Hol?

Borvidékek Nemzeti Parkok Borutak Túraútvonalak Tematikus utak Megyék Tájegységek Turisztikai régiók Natúrparkok

Mit?

Név

Csuha-Kállay kúria

Helyszín: Nagyhalász, Arany János utca 58, 4485 Hungary

A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Műemlékvédett épület 2005-től. A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Itt született 1794-ben Csuha Antal, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka..." Itt töltötte gyermekkora egy részét Dr. Kállay Miklós volt miniszterelnök. A Kállay család tagjai is szívesen látott vendégek, ha a városban járnak és meglátogatják a családi kúriát. A Kúria épülete és parkja a város legszebb közösségi színtere, gyöngyszeme, konferenciáknak, megyei rendezvényeknek is helyszíne. A város vezetésének minden igyekezete, hogy egyre szebbé varázsolja az épületet, előkertjét. Hosszú távú terveik között szerepel a kúria mögötti, jelenleg gépudvarként funkcionáló terület megvásárlása, bővítése mivel régen ehhez az épülethez tartozott, gyümölcsfákkal, virágoskerttel volt beültetve. A Kúria épületében jelenleg több kiállítás tekinthető meg: - Csuha-Kállay család emlékkiállítása a nyíregyházi Kállay Múzeumnak, és a Kállay családnak köszönhetően.(a tűzzománcból készült Kállay címer, és a családfa, nagylelkű adománya Kállay Dénesnek és családjának) - Tárgyak és eszközök Nagyhalász népi életéből - Rádiótörténeti kiállítás - Szép Tárgyak Dicsérete

kép: http://www.panoramio.com/photo/49191181

De la Motte kastély

Helyszín: Noszvaj, Dobó István utca 10, 3325 Hungary

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.

Degenfeld-kastély

Helyszín: Téglás, Úttörő utca 15, 4243 Hungary

A város központjában található kastély a múlt század elején került kialakításra. A ma is látható kastélyt, udvarházat Bek Pál építtette a nagyközség lakott területének határán egy enyhén kiemelkedő magaslaton. Bár a XX. század során sokat vesztett jellegéből, de látványa ma is lenyűgöző. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A XVIII. és a XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége Széchenyi István, az 1848-as szabadságharc tábornoka Nagy Sándor József. A rendszerváltás után a kastély az Önkormányzat tulajdonába került, melytől 2002-ben magánbefektető vásárolta meg. A jövőben a befektető felújítja az épületet és gyógyszállót szándékozik kialakítani benne a helyi termálvízre alapozva.

Diósgyőri vár

Helyszín: 3534 Miskolc, Vár u. 24.

A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez. Panomtikum, pénzverde, panoráma Az egyenként 100 négyzetméter alapterületű tornyok közül az északkeletiben az 1381-es, a velencei háborúkat lezáró turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum látható, illetve innen juthatunk be a Rondellába, ahol a középkori Európa fegyver- és páncéltörténetét bemutató kiállítást talál a látogató. Az északnyugati torony teteje látogatható, a csodálatos panoráma megéri a lépcsőzést. A toronyban vártörténeti kiállítás látható, az alatta lévő teremben azok a speciálisan kialakított tárolók kaptak helyet, amelyekben a vár feltárásai során előkerült, több mint félmillió csont-, kerámia-, üveg- és vastárgy illetve töredék leletet helyezték el. És itt látható, illetve próbálható ki az éremverő golyósprés is. A vár külső fala körbejárható. A kazamatában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet. Rekonstruáltak egy régi kemencét, és természetesen van egy mély kút, ahová a látogatók aprópénzt dobálnak a visszatérés reményében.

Drégelyvár

Helyszín: 2646 Drégelypalánk,

A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia - Demeter nemes úr - lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne. Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató "pogány" lovasportyázókkal. 1544-ben nevezte ki Várday Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek. - Drégelypalánk településről a „Drégelyvár felé”útjelző táblák alapján.(Ez egyben az „Apródok útja „tanösvény is). Az út a falut elhagyva makadám minőségű, de az u.n. Schaffer kútig személygép- kocsival járható. (Onnét mintegy 40 perces gyalogtúra).

Dunaföldvári Vár

Helyszín: Dunaföldvár, Rátkai köz 2.

A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományos munkákban Öregtorony, Csonkatorony, vagy Töröktorony néven ismertetett négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn.

Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.

A földvári vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük.

Később két utazó a török Evlia Cselebi és egy osztrák hadmérnök Ottendorf Henrik írta le a vár és a mezőváros állapotát.

Az erős palánk és a szép torony azonban a leírást követően már negyed századot sem ért meg épségben.

1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden felhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.

1703-ban a legendás hírű kuruc generális, Vak Bottyán foglalta el Földvárat, mely mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé.

A szabadságharc leverése után - végleg megszűnve a vártorony hadászati jelentősége - az épületet mint az uradalom börtönét használták tovább.

A XIX. század elején a toronytesthez észak-nyugatról toldaléképületet emeltek, melyet az 1974-ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak.

Azóta az épületben múzeum üzemel.

Egri vár

Helyszín: 3300 Eger, Vár 1.

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.

