Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Hosszúhetény, Kossuth Lajos u. 10.

Tájházunk a dél – dunántúli típusú, többosztatú házak közé tartozik. Építőanyagát vegyesen a vályog és a kő alkotják, tetőszerkezete dültszékes, bakdúcos nyeregtető. Épületünk egy átalakult füstöskonyhás házat reprezentál, ötosztatú, tornácos, két külön bejáratú, a második bejárat a füstöskonyhába vezet.  Bocz Árpád életének 35 – 40 évét a zengővidéki néprajzi jellegű tárgyak felkutatásának, összegyűjtésének szentelte. Az ő érdeme, hogy a múlt értékeit Hosszúhetény ily módon megőrizhette és bemutathatja az látogató vendégeknek.
 
A ház az 1860-as években épült. 2010 - 2011 között újítottuk fel. Öt szobájából három hagyományos jellegű: tisztaszoba, füstös konyha, „vendégváró” konyha. A tisztaszobában a híres, színvilágában is, díszítésében is különleges hosszúhetényi viselet is bemutatjuk  A megújult épület két terme a kenderfeldolgozást és a környékbeli fazekasságot reprezentálja. A termeket múzeumpedagógiai foglalkoztató sarkok egészítik ki. 
A kocsiszínben számos szerszám és mezőgazdasági eszköz // talajművelő ekék, boronák, szőlődaráló, faprés// kapott helyet. Egyedülálló   az első magyar mezőgazdasági gépgyár terméke a „Röck”-féle cséplőgép, mely ma is üzemképes.
3758 Jósvafő, Dózsa György u. 3.

Az 1890-ben épült jellegzetes, tornácos, három osztatú, egyszoba soros lakóépületben megnyitott Jósvafői tájház 1994 óta várja látogatóit. Enteriőrjein kívül barlangkutatás-történeti, helyi ipar- és iskolatörténeti, valamint mező- és erdőgazdálkodási emlékeket bemutató állandó kiállításokat találunk. Kertjében a múlt század mezőgazdasági gépeit, valamint egy patakmalom által hajtott kendertörőt tanulmányozhatnak. A tájház a kisgyűjtemények kategóriájában 2008-ban elnyerte az „Év múzeuma” kitüntető címet.
3261 Abasár, Múzeum út 15.

A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes. A szoba és a konyha elrendezési módja a korábban általános lakásrendnek felel meg, a huszadik század első negyedében használt tárgyakkal rendezték be. A bemutatott tárgyvilág a szőlőművelő kapás, valamint a summás család életmódját tükrözi. 
 
A konyhában féloldalas szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés-főzés tárgyai között található háromlábú vas, illetve cseréplábas serpenyő, lapos fenekű vaslábas, valamint kenyérsütő tepsi is. A vásárba a gömöri fazekas központból hozták a cserépedényeket, melyeknek jellegzetes csoportját alkotják a nagyfazekak. A tűzálló agyagból készült főzőedény olyan ételek készítésére volt alkalmas, melyek főzéséhez - mint a káposzta, bab, húsleves, kása - egyenletes, lassú tűz kellett. Főztek benne szabad tűzhelyen vagy bent a kemencében, illetve tüzelőpadkán is, ahol kétoldalt a fazék mellé rakták a tüzet.
3261 Abasár, Múzeum út 15.

A ház a XVIII. század végén épült, így több mint kétszáz éves. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett. A XX. század első negyedében használt tárgyakkal rendezték be: a bemutatott tárgyi világ a szőlőművelő kapás és summás család életmódját tükrözi. Háromosztatú ház: a konyhában féloldalas szabadkémény tüzelőpadkával és a sütés-főzés eszközei^ a szobában párhuzamos elrendezésben két ágy valamint csonka alakú búbos kemence sár ülőpadkával, előtte Abasár népviselete, falakon szentképek, tároló bútorként kaszli^ az egykori kamra helyiségben a középkori szőlőművelés eszközei, az abasári borkultúra tárgyi anyagai (oltványkészítés, borpalackozás) mellett a XI. sz. közepén alapított Aba nemzetségi monostorban feltárt leletek láthatók vitrines kiállítás formájában.
8676 Karád, Attila u. 12.

