Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók


A Malom-bástya, Prímási gépgyár vagy Petz-gyár az esztergomi Víziváros Berényi Zsigmond utcájában áll az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi szomszédságában. Ipartörténeti műemlék. Az épület alapja, a Malom-bástya a Víziváros középkori várfalának része. Várdai Pál esztergomi érsek emelte 1543-ban két tapasztalt olasz parancsnok Alessandro Vitelli és Filippo Tornielli közreműködésével (előbbi harcolt az előző évben Buda-Pest ostromakor), hogy védelmet biztosítson a 15. századi reneszánsz vízemelő gépnek, ami ivóvizet juttatott a várba. A törökök még ugyanebben az évben bevették Esztergomot, és már ők építették hozzá a félkör alakú ágyútornyot a 17. században. Ez valószínűleg Szinán mester munkája. Az akkor még új építésű toronyról részletes leírást adott Evlija Cselebi. Leírása szerint minden emeletén ágyúk álltak. A vár visszafoglalásakor és a Rákóczi-szabadságharc során is megrongálódott az épület az ágyúzások során. Újjáépítése után érseki malom lett belőle, amit az itt fakadó források vize hajtott, a szomszédos dzsámiból pedig magtár. Az érsekség hazaköltözése után Rudnay Sándor ismét vízemelő berendezéssé alakíttatta, majd az érsekség 1866-ban vas- és rézöntő gyárat alakíttatott ki benne. Ekkor jelentősen átépítették. A gyár később a Petz testvérek tulajdonába került, akik az 1920–1930-as években kibővítették. A gyár 1937-ig üzemelt. Az itteni török források vizét bekapcsolták a városi vízvezeték rendszerbe. A kút napi 1200 m³ vizet szolgáltatott, de a víz oldotta a csövek anyagát. A víz megfertőződött, amit az 1965-ös árvíz csak fokozott, ezért le kellett választani a hálózatról. Az elkövetkezendő években a város vízellátása központi kérdés lett. Eközben az épület állapota nagyon romossá vált, ezért 2006-ban megkezdődött a felújítása. A tervek szerint a restaurálás befejeztével idegenforgalmi funkciót fog betölteni a szomszédos dzsámival együtt. Részben az épület alatt állnak az eredeti Malom-bástya romjai. A félkör alakú, előreugró rondella török építésű, ami eredetileg körülbelül 3 méterrel magasabb lehetett. A mai, historizáló része a 19. század elején épült. Téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Később ehhez épült az emeletes gyárépület.


A Mária Magdolna-templom a kommunista diktatúra által lerombolt templomok egyike. A 13. században a tatár rombolás után vár épült a Várhegyen, amely már a 13. század második felében a maihoz hasonló felosztásban állt: délen a királyi szálláshely, középen a Nagyboldogasszony temploma (Mátyás-templom), északon pedig a Mária Magdolna-templom. A Boldogasszony templom volt a németajkú, a Mária Magdolna-templom pedig a magyar lakosság temploma. Ekkor a vár északi része a szombati nagyvásároknak helyt adó Szombathely tér volt, amely a mai Bécsi kaputól az Úri utcáig tartott, és beletartozott az evangélikus templom akkor még üres telke is. A tér délnyugati sarkán állt az eleinte egyhajós, majd 1400 körül háromhajósra bővített gótikus templom. Korabeli ábrázolások szerint a tornyot gúlasisak fedte. Használták levéltári anyagok tárolására, itt koronázták 1792-ben I. Ferencet. 1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak. A kocsifelhajtókat lebontották, az 1820-as években a hagymasisakot harang alakúra cserélték. Az 1920-as években éjszakai díszkivilágítást és fűtőrendszert kapott, komoly változás azonban nem történt az épületen, bár Lechner Jenő már 1938-ban a torony gótikus arcának visszaállítását és a templom múzeummá alakítását szorgalmazta. Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 1950–52 között állították helyre. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon). A barokk templomra csak a gótikus tornyon helyreállított, attól teljesen idegen barokk sisak emlékeztet. A déli oldalon több száz kis ablak nyílik, az ezeken keresztül beszűrődő bőséges fény egész nap vándorol az épületbelsőben. A torony, a romkert és a rekonstruált szentélyablak együttesének köszönhetően az egykori templom óriási méretei máig lehengerlőek.

