Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

2072 Zsámbék, Bicskei u. 12.

SZENT VENDEL DOMBORMŰVES NÉPI LAKÓHÁZ - SVÁB TÁJHÁZ
 
A lakóházat a környék egyik gazdag állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján.
Zsámbék egyik legrégebbi épülete.
A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta.
A benne látható helytörténeti gyűjtemény 1992-ben nyílt meg civil kezdeményezésre. Az utóbbi 10 évben kulcsos házként működött
2011. augusztus 13-tól újra megnyitotta kapuit, az úgynevezett  „Nyitott múzeumok hétvégéje” program keretein belül minden hónap második hétvégéjén tart nyitva.
Az egykori Szent Vendel-ház szobáiban a festett vagy éppen különleges technikával készült bútorok a sváb népművészetet és a régi zsámbéki életet, jelképvilágot idézik.
A konyhában látható a legrégebbi zsámbéki bútordarab, egy igen régi technikával - túró és mész keverékéből készült úgynevezett kazeinnel - festett konyhaszekrény, melynek elejét négy, a tulipán, a rózsa és szegfű motívumaiból álló életfa díszíti. A konyhában látható tatai kerámiák a zsámbéki régi háztartásokban igen elterjedtek voltak.
A szobába vezető ajtó kovácsoltvas sarokpántján gránátalma díszítés található, mely a termékenység egyik jelképe. A berendezés legjelentősebb darabja az 1874-es évszámot viselő szekrény, melynek festése sok jellemzőjében a Fekete-erdő vidékéről Zsámbékra települt németek hagyományait őrzi.
A különleges kézzel festett jellegzetesen  sárga alapszínű parasztbútorokon ornamentikus motívumok láthatók. A szimbólumok  között gyakran feltűnik az életfa mint termékenység motívum.
2000 Szentendre, Sztaravodai út

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. Élje át a 19. századi vidéki Magyarország varázsát! Kézműves mesterek dolgoznak a házakban és az udvarokban, bárányok bégetnek a tanyán, a vízimalom gabonát őröl, a pékségből frissen sült rétes illata száll. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik - a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében - a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül. De látogatóink nem csupán épületegyütteseket tekinthetnek meg. Programjainkon a vendégeink nem passzív nézőként, hanem személyes élményeiken keresztül fedezik fel és élik át a Skanzenben bemutatott paraszti világot. Munkatársaink segítségével megtudják, miként festették indigóval a vásznat a kékfestő műhelyben, hogyan használták a tarkedlisütőt, milyen volt az élet a füstösházban, és számos kézműves tevékenységet, gyertyamártást, mézeskalács-írókázást is kipróbálhatnak. A hosszú sétában elfáradt látogatók lovas kocsin ülve folytathatják útjukat a területen. A múzeum területén, az Alföld tájegységben működő Jászárokszállási Fogadó Magyarország gasztronómiai hagyományaiból ad ízelítőt, de innen nem messze, az Izsáki Pékségben is találnak finom falatokat az éhes látogatók. 2009 áprilisától egy 1927-ben gyártott Diesel motorvonat zakatol keresztül a 60 hektáros múzeum területén különleges, “nosztalgiavonatozós” élményben részesítve a látogatókat. Európa leghosszabb - több mint 2 kilométer hosszú - múzeumi sínpályája összeköti a múzeum negyven éves története során felépült hét tájegységet. A személyzet - a mozdonyvezető és a kalauz - korhű öltözetben végzi munkáját. 2010 júniusától látogatható a múzeum nyolcadik tájegysége, az Észak-magyarországi falu, ahol a hagyományos falusi környezetbe illesztett modern kép- és hangtechnikai eszközök segítségével idézzük fel a palóc vidéken élő emberek életének e fontos eseményeit.
8444 Szentgál, Malom u. 12.

A Tájház egyik tablója így ír magáról az épületről:
„Az épület Vitéz Tamás Gábor (szül. 1897.) és Szűcs Vilma tulajdona volt (…)
 
Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el. Négy helyiségből áll, valamennyi külön bejárattal nyílik a zárt folyosóra, mely egykor nyitott tornáca lehetett a háznak.
Nem kizárt a hajdani füstös konyha megléte sem, melyet a századfordulóra zárt kéménnyel láttak el. A több helyiség, az építészeti megoldás (folyosó, zárt füstelvezetés) a család jobb anyagi körülményeire utalnak.
A berendezési tárgyak egy parasztpolgári nívón élő család háztartásának eszközkészletéről adnak képet. A bútorok részben öröklöttek, részben Szűcs Vilma hozományaként kerültek a házba. Egy részük helyi asztalosmesterek által készített együttes, két nemzedék lakáskultúrájáról ad képet.”
 