A tájház 1982 óta áll a látogatók rendelkezésére. Az épület XIX: században épült, vert falas, ( tömés), „lopott tornácos” ház. Három helysége van: tiszta szoba, füstös konyha, és egy kiállító helyiség. A település nevezetes a néptáncáról, népdalairól, és a hímzéséről. A tájház harmadik helyiségében a fehér hímzés legszebb darabjai tekinthetők meg. A tájház igény szerint látogatható.
Kismarja, Bocskai utca 69, 4126 Hungary

A  református templom történetében a következő nagy építkezés kb. 200 év elteltével történt. Az 1400-as években alakították ki a földesúri temetkezési helyet, egy keresztboltozatos, késő gótikus – kora reneszánsz építményt. A régészeti szakvélemény szerint 8 – 10 temetkezés történhetett itt az évszázadok során, azonban a történeti feljegyzésekből csak négy személyt tudunk megnevezni: Bocskai Simon, a fejedelem apai nagyapja, s az Ő felesége. Bocskai György, a fejedelem édesapja, valamint Sulyok Krisztina, a fejedelem édesanyja. Ennek bizonyságát Bocskai István 1595-ben írt végrendeletében láthatjuk, melyet a törökök felett aratott győzelem előtt írt Kismarjára, még a Császár oldalán harcolva:
 
 „ ha ez mostani harcon az én Istenöm az én lelkömet megkívánja, …..könyörgök Ő felségének, mint kegyelmes Uramnak, méltóztassék kegyelmességből testömet kivitetni, és az Atyám Anyám koporsójában kis Marjában tetötni…”
 
. Ezen építkezések egyikének mozgatórugója valószínűleg a már említett végrendelet lehetett: „…feleségömnek és atyámfiainak az kikre az én  javaim maradnak, átok alatt hagyom nekik, hogy azt az kis Szant egy házacskát igön szépen megcsináltassák, megpádimentomoztassák….” 
 
2623 Kismaros, Kossuth u. 21.

A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től  nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.
7925 Magyarlukafa, Fő u. 16.

Magyarlukafa Baranya megyében, a Dél-Zselic dombvidékén, Szigetvártól 20km-re fekvő aprófalu, ahol a XIX. században épült  lakóházban és két pajtaépületben működik a Magyarlukafai Néprajzi Műhely .
 
A ma már műemlék épületekben a Kaptár Egyesület kézművesei rendszeresen tanítják a szövés, fazekasság, kosárkötés, fafaragás, nemezelés, csuhézás, gyertyamártás, papírmerítés, és még számos más érdekes mesterség fogásait. A Néprajzi Műhelyben folyamatosan kaphatóak múzeumi kiadványok és a Kaptár Egyesület kézműves tagjainak termékei.
 
A Magyarlukafai Néprajzi Műhely áprilistól október végéig kiváló célpont osztálykirándulások, vagy baráti társaságok, szakmai csoportok részére, ahol a kézművesség mellett kirándulással, sportolással és horgászással lehet egy, vagy több napot eltölteni.
 
Kézműves programot előzetes bejelentés alapján tudunk szervezni.
Minimum létszám 10 fő
 
Múzeumi belépő vezetéssel: 300,-Ft/fő
Kézműves foglalkozás:  800,-Ft/fő
 
Műhelyvezető:
Lovas Kata.
73-554-051, 06-70-251-71-74
lovaskata@freemail.hu
Vésztö, Kossuth Lajos utca 14, 5530 Hungary

A vésztői Mesterségek Háza és Tájház a Sinka István Művelődési Központ intézményegy-sége. A főutcán helyezkedik el, így minden irányból könnyen megközelíthető. A ház a XIX. század második felében gazdaháznak épült, melyet a városi önkormányzat 2006-ban vásárolt meg, és a következő évben, egy Leader pályázat keretében került felújításra. A Tájháznak több funkciója van: az összegyűjtött helyi néprajzi- és helytörténeti anyagnak biztosít helyet, kézműves és helytörténeti foglalkozásokat szervez, valamint helyt ad a civil egyesületek rendezvényeinek. A tágas udvaron egy (kemencével és asztali tűzhellyel beépített) fedett kerti pihenő és egy (50 fő befogadására alkalmas) Pajta található, mely alkalmas kisebb rendezvények lebonyolí-tására. A főépülettel párhuzamosan, a településen jellemző gyümölcsfák és szőlőtőkék kerül-tek beültetésre. 2010-től a Tájház éves munkaterv alapján működik, és olyan programokat kínál, (hagyo-mányőrző programok, kézműves tevékenységek) amely felkelti a lakosság különböző rétegei-nek (óvodák, iskolák, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, magánszemélyek) érdeklődé-sét.
Mezöcsát, Mátyás utca 37, 3450 Hungary