Mátrafüred

Mátrafüredi Máriácska zarándokhely, Mátrafüred központjához két kilométerre, a Kallók völgyében található, a zarándokhely mintegy 300 éve búcsújáró hely.
Mátrafüreden közkedvelt úti cél a frekventált, sűrű látogatottságú, a mátrafüredi erdőben található Máriácska kegyhely is, mely a Mária Út északi szárnyán helyezkedik el.
A közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüreden "1713-tól tartják a Bene-búcsút. Kezdete Gyöngyös Város Szenátusának rendelkezéséig megy vissza. A nagy pestis járvány elmúltával hálaadó szentmisét mondtak a mátrafüredi Keresztelő Szent János titulusú templomban a szent születése napjához (június 24.) legközelebb eső vasárnapon. 1948. június 27-én a kommunista rezsim betiltott minden egyházi rendezvényt, amit körmenettel tartottak. Utoljára tehát 1947-ben tartották meg a szokásos búcsút. Ennek rendje az volt, hogy reggel 7-kor elindult Gyöngyösről, a Nagytemplomból a körmenet a 6 km-re található Mátrafüredre. Ott 10 órakor ünnepi szentmisét mondtak, majd eltöltötték családiasan az időt, végül kimentek a Máriácskához, ott délután 3 órakor elimádkozták a Loretói Litániát és a körmenet visszaindult Gyöngyösre.
7818 Siklós-Máriagyűd, Vujicsics T. u. 66.

Máriagyűd a Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 25 km-re délre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Ma Siklós egy városrésze. Híres szőlőkultúrájának gyökerei a római korba nyúlnak vissza.Gyűd első okleveles említése 1290-ből való. A XVII. század végén Mária-jelenések történnek, és legendák születnek, melyek szerint már a magyarok előtt itt élő szlávok óta Mária-szobor állt itt, és a hely a Forrásközi Nagyasszony oltalma alatt áll. 1689-től ferencesek gondozzák a kegyhelyet.
A ma látható kegyszobrot Nesselrode Vilmos püspök adományozza 1713-ban. 1739-1742 között a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik.
1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja Gyűdöt, és búcsú-kiváltságokkal látja el. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a kegyhelyet a ferencesektől világi papok veszik át. A kilencvenes években teljesen felújítják a templomot.
2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományoz a kegytemplomnak, ami újabb búcsú-kiváltságokkal jár.Ma is ezrek és ezrek jönnek egy-egy búcsú alkalmából, és keresik azt a belső megnyugvást, amit a világ – bármely gazdag is – nem nyújthat.

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben (1255–1260) épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot.. A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület érett gótikus stílusban történt átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. A reprezentatív, kétnyílásos kapuzat legközelebbi párhuzama a nürnbergi Szent Lőrinc templom tizenöt évvel korábban épült portálja. A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását. Buda 1526. évi első török megszállása során a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része is megsemmisült. Az újjáépült Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni. I. Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab, a jó nevű pesti építész-család sarja végezte. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el; a honfoglalás millenniumára ha nem is az eredeti formákban, de a régi fényben ragyogott. 1898-ban III. Béla és felesége hamvai addigi altemplomi őrzési helyükről felhozva az északi oldalhajó kápolnájában nyertek végső Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat a magyar állam állíttatta helyre 1950-1970 között. Az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el a templomról: ekkor fejeződött be a nagy orgona újjáépítése.