A Tájház 2006 októberében került Szentgál Község Önkormányzatának tulajdonába, amikor felújításokat is végeztek az épület állagmegóvásának érdekében (meszelés, tető javítása).
Ennek ellenére az épület további felújításokra, infrastrukturális fejlesztésre szorul.
 
A Tájház kulcsa és idegenvezetés kérhető:
Tamás Károlyné Kis-Tóth Vilma ( 8444 Szentgál, Malom u. )
Bódvaszilas, József Attila út 28, 3763 Hungary

A Szilasi Tájház 1909-ben épült „amerikás” lakóház. A ház berendezése rekonstruált, az elsőház és a konyha kiállítása népi lakáskultúrát bemutató, míg a hátsóház az „In memoriam Szilas” című állandó kiállítás színtere. A konyha tárgyai a két háború közötti időszakból valók és azt a novemberi munkát mutatják be, amikor a szilasiak hordóskáposztát taposnak. Az elsőház berendezése a századfordulós helyi amerikás család viszonylagos jómódját mutatja. A portán gyümölcsfa-fajtagyűjtemény és aszalókemence is található.
6200 Kiskőrös, Szent István u. 23.

A három osztatú, nádtetős, nyitott kéményes parasztházban tekinthető meg a felvidéki eredetű evangélikus szlovák középparasztság életkörülményeit, gondolkodását, kultúráját, tárgyi világát felidéző kiállítás. A tisztaszoba az ünnepnapok hangulatát idézi. A belső szoba kiállításában a helyi viselet emlékeivel ismerkedhetünk meg. 2008-tól az udvaron szabadtéri kemence és foglalkoztató várja a fiatal és az örökifjú látogatókat. A Szlovák Tájház 2007-ben nyerte el az Év tájháza címet.
4200, Hajdúszoboszló, Wesselényi utca 37.

Lukovics Györgyné szenvedélyes gyűjtője a régiségeknek. Hobbyja három évvel ezelőtt kezdődött, amikor rokonai néhány régi tárgytól szerettek volna megválni, ezért elajándékozták neki. Az akkori kisebb gyűjtemény mára több száz darabból álló gazdag kollekcióvá gyarapodott. A kiállítás anyaga folyamatosan szaporodik, hiszen tulajdonosa szívesen fogad minden múltat idéző emléket.
Az egy egész épületrészt elfoglaló tájházban több száz XIX. és XX. században használt tárgy talált otthonra. Ezek közül rendkívül érdekes darabnak számít az egykor főzésre használt több mint 100 éves, eredetileg drótok segítségével összerögzített főző edény, amely ma is egy régi tűzhelyen foglal helyet.
Külön figyelmet érdemelnek a falon elhelyezett eredetüket tekintve közel 100 éves színes hímzett fali terítők is. Az időutazást ígérő tájház azonban még számos érdekességet tartogat az érkező vendégeknek.
Láthatunk például nagyszüleink korából való régi bútorokat, kézi kávédarálót, mozsarat, küpüllőt, fejéshez használt tejeskannát, kancsókat, fából készült szűrőket, éveket számláló katonai szíjat, rendőrkalapot, bölcsőben pihenő gyönyörű babákat, dunyhával bevetett ágyat, Csepel 30-as varrógépet, több 100 darabból álló részben ma is működő fali és asztali órákat, lámpásokat, régi iratokat, elismeréseket és fotókat.
E gyönyörű SZOBOSZLÓI TÁJHÁZ 2011 nyarától, a fürdőtől gyalogosan mindössze 15 percre, megannyi múltidéző érdekességgel, kiváló programot kínál valamennyi kedves látogatójának.

Cím: 4200, Hajdúszoboszló, Wesselényi utca 37.
5000 Szolnok, Tabán 24.

A Tabán 24. számú ház, a szolnoki Damjanich János Múzeum kiállítóhelyeként működik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi, az utolsó tulajdonosa Kovács Sándor halászmester volt. A tájházban működik az Iciri-piciri kézműves kisműhely, amely tavasztól őszig szeretettel vár minden látogatót és érdeklődőt.
2837 Vértesszőlős, Táncsics u. 50.

Vértesszőlősre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az l994-ben létrehozott tájház, mely a település népi   hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője Kutenics Mária. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral karöltve.
A régi parasztházat a helyi önkormányzat vette meg néprajzi gyűjtemények elhelyezése céljából. Azóta restaurálták, és a helyi népi bútorzattal, tárgyakkal be is „lakták”. A hosszú parasztház 7 helyiségből áll. Ebből 6 van berendezve. A helyiségek mennyezete mindenütt barnára festett deszkás, pallós, és keresztgerendák tartják.