A Tájház épülete a kisnemesi lakóházépítés 19. századi hagyományait tükrözi, lakószobáinak berendezése az építtető család egykori lakókörnyezetét idézi. Az épület legnagyobb belső terű helyisége, a kamra - audiovizuális szemléltető eszközeivel - múzeumi foglalkozásoknak helyt adó foglalkoztató tér. A Tájház a város néprajzi hagyományait megidéző tematikus bemutatókkal várja látogatóit és alkalmi városi rendezvények helyszíne. Kiemelkedő évenkénti hagyományőrző rendezvény a július hónapban megrendezett „csáti menyegző”, melynek nyitóeseménye a Tájház környezetében zajlik. A Tájház előzetes egyeztetéssel bármikor megtekinthető.
Mezőkövesd, Eötvös utca 32, 3400 Hungary

A Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden az ország egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményét őrzi, ápolja, de jellegét tekintve Magyarországon is egyedülálló intézmény.
A múzeum Hajdu Ráfis János által 1979-ben felajánlott magángyűjteményből fejlődött ki.
Ma a 2685m2 alapterületen, környezetbe illő, skanzen jellegű épületekben, látványos kiállítások sorakoznak felölelve a mezőgazdasági munkaterület gépeit, eszközeit, kezdve a 19. sz. közepétől alkalmazott állati igaerővel működtetett járgányoktól a 20. sz. közepéig alkalmazott „modern ” traktorokig.
A múzeum célja a paraszti és uradalmi gazdálkodásban egykor használatos gépek és munkaeszközök gyűjtése, felújítása és a nagyközönség számára való bemutatása, ezzel is szélesítve a látogatók műszaki kultúráját. Ezért művelődéstörténeti és technikatörténeti jelentősége óriási.

A Mezőgazdasági Gépmúzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság legnagyobb kiállító térrel rendelkező múzeuma. Látogatóink véleménye és a vendégkönyvi beírások szerint a Múzeum az ország legjelentősebb műszaki - agrártörténeti gyűjteményének ad otthont.
Kiállításaink az „Ólas kert”, ahol a századelő sajátos mezőkövesdi gazdálkodás paraszti kultúráját ismerheti meg a látogató, a közel 60 db-os lokomobil park és a több mint 100 különböző gyártmányú és méretű stabilmotor mellett, 45 db régi traktor. Közel 30 db lovas járgány, vízierőgép kiállítás, korabeli tűzoltó eszközök, áramfejlesztő aggregátorok, kovácsműhely, díszes kovácsoltvas kiállítás és az élő népművészetet bemutató tárlat mellett a kismesterségek reprezentáns eszközei, termékei is várják a felfedező látogatót. Egyedi műtárgyainkkal az ország különböző területén találkozhatnak az agrár-műszaki kultúra iránt érdeklődők, gépésztalálkozók, gépbemutatók alkalmával. Testvérmúzeumi kapcsolatokat ápolunk a Haszmann Pál Néprajzi Múzeummal Erdélyben, és Serkén a Felvidéken, Pohóczky Bélával és családjával, akiknek hasonló témájú magánmúzeuma van. Minden év, szeptember első szombatján, rendezzük meg az Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozót, amelyen évek óta nem csak szakmai, vendégek, több ezren turisták is részt vesznek.
Rendezvényünk nyitott minden érdeklődő részére, kortól és nemtől függetlenül hasznos, érdekes kikapcsolódást nyújt a család minden tagjának.
A Múzeum értékmentő munkáját a Mezőgazdasági Gépmúzeumért Közhasznú Alapítvány támogatja. Az Alapítvány székháza a Múzeum szerves részét képező „Gazdaház” amely 2001-ben épült, ez az épület ad otthont évente több időszakos kiállításnak, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, előadásoknak, esetenként a téma iránt érdeklődő intézmények szakmai tréningjeinek, rendezvényeinek.
A „Matyó Húsvét” rendezvénysorozat keretében „állatsimogatót” és díszmű kovács bemutatót tartunk, ezt a rendezvényünket is több ezren keresik fel.
A múzeumban zajló értékmentő munkát többször is díjazta a szakma és a felelős szakminisztérium: az „Év Múzeuma” pályázaton 1996-ban és 2002-ben különdíjjal, 2012-ben dicsérő oklevéllel ismerték el az elkötelezett gyűjtő és fejlesztő tevékenységet. A múzeumalapítók több évtizedes tevékenységét 2010-ben „Magyar örökség díjjal”, ugyanebben az évben a „Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt” kitüntetést adományozott a Magyar Kormány.

