A Szalajka patak völgyében 300 méter magasságban található a 4 hektár kiterjedésű arborétum. Megközelítése a Tari Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton, egy körülbelül 2km-es sétával lehetséges. Az élőfa gyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János (1870-1943) telepítette. Itt akkor már volt egy - feltehetően 1898-ban létesült - Erzsébet liget. Abban az évben a Földművelésügyi Minisztérium ingyenes csemetéket adott az Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek. Tuzson János a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára, 1912-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetője és a Füvészkert igazgatója volt. Tuzson kutatásai során a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban. Meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensis-nek. Az arborétumnak helyet adó fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg. Ebből a területből választotta ki a Szalajka-patak partján azt a területet, ahol kutatásait megkezdte. Az állomány letermelése után kialakított kísérleti területen 1928-tól 1940-ig, elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. A gyűjteményt folyamatosan gazdagította különböző fajokkal, főleg tűlevelűekkel. Az egzóta fajokat földlabdásan, távoli országokból hozatta. A második világháború után erdőgazdasági kezelésbe került a terület. A szabad területeken részben csemetekert létesült, részben lucfenyővel, vörösfenyővel és szelídgesztenyével erdősítették, emiatt az arborétum állapota leromlott. 1976-ban lett védetté nyilvánítva a terület. A ma még megmaradt fafajokból említést érdemel a körülbelül 70 éves, 280 cm törzsátmérőjű atlaszcédrus, melyből Nógrád megyében csak ez az egy példány létezik. Értékesek továbbá az általában a kevésbé gyakori fafajokhoz tartozó balzsamos fenyők, bércifenyők, kaukázusi jegenyefenyő, a kolorádó fenyő, az oregoni hamisciprus facsoport, szürke és zöld duglászfenyő-facsoport, valamint a japán juhar 33 példánya. Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas és a piros gyűszűvirág termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek. Az arborétum éjjel-nappal nyitva, ingyenesen tekinthető meg. A tereület mellett került kialakításra a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola, ahol pihenőpadok és kút található a megpihenni vágyóknak.

Kertünk az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be. Látogatóink 3100 fa- és cserje árnyékában azzal az érzéssel sétálhatnak, mintha Kelet-Ázsia lombos erdeiben, vagy Észak-Amerika fenyveseiben járnának. Sziklakertünk 6 flórabirodalom virágékességeiből és 25 magashegység alpesi virágaiból álló színpompás kaleidoszkópot kínál a gyönyörködni vágyó vendégeinknek. Egynyári növénybemutatónk gazdag fajtakiállításával kívánunk segíteni azoknak, akik saját kertjük szépítéséhez keresnek ötleteket. Rendszertani gyűjteményünk 100 növénycsalád több, mint 2500 virágos növényfaján szemlélteti a növényvilág hallatlan gazdagságú kialakulásának történetét. A trópusok sajátos növényvilágából üvegházaink adnak ízelítőt, bemutatva a síksági esőerdők pálmákban gazdag, a száraz övezetek sivatagjainak pozsgás, valamint a mohákban és páfrányfákban gazdag hegyi esőerdők növényi különlegességeit. -Botanikai Tanséta -2007 szeptemberében megnyílt a Botanikai Tanséta , melynek 8 állomása néhány növénytani alapfogalmat és egy-egy Linné által leírt növényt illetve Linné botanikai tevékenységét mutatja be. A látogatók a kert térképén jelölt útvonalon keresztül juthatnak el az állomásokhoz, ahol a kert nevezetes és érdekes növényei szolgálnak a táblán leírtak mellé, élő illusztrációul. Felnőtt és gyerek látogatóink nemcsak a növényeket ismerhetik meg, de például az első állomáson kiderül, hogy az örökzöldek váltják-e a levelüket, s vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat. A második állomáson megtudhatjuk, hogy fa-e a „banánfa”, mik azok a rácscserjék, és melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei. A harmadik és negyedik állomáson egy-egy ősi, sok millió