forrás: wikipedia
kép: Thaler Tamás

Becske, Petőfi Sándor út 47, 2693 Hungary

Buddhista sztúpát 2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte. A különböző sztúpaformák közül a becskel megvilágosodás-sztúpa a buddhista gyakorlás célját szimbolizálja, a teljes megvilágosodást. Ez azt jelenti, hogy megszabadultunk a szenvedés forrásaitól, a zavaró érzelmektől, valamint teljesen kibontakoztattuk a bennünk rejlő tökéletes képességeket. Egy sztúpa építésének a fő célja az, hogy segítsünk a lényeknek megtisztítani a tudatukat a negatív benyomásoktól, és pozitív benyomásokat gyűjteni - így végső soron a megvilágosodáshoz segítjük őket. Azok, akik a közelében laknak, tehetnek jókívánságokat és végezhetnek buddhista gyakorlatokat a sztúpánál. Még azok is, akik pusztán ellátogatnak a sztúpához, váratlanul megtapasztalhatják a tudatosság tiszta pillanatait. Már az is komoly pozitív változást idézhet elő bennünk, ha csak megpillantunk egy sztúpát. Buddha a következőket mondta: "Ezek azon érdemek, amelyek egy sztúpa körüljárásából fakadnak: • Egy nemes családba fogsz megszületni a nyolc szerencsétlen körülménytől szabadon, és nagy vagyonra teszel szert. • Mentes leszel az olyan zavaró érzelmektől, mint a fukarság, és boldogan gyakorlod majd a nagylelkűséget. • Szép leszel, vonzó, gyönyörű bőröd lesz, és mások örülnek majd, ha láthatnak. • Hatalmad lesz a világ felett, és dharmakirállyá válsz. • Mindig boldog újraszületésben lesz részed, és lelkesen hallgatod Buddha tanításait" Látogatásának módja: A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni. Ez alatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad).

Fertõrákos, Meggyesi út 1, 9421 Hungary

Sopron közelében, Fertőrákos és az ausztriai Fertőmeggyes között, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon át vezető kerékpárút mellett római kori templomot rejt az erdő. Az irodalom Mithras-szentély, Mithras-barlang, Mithraeum néven említi. Az 1866-ban felfedezett, Stornó Ferenc által feltárt szentélyt 1989-ig a vasfüggöny szigora zárta el a külvilágtól. Napjainkban kirándulók tízezrei kerékpároznak, túráznak ezen a vidéken. A Fertőrákos felől érkezők elektromos kirándulóautókkal, egy órás körutazás keretében is felfedezhetik a Napisten szentélyét, amely 2001 óta a Világörökség része.
A Mithras-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték ezeket a föld alatti templomokat, avagy barlangokat, ahogy a hívek nevezték. Közülük kevés maradt fenn. A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron - az egykori Scarbantia - környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

Az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony- (vagy Szűz Mária) -bazilika maradványai az államalapítás korából fennmaradt építészeti emlékek Fehérvár Belvárosában. Sok uralkodót koronáztak meg falai között, ezért gyakran említik koronázó bazilika néven is. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, országgyűlésnek, országnagyok tanácskozásának keretéül szolgált e hely. Első királyunk, Szent István kezdte építtetni (német székesegyházak mintájára) a XI. század elején, végső nyughelyéül. A XI. században elkészülte után a maga 60×30 m-es alapterületével és kb. 30 m-es belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. Szent István korabeli bazilikája háromhajós, négy tornyos és valószínűleg két szentélyes volt. Déli oldalához kerengő is csatlakozott. Az épület évszázadokat átívelő rendkívüli jelentősége arra vezethető vissza, hogy a templom falai között – pontosabban a templom közepén – nyugodott az 1083-ban szentté avatott István király (†1038). Szarkofágja ma is látható az ő tiszteletére felépített mauzóleumban. Fiát, az ugyancsak akkor szentté avatott Imre herceget (†1031) már előbb eltemették. Kriptáját a déli hajó második és harmadik pillére között tárták fel. Az ő tiszteletük emelte ki ezt az épületet az egyszerű nép és az ország vezetői szemében a templomok sorából. Szent István után trónra lépő királyokat már itt koronázták meg és sokuk ide is temetkezett.

6300 Kalocsa Hunyadi u. 9-11.

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta.
Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása.
A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak  A szószék kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: baloldalt Szent István, jobboldalt Szent László király. A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona. A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A koszorúkápolnában a kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüsthermája.

4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görögkatolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Vannak akik először járnak itt, de többen vannak olyanok, akiknek gyermekkori emlékeik idéződnek fel a feledés homályából. Vannak akik sokszor taposott útra találnak, melyet kezdetben nagymama kezét fogva mezítlábasan róttak halkan imádkozva és éneket zengve, aztán sokszor megtettek stráfszekéren, az utóbbi időkben pedig kényelmes autóval vagy busszal.
A kegytemplom égbe nyúló tornyainak megpillantása tüzet gyújt a lelkekben. Szép énekeink dallamai a lelket magasba ragadják és a nagy tömeg hullámzása között szívükbe kimondhatatlan nyugalom költözik. Talán életük legboldogabb óráit élik át e szent helyen. A búcsú elmúltával is még sokáig hallják fülükben az ércesen csengő hangokat, az ezerféle énekből újra és újra előtörő szép nevet: Mária.
A kis nyírségi község történetéről nem sokat tudunk. Neve: Polch, vagy Powch 1280-ban tűnik fel először. Ma is meglevő, bár jócskán átalakított római katolikus temploma a 15. században épült. A község a 15. században a Báthori családé, a 18. század elején a Károlyiaké. A község jelentősége és híre az 1696-os évvel kezdődik. Pócs neve összeforrt Mária nevével, s erre az ottani események adnak magyarázatot.

