Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

7936 Szentlászló, Petőfi u. 1.

A Szentlászlón működő Tájházzal szoros egységet alkot a 2006-ban megnyitott Csuhémúzeum és Népművészeti Alkotóház. A több mint 300 darabos csuhé gyűjteményében a helyi alkotások mellett más hazai, felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági alkotások találhatók. A múzeumlátogatók megismerkedhetnek a csuhézás eszközeivel, a különböző technikákkal is, kipróbálhatják és megtanulhatják a csuhéfonást, játékkészítést. Évente nagyobb rendezvényként a Kukoricás nap kapcsolódik a gyűjteményhez, melyet minden év október második hétvégéjének szombatján szerveznek meg.
6333 Dunaszentbenedek, Kossuth u. 50.

A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A baromfiólak összedőltek ugyan az elhagyatottság idején, ennek ellenére a tanya megőrizte számunkra egy középparaszti gazdaság üzemszervezetét – a három osztatú, hosszú házat kamrával, pincével és színnel, a hozzá csatlakozó istállóval, valamint a kölön álló disznóóllal és kúttal. Az udvart borostyánnal befutott hatalmas fák árnyékolják.
A lakóház ajtaja a téglafallal szegélyezett tornácról nyílik. A pitvart egyenes záródású fal választja el a hatalmas boltívvel fedett kéményaljától. A kemencenyílások előtti földpadkákon és a vasplatnival fedett tűzkatlanon főztek a máig ott álló cserépfazekakban és vaskraszlókban. A gerendákról lelógó rudakon a disznóköltséget füstölték és tárolták. A pitvar telázsiján edények, a faliszekrényben kisebb eszközök, üvegek, lisztesszakajtók sorakoznak. 
5530 Vésztő, Rózsa u. 3.

Tájház – Eszlári Sándorné
5530 Vésztő, Rózsa u. 3
 
66/477-141 Eszlári Sándorné
eszlaricsalad@freemail.hu
 
Nyitva tartás:
telefonos bejelentkezés alapján

1996-ban egy parasztházból újították fel, majd 2007-ben kibővítették. Ez a közösségi színtér információt nyújt a vidék és a falu múltjáról az idelátogató érdeklődők számára, valamint hagyományőrző rendezvények lebonyolításának is teret ad, mint például a 2007-es szüreti kiállítás és mulatság.
Tiszapüspöki

A Farkasdomb Tájház és Turisztikai Központ Tiszapüspökiben található. A Tájház az Alföld régmúlt időit tükrözi vissza, az akkor használatos eszközökkel és berendezéssel van ellátva. A konyhában megtalálható a csikótűzhely, valamint a stelázsi, a tiszta szobában megtekinthető nagyanyáink hatalmas pihe-puha dunnája a parasztágyon, a hozzá illő ruhásszekrénnyel, melyben természetesen az akkori ruha viseletek is megtalálhatóak. A nappali szobába belépve találhatjuk a búbos kemencét. A Tájház verandájáról az ide látogató elmerenghet a messzi-messzi alföldi síkságra. Igazán idilli környezetbe érkeznek vendégeink.

Felpéc, Táncsics utca 18, 9122 Hungary

A Felpéci Tájház a Sokoróalja jellegzetes épülete, melyben a XX. század elejének megfelelően berendezett enteriőr mutatja be, hogyan éltek őseink, mivel foglalkozhattak? A közérdekű muzeális kiállítóhelyként bejegyzett épület 2006-tól kiegészült egy új résszel, melyben foglalkoztató, vizes blokk található, valamint 6-8 személy résézre szállás is biztosítható. Oztálykirándulás helyszínéül is kiváló. Megbeszélés szerint tartható itt foglalkozás 25-30 fő részére. Munkahelyi vagy alkotó közösségek részére alkalmas helyszín a nyugodt együttlétre, tartalmas kikapcsolódásra.
A természetvédelmi terület élővilága feledhetetlen élményt nyújt. A sokorói dombok oldalán termő szőlőből készült borokat a helyi gazdáknál vagy a domboldalon található pincékben lehet kóstolgatni, de a honismereti órán, a diákok által "taposott" szőlőből készült "Tájházi Biankát" a tájházi program keretében is megkóstolhatja az idelátogató.
9492 Fertőhomok, Akác u. 10.

A fertőhomoki Tájház 2002-ben nyitotta meg kapuit, egy műemléki védelem alatt álló, felújított parasztházban. A szobában és a konyhában enteriőr, a régi kamrában időszaki és helytörténeti kiállítás, a volt istállóban kortárs művészeti, a pajtában mezőgazdasági eszközök kiállítása látható. A tájházban falunapi rendezvény, kézműves napok és több más rendezvény is helyet kap. Kiemelkedő értékeinek elismeréseképpen 2004-ben elnyerte az Év tájháza címet.
9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 31-39.

