Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

2509 Esztergom

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit. Szakavatott vezetéssel bejárva a környéket, felfedezhetjük a fokozottan védett terület évszakonként változó védett növényeit, mint a gyönyörű erdei szellőrózsát, a sömörös kosbort, a tavaszi héricset, a fekete és a leánykökörcsint, vagy az apró nőszirmot. Utunk során láthatunk számos szebbnél szebb nappali lepkefajt. A Kis-Strázsa hegy tetején álló kilátóból egyedülálló panorámában gyönyörködhetünk. A tanösvény utolsó állomásánál a "Gyilkos-tónál" a vízpartok rejtett élővilágával ismerkedhetünk meg.

H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.

A Szögligethez közeli Szalamandra-háztól induló és oda visszaérkező 4,5 kilométer hosszú körtúra bejárásával a látogató megismerkedhet a terület jellemző karsztos formakincsével és változatos növényvilágával, amelyben egyaránt megtalálhatók hegyvidéki élőhelyekre és mediterrán tájakra, valamint a kontinentális erdőssztyeppekre jellemző fajok.
A 260 méteres szintkülönbségű útvonal elvezet a vidék egyik legjelentősebb történeti, kultúrtörténeti emlékéhez, Szádvár romjaihoz is.
A tanösvénynek önálló jelzése nincs, meglévő turistaútvonalakon, illetve jelölés nélküli erdei utakon halad, ahol az elágazásoknál útbaigazító táblák segítik a tájékozódást. Túrázáshoz megfelelő öltözet, kényelmes túracipő vagy bakancs ajánlott a bejáráshoz.
A tanösvényhez tartozó ismertető füzet beszerezhető az aggteleki Tourinform Irodában, a Szalamandra-házban és Jósvafőn a Baradla-barlang kijárata mellett található Tengerszem Szállóban.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A Szalajka-patak mentén vezető sétaút (turistaút) állomásai a Bükk természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet.
A táblák a Bükki Nemzeti Park létesítéséről és rendeltetéséről, a karsztvíz-források által táplált vízfolyásokról, a völgy élővilágáról, a Szikla-forrásról, a Fátyol-vízesés mésztufa-gátjainak képződéséről, a befoglalt Szalajka-forrás vízhozamáról és az Istállós-kői-barlang régészeti leleteiről adnak tájékoztatást.
Az útvonalat bejárva megismerkedhetünk továbbá a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút történetével, megtekinthetjük az Erdészeti Múzeumot (a hajdani bányagrófsági, majd erdőmérnöki iroda épületében) és az 1974-ben megnyitott Szabadtéri Erdei Múzeumot a Horotna-völgy torkolatánál.
Az egész évben szabadon látogatható sétaút Szilvásvárad szélétől a Szalajka-völgyben halad az Istállós-kői-barlangig. Bejárásához igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szakvezetést biztosítanak.
3304 Eger, Sánc u. 6.