A nógrádi lankák között megbúvó kicsiny falutól (már kevesebb mint 900 lakosa van) nyugatra emelkedő dombtetőn messziről láthatóan, lőréses körfallal övezve kicsiny középkori templom emelkedik. Az egyhajós templomot a XV. században épült kőfal keríti körbe, belül a templomkertet a középkor óta temetőként használják. Az épület legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található. A kerítőfal déli (gótikus) kapuján belépve, kissé balra láthatjuk a templom főhomlokzatán, a gótikus, déli kapuját, amely két támpillér között nyílik. A templom nyugati homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a kicsiny, karcsú, nyolcszögletes torony, amely négyszögletes alépítményből nő ki, s emelkedik ki a homlokzat síkjából. Alatta nyílik a templom nyugati bejárata. A 18. század végén előcsarnokot is építettek a torony elé. Ezt a műemléki helyreállításkor (1968) elbontották. A sokszögletű szentély egy lépcsőnyivel a hajótér fölé emelkedik. Északi falán, a sekrestye bejárata fölött szépen helyreállított középkori falfestményeket (három, keretbe foglalt kompozíciót) pillanthatunk meg. Az 1400 körül készült képek: Keresztrefeszítés, Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, Szent Miklós. A déli falon lévő kép (Krisztus megkeresztelése a 14/15. század fordulóján készült. A diadalív képe: Maiestas Domini. A szentély déli oldalán ülőfülkét láthatunk, vele szemben alakították ki a falban a szentségház kis fülkéjét. A szép arányú kicsi templomot körbesétálva ne feledjük, hogy középkori szokás szerint körülötte (a falon belül) temető volt. A ma használatos temető a templom mellett terül el. Az Árpád-korban a mai templom területén még a falu házai álltak, mint a régészeti kutatás kiderítette. A 14. század végén épült föl a templom, amelynek kegyura a váci püspök volt. A török időkben a falu elpusztult, a templom is romossá vált, csak 1746-ban állították helyre. Berendezése 18. századi, főoltárképe 1960-ban készült.


Ócsai prépostság a fennmaradt okiratok szerint már 1234 előtt fennállt, ekkor Jászó, a későbbi monostorjegyzék szerint pedig Váradelőhegy filiája volt. Az Ócsai Boldogságos Szűz Mária premontrei prépostság saját filiája Körösmonostora és Gédermonostora volt. Egy 1454-ben kelt oklevélben elöljáróját apátnak nevezték. 1516-ban a nagykáptalan nevét nem említette a kijelölt 21 magyar prépostság között. 1541-ben a törökök pusztították. Királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusban épült temploma a rend előírásainak megfelelően a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, kora gótikus stílusban. A templomra stílusában nagy hatással volt az esztergomi királyi kápolna. Háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati oldalán két toronnyal. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek, belül félköríves, kívül sokszögű záródással. Nyugat felé mindkét oldalon egy-egy sekrestye csatlakozik a keresztházhoz. A templom falait áttörő keskeny ablakok román stílusúak. Az épületen a párkányok alatt hol gótikus, hol román ívsor húzódik végig. A párkányokon időként állat- és emberfejek tűnnek fel. A hajók és a keresztház síkmennyezettel, a szentélyek bordás keresztboltozattal fedettek. A pillérkötegek díszes bimbós és levélornamentikái, valamint állatalakos fejezetei eredetileg festettek voltak. A templomba való bejárás az északi és a déli mellékhajókba nyíló kapukon keresztül biztosított. A templom északnyugati végénél állt a mára már teljesen elpusztult kolostor, amely különálló, keskeny körítőfallal kapcsolódó, egyszárnyú, feltehetően emeletes épület volt. Temploma a 13. század eleje körül épült. 1560-ban a reformátusok vették birtokba és máig ők használják. A 3 hajós román kori műemlék templom nyugati oldalán két torony áll. Keresztboltozatos szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, kereszthajóiból egy-egy kápolna nyílik. A főhajót váltakozó, köteg- és nyolcszögű pillérek választják el a mellékhajóktól. Bélletes kapui az északi és a déli oldalon nyílnak. A templom falain a 13. századból való freskórészletek találhatók. A templom északi oldalán épült kolostorból mára már semmi sem maradt.