Az év minden napján várjuk a látogatókat, mert, itt mindig talál közös témát apa és fia, unoka és nagyapa, ezen kívül minden kedves látogató, akinek van valami közölnivalója a másik emberrel. A kiállított mezőgazdasági gépek, eszközök nem az örökkévalóságnak készültek és nap, mint nap elkeseredett harcot vívunk az enyészet erőivel. Ezért a múzeum nyitott minden segítő szándék befogadására. Tegyünk közösen azért, hogy ezt a páratlan agrár-történeti örökséget a jövő nemzedéke is megismerhesse. 
Mezőkövesd, Kisjankó Bori utca & Mogyoró köz, 3400 Hungary

A mezőkövesdi Hadas városrész apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Az elnevezés tulajdonképpen atyafiságot jelent, az egymással rokon családokat nevezték hadaknak. A terület szívében Kisjankó Bori, a híres hímző és matyó mintarajzoló asszony emlékháza áll. Körülötte a rendezvények színhelyéül szolgáló Táncpajta, a Népi Művészetek Háza és a kézműves mesterek műhelyeként működő népi házak találhatók. A kiállító helyek és a mesterek szívesen fogadnak látogatókat, akik bepillanthatnak az élő matyó népművészet világába.
8060 Mór, Szt. István tér 5.

A móri Lamberg-kastélyban található a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás, melynek keretében Helytörténeti gyűjtemény, Sváb tájszoba és kamra, Wekerle-emlékszoba, Vasarely-szoba, valamint Ezerjó Pince –galéria található. A helytörténeti gyűjteményünkben Mór történetét bemutató kiállításban Mór múltjáról fotókat láthatunk a nevezetes épületekről, templomokról, az itt élt emberek viseletéről, ünnepeiről, szokásaikról, láthatjuk még Schwartz József bognármester által készített parasztudvart és a mezőgazdasági eszközöket, maketteket. Itt találhatjuk az 1848. december 30-i móri csata makettjét, kézzel festett korhű ruházatú és fegyverzetű ólomkatonákkal. A sváb szoba és kamra az ide telepített “sváb” lakosság leszármazottainak életébe enged bepillantani. A szobában az 1900-as évek elejéről származó bútorokat, használati tárgyakat, viseleteket, szakrális emlékeket, a kamrában a kenyér és sütemény sütés, a zöldségek és a káposzta szelés eszközeit, a mosás, vasalás tárgyi emlékeit láthatjuk.
5065 Nagykörű, Bajcsy-Zsilinszky út 12.

A Tisza menti kistelepülésen visszaidézheti a falu és a vidék varázslatos hangulatát . Az 1996-ban létrehozott tájház egy 100 éves parasztházban lett kialakítva ahol múzeum és helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg. Megismerheti a régi idők emlékeit és hagyományait. Hatvanöt férőhelyes borozónkban csoportos rendezvényeket előadásokat tartunk.
Ide látogató vendégeinknek helyi alapanyagok felhasználásával hagyományos falusi ízeket ajánlunk. Megkóstolhatják kemencés ételeinket, elfelejtett pásztor különlegességeinket, bográcsban. és a helyi cseresznyés specialitásokat. 
6725 Szeged, Nyíl utca 43.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.
A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.
Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.
A konyha (pitvar) másik oldaláról újabb szoba nyílt. Padozata az első két helyiség szintjéhez képest magasabban helyezkedik el, alatta van a pince. Itt a helyi gazdálkodás tárolóeszközei, palackok, kasok, szőlőprés, hordók láthatók.
1903-1913 között a házat tovább bővítették istállóval, kocsiszínnel és hátsó szoba oldalához toldott kis kamrával. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá.
A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!