Az Egertől északra, szűk völgyben megbújó Szarvaskő település központjában lévő parkolóból indul a több ágból álló tanösvény-hálózat.
A tanösvény északi ága a Vár-bércre, onnan a Tardos-bérc Akasztó nevű ormára vezet (oda-vissza: 2,4 km). Az állomások az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzeteit (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) feltárásokban mutatják be, de az útvonal a XIII. században a völgy fölé magasodó sziklaoromra épült szarvaskői vár romjaihoz is elvezeti a látogatót, sőt, tovább is, megismertetve az Akasztó-hegy értékes szilikát sziklagyepének élővilágával. 
A falutól délre kijelölt 6,4 km hosszú körút érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledékösszletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. 
A tanösvény egész évben szabadon látogatható, igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetést biztosít. 
Az útvonalon vannak meredek, sziklás szakaszok, ezért túrázáshoz megfelelő lábbelivel javasolt nekivágni. 
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban található.
A Baja délnyugati részén, a Pandúr-sziget töltésén körbehaladó útvonal a Ferenc-csatorna zsilipje közelében indul. A kiindulópont Baja felől a 6-os számú helyi buszjárattal közelíthető meg, kerékpárral vagy gyalogosan a Ferenc-csatorna hídjáról jobbra letérve érhető el. Gépjárművel az 51-es főútról a szeremlei leágazásnál letérve közelíthető meg.
A 7 ismertető táblával a sziget és a dunai holtágak élővilágát bemutató, egész évben szabadon látogatható tanösvény 2,4 km hosszú, 1 óra alatt végigjárható.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést biztosít a tanösvény bejárásához.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A Rónabányáról könnyen megközelíthető Szilvás-kői tanösvény a sárga és sárga háromszög jelzésű turistautakkal azonos nyomvonalon halad. A bazaltsapkás hegytetőn lévő mély hasadékok, beszakadások (amelyek a mélyművelésű szénbányászat következtében, a bányatárók beszakadása nyomán jöttek létre) és a kőfejtők miatt a terület csak a jelzett turistautakon járható. A tanösvényről és turistaútról ne térjünk le!
Az útvonal érinti a Gusztáv-táró bejáratát (a Szilvás-kő alatt lévő széntelepet 1912-1919 között és 1957-1966 között fejtették le), a Bagó-kő kőfejtőjét (itt a miocén korú agyagos homok és az erodált felszínére ömlő bazalt érintkezése és egy vető tanulmányozható), a hideg mikroklímájú, szétnyíló hasadékokat (álbarlangokat) és egy feltárást, amelyben oszlopos, illetve pados-lemezes elválású bazalt tanulmányozható.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A tanösvény a Miskolc nyugati szélén lévő Herman Ottó Emlékparktól (a Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja) a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet a piros sáv és piros négyzet jelzésű turistaút nyomvonalát követve.
Az útvonal a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. 
Az állomásokon a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény- és állatvilágát, valamint a terület karsztjelenségeit ismerhetik meg a látogatók. Az útvonal érinti a Szeleta-zsombolyt, valamint a Szeleta-barlangot, amely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikum Szeleta-kultúrájának) régészeti lelőhelye.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igény szerint szakvezetést biztosít. 
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A Villányi-hegység vonulatának keleti végén elhelyezkedő, a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület létesítése (1989) óta kiemelt természetvédelmi oltalmat élvező 163 m magas kiemelkedésen (korábbi nevén Mészhegy vagy Kalkberg) összesen négy kisebb-nagyobb felhagyott kőfejtő található, amelyek triász és jura időszaki üledékes kőzeteket tárnak fel a bennük található ősmaradványokkal.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által létesített tanösvény célja a Templom-hegy tetejébe mélyülő két bányaudvar, valamint a köztük lévő „siklóbevágás” által feltárt földtani és felszínalaktani érdekességek (köztük globális jelentőségű földtani alapszelvények) bemutatása, de ismereteket szerezhetünk a terület legfontosabb növénytani és állattani természeti értékeiről is.
A tanösvény kiinduló pontja Villány vasútállomásáról és a település központjából egyaránt megközelíthető. A jól kiépített útvonal bejárásához nem szükséges túrafelszerelés, de ajánlott strapabíró, kényelmes cipőt húzni. A tanösvény végpontjára érve a már megtett útvonalon térjünk vissza a kőfejtők bejáratához, illetve a kezdőponthoz.
A terület, illetve a tanösvény felkeresése az év bármely szakában élményt jelent. Télen, hótakarós időszakban azonban a feltárások, illetve a kőzetekben lévő ősmaradványok tanulmányozására kevésbé alkalmasak a feltételek – a felszínformák azonban a növényzettől és a lombtól kevésbé takartak ilyenkor.
Kérjük, hogy a tanösvény kijelölt útvonaláról (különös tekintettel a bányaudvarban lévő szakaszra) a saját biztonsága érdekében ne térjen le!
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a a már meglévő, táblás tanösvények mellett új típusú tanösvényekkel várja a látogatókat, melyek internetről letölthető vezetőfüzetek segítségével járhatók végig. A tanösvények mentén a fákra vagy kövekre festett emblémák és állomás-jelző számok segítik az önálló bejárást, de természetesen igazgatóságunk szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A villányi Templom-hegyen ilyen az Ammonitesz tanösvény.

Székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 7.

A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható.

Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.

Az ösvényen kirándulva 15 állomáson keresztül ismerkedhetünk meg a térség természeti kincseivel, gazdag vízkészletével és a Theodora ásványvizek eredetével. Az ösvényről tájékoztató kiadvány és áttekintő térkép is készült, a külföldiek eligazodását angol nyelvű információs táblák segítik, melyet nyomtatott formátumban a túra első állomásánál, a palackozóüzemnél vehetünk át. A 2004-ben nyitott Theodora Tanösvény kialakítását és megőrzését a Kékkúti Ásványvíz Zrt. támogatja.


Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét , fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerű.
Ezeket különösen a fotósok és a csónakos barangolók veszik szívesen birtokukba hosszabb-rövidebb időre. A sétaút pihenőiben bemutatjuk azt a már majdnem elfelejtett, de példaértékű "természet és emberi tevékenység" kapcsolatot, amit a teknővájás, a kosár és gyékényfonás valamint az eredeti tiszai halászmesterség jelentett.
A három ősi mesterségben éppen az a közös amit az ártéri sétány élő környezete kovácsolt össze, mely nem más mint maga a tevékenység tárgya, ami itt él, itt terem.
A teknővájást a "nyersanyag" lelőhelye (az ártéri erdők öreg szürke- ill. fehérnyarai) közelében tábort ütő cigány családok végezték.
A mesterség apáról fiúra szállt, a család minden tagjának meghatározott szerepe volt az "árú" előállításában. Bemutatásra kerül egy hajdani nyári teknős-cigány tábor, annak lakhelyül is szolgáló ekhós szekere, mint a tábor egyik legjellegzetesebb darabja.
A kosár (fűzvessző) és gyékény fonás mestersége már a falusi portához köthető. Ezért ennek bemutató teréül egy faszerkezetes, lábakon álló, nádtetős falusi szín fog szolgálni.
Az érdeklődőket itt megismerhetik a kosár ill. gyékényfonás anyagait, az árú (kosár, szakajtó stb...) készítésének egyes fázisait.
Az ismertető táblák a mesterség és termékei felhasználásáról részletes magyarázatot adnak. A halászmesterséget a Göbe partjára épített korcolt nádtetejű halászkunyhó mutatja be. A tiszai halász "egyszerű, de nagyszerű" nyári lakhelyét és annak praktikusan kialakított környezetét hozzáértő kezek építik fel. A látogatók megismerkedhetnek a halász által oly gyakran használt varsával, a különböző hálókkal és a mester-fogásokkal. A bemutató alkalmával a halászladik kipróbálására akár sor is kerülhet.
 
H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.