Szezonális nyitva tartás:
április 1. - október 30-ig szombat - vasárnap 14.00 - 18.00-ig.
Hétköznap:
telefonos egyeztetéssel Skrován Józsefné hívható a 34/379-407-es telefonszámon.
Belépődíjak: 
Felnőtt: 200.-HUF Diák: 100.-HUF
Tanulócsoportok szervezett látogatása pedagógus kísérettel ingyenes.
7936 Szentlászló, Zrínyi utca 15.

A tájház 2003-ban nyílt meg Szentlászlón. Négy helyiségből áll. Az elsőben írásos és képi anyag mutatja be a német és az idetelepített felvidéki magyarok múltját, a falu neves szülötteit. A másodikban egy 20. század eleji német tisztaszoba látható. A harmadikban a mindennapok régi használati tárgyai, a negyedikben a ma élő helyi kézművesek alkotásai tekinthetők meg. A gyűjteményben kiemelkedően szépek a népviseleti darabok között a tutyik sokféle mintázatukkal.
4931 Tarpa, Kossuth u. 25.

A Tájház mai gyűjteménye Tarpa helytörténetéről, természeti értékeiről, valamint a település II. Rákóczi szabadságharcban betöltött szerepéről ad tájékoztatást. Rendezvények ideje alatt a Tájház díjmentesen látogatható.
Dózsa György út 24.

A Falumúzeum a Dózsa György út 24. sz. alatt található. Az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző paraszt házak állnak, ezek egyikében került kialakításra a Falumúzeum. Ez az épület egyedül álló, nincs több ilyen elrendezésben a településünkön Az épület 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) 1997-ben Varsány Község Önkormányzatának ajándékozta. Az önkormányzat vállalta az épület karbantartását és 2000. évben felújította.
Az állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A berendezés nagy része Bözsi néni hagyatéka, de a településen élők adományaival is bővült.
 
Sok szeretettel várjuk látogatóinkat.
 
Előzetes bejelentkezés: 06 32 387 549 vagy 06 70 932 4423
9700 Szombathely, Árpád u. 30.

A Vasi Múzeumfalu a megye elmúlt két évszázadának paraszti életformáját,a népi építészeti kultúrát mutatja be. A skanzen 1973-as megnyitása óta 27 településről 43 építményt sikerült átmenteni és újból felépíteni. Őshonos magyar háziállatfajták betelepítése, az itt létrehozott etnobotanikai kert növényvilága, és a rendszerességgel szervezett hagyományőrző programok teszik teljessé, élő és eleven színterekké a múzeumfalu portáit. Legjelentősebb épületei közé tartozik a XVIII. század eleji monaszecsődi fa harangláb, a helyi kőből való XIX. cáki kovácsműhely, az 1792-ben épült füstöskonyhás, fakéményes pornóapáti német ház, a tömésfalú, téglaoromzatú, 1883-ban emelt nemesládonyi tornácos kisnemesi ház.
2837 Vértesszőlős, Tanács u. 50.

Az 1994-ben létrehozott tájház hét helyiségből álló épület. A tisztaszobában, az eredeti állapotában megmaradt szabadkéményes konyhában, az ún. agyagos szobában és a hátsó konyhában a 20. század eleji falusi világ elevenedik meg. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag látható. Pajtájában és a tájház udvarán hagyományos februárban falusi disznótort, az ősz folyamán szüreti mulatságot rendeznek.
7563 Somogyszob, Luther u.24

Az 1839-ben épült háromosztatú parasztház, mely a falu első tégla paraszháza volt, ma országosan védett műemlék, mely hivatalosan 2009 óta múzeumként működik. Füstöskonyhájában az eredeti 173 éves kemencéket a kenyéráldáshoz sütött kenyereknek fűtjük be minden évben augusztus 20-án. A tisztaszobát zömében 19. sz-i bútorokkal rendeztük be melyeket a falu polgárai ajándékoztak a Háznak. A gyűjteményben van néhány ritkaság. A nagyméretű hátsó szobát, mely szintén régi bútorokkal van berendezve, műhelyszobaként használjuk, és itt tartjuk a téli rendezvényeinket is. A szintén védett portán értékesek az áttelepített épületek,: a zsalutechnikával készült melléképület, a fonott góré és a berendezett méhes.
Vörs, Dózsa György utca 17, 8711 Hungary

A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a nyári időszakban nyitva tartó kiállítás a Vörsi Talpasházban.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!