Ónod, Ónodi vár, 3551 Hungary

A Sajó mentén meghúzódó Ónod település legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára, az ónodi vár. A vár a falu és a Sajó között található. Egykor mocsaras környezetéből 5-6 méterre kiemelkedő kavicsos-homokos folyami eredetű teraszon fekszik. A legkorábbi oklevelek tanúsága szerint 1350 körül itt birtokos Cudar főnemesi család tagjai vették körbe erős kőfallal a helybeli plébániatemplomot, hogy abból uradalmi birtokközpontot A Habsburg hadvezetés által kialakított végvárrendszer első sorába 1596 után lépett, amikor a török szultáni sereg sikeresen megostromolta Eger várát. 1602-ben az országgyűlés végvárra nyilvánította és elrendelte felújítását. Az egri és szolnoki törökök 1639 október 10-én váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd megostromolták a négyszögletű kővárat: a palánkot szétrombolták, a várat felgyújtották, miközben kiszabadították az ott őrzött török foglyokat. A romokat ezután Lorántffy Zsuzsanna 2000 forintos hozzájárulásával Keglovich Miklós kapitány építette újjá. A várat fapalánkkal övezték és kiegészítették egy huszárvárral, így jelentős helyőrség, 400 gyalogos és 500 lovas állomásozhatott benne. A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1670-ben I. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el, akiktől 1671-ben vette vissza Spandau császári tábornok. 1672-ben a kurucok ismét felgyújtották. A budai pasa és szövetségese, Thököly Imre 1682-ben foglalták el, majd Thököly elrendelte kijavítását. 1685-ben a császári hadsereg újra elfoglalta, 1688-ban török segítséggel ismét Thököly foglalta el, majd felgyújtatta. A várnak katonai szerepe ezután nem volt. Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit. A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A gróf Török család köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, majd a római katolikus templom építéséhez használták fel. A kőbányászatot csak a 19. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették. Az ónodi vár alaprajza egy tállyai építőmester 1662-es rajza és egy Karlsruheban talált hadmérnöki rajz alapján ismert. A vár alaprajza négyszögletes, sarkain egy-egy ó-olaszbástyával. A négyzet oldalainak hossza 70x70 méter. Bejárata a déli oldalon található. A helyreállított délkeleti bástyán kívül a falak és bástyák alapjai, helyenként több méter magas szakaszai maradtak fent.

Zirc, Rákóczi utca 1, 8420

Az újonnan átadott
Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontja állandó orgonás programjai
KEDVES KIRÁNDULÓ BARÁTAINK!
HA ZIRCRE LÁTOGATNAK, TEKINTSÉK MEG A MEGÚJULT BAROKK POMPÁJÁBAN CSILLOGÓ APÁTSÁGI BAZILIKÁT ÉS A LÁTOGATÓKÖZPONT EGYEDI KIÁLLÍTÁSAIT.
MIVEL OLY JÓL ESIK A NYÁRI FORRÓSÁGBAN A HŰS TEMPLOMBAN IDŐZNI ÉS ORGONAMUZSIKÁT HALLGATNI EZÉRT AJÁNLJUK FIGYELMÜKBE AZ APÁTSÁGI LÁTOGATÓKÖZPONT 
   ÁLLANDÓ ORGONÁS PROGRAMJAIT:
ORGONAMUZSIKA 15 PERCBEN, MELLYEL TEMPLOMUNK ORGONAMŰVÉSZÉNEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL- ELŐZETES VAGY HELYSZÍNI JELENTKEZÉS ESETÉN IS - ÁLLUNK RENDELKEZÉSRE. A ZENEIRODALOM MESTERMŰVEIN KERESZTÜL MEGCSODÁLHATJA ORGONÁNK HANGJÁT A KITŰNŐ AKUSZTIKÁJÚ BAZILIKÁBAN.         ÁRA: 15.000 FT 
ISMERKEDÉS A „HANGSZEREK KIRÁLYNŐJÉVEL” ELNEVEZÉSŰ FOGLALKOZÁSUNK KERETÉBEN - ELŐZETES VAGY HELYSZÍNI JELENTKEZÉST KÖVETŐEN IS - A GYEREKEK SZÁMÁRA TEREMTÜNK LEHETŐSÉGET ARRA, HOGY ORGONAMŰVÉSZ VEZETÉSE MELLETT, TESTKÖZELBŐL ISMERKEDJENEK TEMPLOMUNK MÉLTÁN HÍRES ORGONÁJÁVAL, ANNAK MŰKÖDÉSÉVEL ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN HANGJÁNAK SZÉPSÉGÉVEL. 
        INTERAKTÍV ELŐADÁS GYEREKEKNEK 30 PERCBEN.
          ÁRA:15.000 FT. (MAXIMÁLIS CSOPORTLÉTSZÁM 25 FŐ)
www.deneskapitany.com
TISZTELETTEL: KAPITÁNY DÉNES ORGONAMŰVÉSZ
TEL.: 06-20-48-24-755
E-MAIL: deneskapitany@gmail.com