A tanösvény az Aggteleki Nemzeti Park tízéves fennállása alkalmából, 1995-ben létesült. 
Főként azoknak a látogatóknak ajánlható a 9 kilométeres, Jósvafőről induló körtúra végigjárása, akik az Aggteleki-karszt földtani adottságaival és karsztjelenségeivel szeretnének megismerkedni egy szép túra keretében. Összesen 25 állomás fűzi fel Jósvafő környékének földtani és felszínalaktani érdekességeit, -természeti értékeit. Az útvonal kb. 250 méteres szintkülönbségével az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által létesített és fenntartott tanösvények közül a „nagyobb sportértékűek” közé tartozik. 
A sárga jelzéssel ellátott tanösvény két részre tagolódik, így aki nem vállalkozik a hosszabb, 9 kilométeres táv (II. útvonal) kényelmes tempóval kb. 6 órán át tartó bejárására, egy rövidebb, 4,5 kilométeres séta (I. útvonal) után juthat vissza a Jósvafőre, 12 állomás érintésével. 
Külön érdekesség, hogy a tanösvény útbaejti hazánk egyetlen állami tulajdonú hucul ménesének (Gergés-lápai rideg ménes) legelőterületét. Aki az élmény hatására kedvet kap lovagláshoz vagy sétakocsikázáshoz, különböző lovasturisztikai szolgáltatásokat is igénybe vehet. További információk e szolgáltatásokról »
A tanösvényhez tartozó kirándulásvezető füzet megvásárolható Aggteleken a barlangi jegypénztárral szembeni ajándékboltban, vagy Jósvafőn a Baradla-barlang kijárata mellett található Tengerszem Szállóban.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található.
Az útvonal Pécs mellett, a Tüskés-réten, a hőerőmű által használt területek rekultivációja során kialakított mesterséges élőhelyekkel ismerteti meg a látogatókat. Megközelíthető a Pécs elkerülő útról. 
Egész évben szabadon látogatható.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban található.
Mohács felől komppal közelíthető meg, a kiindulópont a kikötőtől kb. 400 m-re északnyugatra található a part mentén.
A tanösvény az árterek jellemző élőhelyeit és azok élővilágát, valamint a nemzeti park területén folyó természetvédelmi tevékenységet hét állomáson, információs táblákon mutatja be. Megismertet a hajdan a Dunán úszó hajómalmok működésével is.
Az egész évben látogatható tanösvény bejárásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést biztosítanak.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A Drávaszentesről, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Dráva Kapu Bemutatóközpontjának közeléből induló tanösvény bejárásával a látogatók a drávaszentesi üde rétek történetével és élővilágával ismerkedhetnek meg.
Az útvonal érinti az őshonos háziállat fajták (pl. a szürkemarha gulya) bemutatására szolgáló területrészt, majd a Rinya-patak árterének vizes élőhelyeinél, az ott kialakított madármegfigyelő toronynál ér véget. A kiindulóponthoz ugyanezen az útvonalon lehet visszatérni. A sétára érdemes távcsövet, fényképezőgépet magunkkal vinni.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához.
A tanösvény bejárása mellett ajánlott a Dráva Kapu Bemutatóközpont meglátogatását is beilleszteni az útitervbe; a bemutatóközpont változatos programokkal és szolgáltatásokkal áll a látogatók rendelkezésére a kerékpárkölcsönzéstől a madármegfigyelő túrákig, de erdei iskola foglalkozásoknak is helyet ad.
3304 Eger, Sánc u. 6.

A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincéig kalauzolja a látogatókat.
A tanösvény hossza a Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km, bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző korú és eredetű kőzetekkel (pl. dolomit, radiolarit) és felszínformákkal, a terület természetes vegetációjára jellemző gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori (Kyjatice-kultúra) erődített teleppel (földvárral) ismertet meg.
Az útvonalhoz a volt Ifjúsági tábornál (jelenleg Park Hotel Táltos) és a Vár-hegyen lévő Várkúti Turistaháznál is lehet csatlakozni.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től.
Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Kő-közi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető.
A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának felkeresésével.
A létesítményben a „Karszt és élővilága” című, diorámákkal, terepasztallal, tablókkal, interaktív multimédiás eszközökkel színesített állandó kiállítás megtekintésével bővíthetik az érdeklődők a Bükkel kapcsolatos ismereteiket. 
Az épületben ajándékbolt és információs pont működik a Bükk természeti, kultúrtörténeti értékeit bemutató ismeretterjesztő kiadványok széles választékát kínálva. 
A helyszínen április 15. és október 15. között kerékpár kölcsönzésére is lehetőség van.
Az oktató- és látogatóközpont szálláshelyet is biztosít.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!