a magyar népviseletekkel. Cégét 1991-ben alapította.

A megrendelők táncegyüttesek és magánszemélyek Magyarországról, és határainkon kívülről (Németország, Svédország, Svájc, Kanada, USA, Japán, Brazília).

A Hagyományok Háza Magyar Állami Népi Együttes két műsorának jelmeztervezője és készítője:

"Táncos Magyarok" 2000

"Verbunkos" 2002

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes "Örökség" (2010) című műsorának jelmeztervezője.

A Cédrus Táncegyüttes állandó jelmeztervezője, viseletkészítője.

A tervező a '90- es évek elején Tradíció védjegyet kapott.

Több mint 50 fő befogadására alkalmas hostelünk, a Factory Hostel.

Várjuk Önöket szeretettel, további információkért forduljanak hozzánk bizalommal!

Cím: 1095 Budapest, Soroksári út 164.
Telefon:+36-30/516 5225; +36-30/516 8860
E-mail: alexandra.bogdan@bmac.hu
Web: www.bakelitstudio.hu; www.bakeliteventhall.com

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánsz alkotása, egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően a közel két évszázaddal ezelőtti áthelyezése óta az újonnan felépült Főszékesegyház részeként csodálhatjuk meg.  kápolnabelső anyaga egységesen süttői "vörös márvány" (tömör mészkő), csak az oltár készült carrarai, vagy luccai fehérmárványból. A kápolna négyzet alaprajzú, melyet árkádos fülkék bővítenek kereszt alakúvá. Kupolája nyújtott ellipszis alakú. Eredetileg 24 vas borda tartotta és 96 aranyozott, valamint ezüstözött bronzból készült kazetta díszítette. Felülről egy dob alakú építmény (lanterna) 8 darab két méteres ablaka adta a megvilágítást. A négyzetes teret az ellipszis alakú kupolával összekötő, gazdagon díszített csegelyeken négy címer látható. A karzat felett az alábbi felirat olvasható: THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINALIS STRIGONIEN(SIS) ALME DEI GENETRICI MARIE VIRGINI EXTRVXIT ANNO MCCCCCVII Magyarul: Erdődi Bakócz Tamás esztergomi bíboros Isten anyjának, Szűz Máriának épített kegyelettel az 1507. évben. Az oltár felépítése négyszintes. A lábazat az átépítés óta eredeti alakjában nem látszik az elé helyezett oltárasztal (menza) miatt. Felette helyezkedik el a három nyílású főemelet, benne középen egy Madonna-szobor, a két oldalfülkében pedig valószínűleg női szentek alakjai álltak. Ezeket a törökök pusztították el. Csak a középső fülke jobb oldali lizénáján maradt meg egy megcsonkított dombormű: Bakócz Tamás érseknek a Madonnához könyörgő térdeplő alakja. Az oldalsó fülkékbe később Szent István és Szent László szobrait helyezték, melyek Pietro della Vedova munkái. A harmadik emelet sávjában az evangélisták domborművei láthatók. Az oltár fölé félköríves, domborművekkel díszített oromzat magasodott. Középen az angyali üdvözlet márvány reliefje, két oldalt térdeplő angyalok alakja díszítette. Sajnos a török időkben széttört elemet nem pótolták ki, így egységét vesztve zárja az alkotást. Tovább rontja az eredeti hatást, hogy az oltárt lépcsős emelvényre helyezték, így az oltár főpárkánya már nem igazodik a kápolna főpárkányához. A felső íves lezárás is bántón felcsúszott a boltozathoz.

A Tájház egy szép gádoros parasztporta, melyben időszaki kiállításokat láthatnak.

A Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli Tájház műemlék. Egy 1857-ben készült térkép már jelöli.