Sopron, Új u. 22

A soproni zsidókról a 13. századból maradtak fenn az első írott emlékek – azidőtájt 10–16 család élt a Zsidó utcában. 1300 körül mégis felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló, kora gótikus zsinagógát. Az akkori előírások szerint a zsinagóga nem állhatott az utca vonalában, ezért van előtte udvar. Az udvaron ítélkeztek vitás ügyekben és itt kötöttek üzleteket a keresztényekkel. Az Ó-zsinagóga jelenleg két késő középkori épület udvarán álló maradványait 1967-ben tárták fel, és amit lehetett, helyre is állítottak belőlük. A zsinagógát körülvevő udvarba egy 18. századi kosáríves kapun léphetünk be. Az épület háromtengelyes homlokzatát egyrészes főpárkány zárja le. A földszint felett falsáv húzódik. Az emeleten két köríves keskeny ablak között egyszerű, kőrácsú rózsaablakot láthatunk. A kőkeretes, szögletesen záródó kapu a második tengelyben nyílik. Az oldalfal ugyancsak kőkeretes emeleti ablakainak könyöklőpárkányai és szemöldökpárkányai is egyenesek. A keskeny, dongaboltozatos bejárati folyosóról balra a férfiak imatermébe (a nagyterembe), előre a nők termébe, jobbra a rituális fürdőhöz (mikve) jutunk. Ez utóbbi két ajtó nem hiteles: ezeket a múzeum jobb bejárhatósága érdekében alakították ki. Feltételezik, hogy a zsinagóga, a kapcsolódó női imaház és az azokat összekötő folyosó fölé is a korban divatos kontyolt nyeregtetőt húztak. Ugyancsak rekonstrukciós elmélet, hogy a folyosót és a női imaházat felső deszkázatú födémek fedhették. A nagyterem csúcsíves főbejárata és a két oldalsó káva eredeti; 1300-ból származik. Szerencsésen fennmaradt a bejárat fölötti, geometrikus mintákkal díszített timpanon vörös festése. A nagyteremben ugyancsak eredeti, gótikus íveket, kőbordákat és rózsaablakokat láthatunk. A boltozat hazánkban különlegesnek számító, regensburgi mintát követ. A fennmaradt részek alapján rekonstruálható, hogy a boltozat eredetileg három keresztboltszakaszból állt; a keleti és nyugati szakaszt további két bordával nagyobbították meg. A szentélyboltozat a keresztény szokásokat követi, azaz a nyolcszög három oldalával zárul. Keleti oldalán, a padlószintnél magasabban találjuk a gazdagon tagolt kőkerettel övezett és derékszögű háromszög alakú timpanonnal díszített Áron-fülkét, amin a természet színeivel kifestett szőlőfürtöket és leveleket láthatunk. A timpanon fölött keresztrózsa található. Az utca felé eső keleti homlokzaton mindhárom ablak megmaradt. A tórafülke felett található középső rózsaablak, a két szélső álló, hosszúkás, jellegzetesen gótikus, de félkörívesen záródó. A nyugati oldalon nyílik néhány résablak is; a nők ezeken tekinthettek be a női imaházból.

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!