A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. A falumúzeum öt házában látható anyagot a Fertő-part községeiből gyűjtötték össze. A Fertőszéplaki Tájházakban az állandó kiállításokon bemutatásra kerül a környék uradalmainak, községeinek, lakóinak életére vonatkozó írott dokumentumok és tárgyak a XV. századtól napjainkig. Az 5. házban korszerű, több korcsoport fogadására is alkalmas oktatóterek kerültek kialakításra, amelyek infrastrukturális hátteret nyújtanak múzeumpedagógiai foglalkozásainkhoz. Pajtáink felújításával lehetőség nyílt kisebb rendezvények, konferenciák, kiállítások, vagy akár múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások lebonyolítására is.
8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u.

A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.
4220 Hajdúböszörmény, Hunyadi J. krt. 2/A

Hajdúház
 
Európai Uniós támogatásból újult meg Hajdú-Bihar megye utolsó népi hajdúháza
A Hajdúböszörmény, Hunyadi krt. 2/a szám alatti ingatlanon található épületegyüttes 1958-tól országos védelem alatt álló népi műemlék.
A műemlék lakóház az egykori tulajdonosok leszármazottai szerint az 1820-as években épült. A néhány éve lakatlanul álló ház karbantartása viszont elmaradt, megindult lassú tönkremenetele, mely szinte visszafordíthatatlan értékvesztést eredményezett az épületekben.
 
Egy lelkes kis csapat, a Keleti Ökorégió Közhasznú Egyesület tagjai felismerve az épületek építészeti és településtörténeti értékeit, a népi műemlék épület megmentését és hosszú távú hasznosítását tűzték ki célul.
 
Az Egyesület az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatási konstrukciójának keretében 2008 februárjában nyújtotta be pályázatát a Hajdúház felújítására. A pályázat pozitív elbírálásának köszönhetően mintegy 40 millió forintos fejlesztéssel megvalósulhatott a Hajdú-Bihar megye utolsó népi hajdúházának eredeti állapotú helyreállítása és látogathatóvá tétele.
 
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
 
4220 Hajdúböszörmény, Polgári u. 92-100.

A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll. A házak a 18. század vége és a 19. század közepe között épültek és napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmódod és a népi építészet szerves összetartozását.
Hajdúszoboszló, Vasvári Pál u. 40.

Az 1841-ben elkészült várostérképen már házas telek szerepel itt, az akkori nevén Szép utcában. A térkép szerint a tulajdonos Czeglédy István, aki a III Ferdinánd királytól nemességet kapott Czeglédy Jeremiás városi hadnagy leszármazottja. A Czeglédy család birtokában levő telek a mainál jóval nagyobb volt, és rajta a leszármazottak emlékezete szerint, az utolsó időkben két hasonló lakóház állt egymással szemben. A most is meglevő épületet csak a családi ünnepeken használták, a család a másikban lakott. A két épület közötti udvaron csépelték ki a gabonát. A telken több gazdasági épület is állt.
A ház, az alföldi típusú, népi klasszicista lakóházak szép példája, a telek belseje felé elnyúló, nyeregtetős, cseréppel fedett épület.

Mindszent, Köztársaság tér 25, 6630 Hungary

A szárazkapu bejárat alatt a halászélet, a kubikosság tárgyi emlékei láthatóak. A Gyűjtemény egyik legértékesebb részét képezi az eredeti Szent István patika bútorzata. A Gyűjtemény része a századforduló elejét tükröző polgárias szoba, és a kedvelt pihenősarka a konyha (az asztal és a székek 1848-ból valók). Az iparos élet emlékei között kapott helyet Mindszent öltözködéstörténete és betekintést nyerhetünk a mindszenti takácsmesterség múltjába. Az iparos élet legteljesebb része a “Cipész műhely”, mely Gyeviki Pál adománya. Az udvaron működőképes kemence épült, itt kapott helyet az eredeti állapotában megőrzött hombár (életös ház), és a szabadtéri, jeles napokhoz kapcsolódó programjainkat leginkább a „hat láb” alatt bonyolítjuk le. A kocsiszínben a valamikori tűzoltókocsit helyeztük el. A Látványtárban tekinthetők meg a jelenleg a kiállításokban nem szereplő tárgyak. Belépő: 100,-Ft TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK bélyegző hely
2040 Budaörs, Budapesti út 47.

Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.
2832 Héreg, Fő út 98.

Héreg Árpád-kori település, ahol fennállása óta magyarok élnek.
A falu közepén található a tájház, amely a régi emlékeket őrzi. Külön helyiségben a régi gazdasági eszközök is megszemlélhetőek.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!