éve virágkorát élt fa mutatkozik be, s arról is olvashatunk, hogy hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus és Linné 250 éve mi alapján csoportosította a növényeket. Az ötödik megállónál kertünk egyik legidősebb fájának számolhatjuk meg az évgyűrűit, majd a hatodik állomáson kiderül, hogy miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán. A hetedik állomáson a „fák bőréről” olvashatunk sok érdekességet, többek között azt is, hogy a leleményes ember mi mindenre használja azt. A nyolcadik megálló a növények életében rendkívül fontos illóolajok kapcsán, a gyógy- és fűszernövényeket mutatja be, mindezt természetesen élő növények közreműködésével. A TANSÉTA ÁLLOMÁSAI:1. Örökzöldek 2. Fák 3. Légzőgyökerek 4. Nyitvatermők 5. Évgyűrűk 6. Liánok 7. A kéreg 8. Gyógy- és fűszernövények

A 400 m-rel a tengerszint felett fekvő területen létesített arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefaj szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató, köztük az 1780-as telepítés idős faegyedeit. Az itt látható növényfajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40 %-a a Cuha-völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találhatók Magyarország legidősebb simafenyő egyedei. Tavasszal különösen szép a patak két oldalán látható, ex-situ védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A táji és botanikai értékek megőrzése elsősorban a XIX. században kialakított történelmi, tájképi és gyűjteményes jelleg helyreállítását és kiegészítését, valamint az eredeti térformák visszaállítását, tisztások megnyitását jelenti.Az arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madár röptét és hangját figyelhetjük meg az ösvényeken sétálva. Védett a növénykert kétéltű és denevérfaunája is, a mókusokon kívül időnként őzek is megjelennek. Két bejárat várja a látogatókat^ a város felől a tó melletti, Damjanich utcai bejárat^ valamint az északi oldali, autóbuszok, csoportok érkezése szempontjából kedvező megközelítés. A bejáratoknál kiadványok, ajándéktárgyak és díszcserjék megvásárlására van lehetőség. A legfeljebb 25 fős csoportok előzetes bejelentkezéssel, külön díjért szakvezetést igényelhetnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság május elején minden évben itt ünnepli meg a Madarak és Fák NapAz Arborétum országos jelentőségű védett természeti területe Zirc településnek és a kistérségnek is meghatározó értéke. A természetet szerető, értő látogatók kedvelt úti célja minden korosztály számára, óvodások, diákok és a felnőtt közönség számára egyaránt. A kert a gyűjteményes növényanyag megismertetése mellett az oktatást és a kutatást is szolgálja – egyetemi hallgatók szakdolgozatainak, a Bakonyi Múzeum és más intézmények kutatói munkáinak színhelye, botanikai és zoológiai téren egyaránt. Az Arborétum kezelését végző Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a gyűjtemény folyamatos bővítésére, a kert élővilágának minél teljesebb bemutatására törekszik. Számos egyedi, különleges növényfajt rejt az Arborétum, melyek bemutatását lehetővé teszi hazánk legmagasabban fekvő gyűjteményes kertjének sajátos klímája. Az Arborétum jelenlegi növényanyaga és adottságai alapján alkalmas a bakonyi természetes fa- és cserjefajoknak és azok változatainak bemutatására. Létesítés a kert északi és déli részén a természetes növényfajok felhasználásával és tudatos kiegészítésével történt, a középső harmadrészen számos örökzölddel és egzótával gazdagítva. Idővel kialakult a tó környékének festői képe, sziklakerti növényzettel és cserjék, lágyszárúak betelepítésével. Az Arborétumot átszelő Cuha-patak kő- és fahídjaival, a lépcsős vízeséssel, másutt természetes mederszakaszaival különlegesen szép látvány. Az Arborétumban műemléki védettségű filagória, kerti pavilon áll, egyedi szépséget mutat az északi bejárattól induló kétszáz éves kislevelű hársfasor. A parkban az ajánlott útvonalat követve megismerhető mintegy száz különleges faegyed, köztük a 170 éves jurányi hárs és a gumiszerű kéreggel büszkélkedő amúrmenti parásfa.