Essegvár

Helyszín: 8443 Bánd,

A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú területen helyezkedik el. Első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó, fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, feltehetően 1270 környékén, melyeket a 14. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon valaha állt 1332-től már ismert Szent György várkápolnát. A vár pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínű, hogy a Veszprémet 1552-ben ostromló török sereg egyik portyázó lovascsapata pusztította el. A gazdátlan romokat többé nem építették újjá, anyagait a környékbeli lakosság hordta el lakóházai újjáépítéséhez. 1641-ben ismét említik a várat, amikor Dömölki András az ellen tiltakozik, hogy őt Gorop Ferenc nagyprépost eltiltotta a romos Essegvár használatától. A pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és keletről csatlakozó kevés falmaradvány látható, az egykori épületek megmaradt alapfalai a föld alatt vannak. Feltárása és az ezzel párhuzamos műemléki megóvó munkálatok 2003-ban megkezdődtek. Előbb a délkeleti torony feltárása és restaurálása történt meg, majd a keleti és déli falak napvilágra hozatala.

Esterházy-kastély

Helyszín: Fertőd, Joseph Haydn utca, 9431 Hungary

Az Esterházy kastély Magyarország harmadik legjelentősebb épületegyüttese. E barokk kastélyt, vagy ahogy sokan említik a "magyar Versailles"-t Esterházy (Fényes) Miklós építette 1763-66 között. Esterházy József 20 szobás vadászlakját Miklós herceg és fennkölt lelkű hitvese, Cziráky Margit grófnő, alakította át és tette a hercegi család legkedveltebb tartózkodási helyévé, fénykorát is ekkor élte (1768-90). A birtokos halálával kiemelt szerepét elvesztette, pusztulását, állagának romlását a II. Világháború teljesítette be. A kastély külső homlokzatán a barokk szinte minden díszítő eleme megtalálható. Lenyűgöző az alkalmazott szimmetria, a középről induló íves karú díszlépcső, mely az emeleti Zeneterembe és Díszterembe vezet. A pompát amúgy is kedvelő Miklós udvarát a fényűzés jellemezte. A 126 szoba pazar berendezése, káprázatos belső díszítő megoldásai mindenkit ámulatba ejtettek. Bőkezű mecénásként udvarát a művelődés egyik központjává emelte. Joseph Haydn, a kor kiemelkedő zenei mestere 30 évig állt a család szolgálatában. Az opera előadásokat nem egyszer az uralkodó család jelenlétében tartották. Haydn számos remekművét itt komponálta, a munkásságát bemutató emlékanyag három szobát tölt meg. A kastély 348 képből álló híres képtára az Országos Képtár alapját képezi. Az íves alaprajzú kastély a barokk-rokokó hangulatát idéző díszudvart fogja közre, melyet egy háromrészes csodálatos kovácsolt vaskapu zár le. Haydn egykori rezidenciáján, a Muzsika Házban a Fertődi Állandó Helytörténeti Kiállítást rendezték be.

Esterházy-kastély

Helyszín: Pápa, Fő tér 1, 8500 Hungary

A barokk kastély az egykori vár falainak elhasználásával épült 1783-84-ben. Egykori kápolnájában fennmaradt az eredeti barokk falkép. A város főterének ez a legnevezetesebb épülete. A pápai erőd már a XV. században állt, majd a török korban a végvárrendszer egyik tagja lett. 1704-ben a várőrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg. A várat az 1740-es évektől kezdték kastéllyá átalakítani Franz Anton Pilgram tervei alapján. Halála után Fellner Jakab, majd Grossmann József folytatta a munkát. Az U alakú, egyemeletes barokk kastély a versailles-i kastélytípusba tartozik. Az előcsarnokból indul a barokk pompájú, kőkorláttal és stukkós mennyezettel pompázó lépcsőház, melyet gyakran hasonlítanak a pozsonyi Nyáry-palota híres lépcsőházához. Az emelet látnivalója a díszterembe, ismertebb nevén Nádor-terembe. Itt láthatjuk azt a festményt, mely Pápát az 1700-as évek közepén ábrázolja. A Nádor-terem jellegzetes barokk berendezésével, intarziás parkettájával, barokk kályhájával sokat érzékeltet abból, milyen lehetett a kastély korábbi állapotában. A múzeumban több korabeli bútort, festményt, használati tárgyat őriznek, de ezek többsége nem a kastélyból származik, később került ide. 16 év után újra várja látogatóit a pápai Esterházy-kastély A januárban kezdődött és április végéig tartó - 267 millió Ft értékű - rekonstrukció keretében a kastély hét, emeleti helyisége. - többek közt az Ősök csarnoka, a Vörös-szalon, a Nádor-terem, a Nagyebédlő – újult meg és nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A főúri terek felújítása mellett a földszinti kiszolgáló tereket - előtér, jegypénztár, akadálymentes vizesblokk, ruhatár – alakították ki. A felújítás során kicserélték a nyílászárókat, faljavításokat, festést végeztek a kivitelezők, elhelyezték a szükséges gépészeti berendezéseket valamint a fűtéshez szükséges vezetékeket és radiátorokat, restaurálták a faburkolatokat és a stukkókat, felújították a kőburkolatokat és az emeletre vezető lépcsőt. A földszinti kiszolgáló területek és az emeleti terek akadálymentes megközelítésére lift épült. A projekt során nyolc rossz állapotú festmény és két cserépkályha restaurálása történt meg, helyükre kerültek a korábban restaurált festmények, köztük a híres Pápa látkép is. Az emeleti termek korhű kárpitborítást és szőnyegezést kaptak.

Fehérkő vára

Helyszín: 8618 Kereki, Várdomb

A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.

Festetics-kastély

Helyszín: Keszthely, Kastély utca 1, 8360 Hungary

Festetics Kristóf gróf 1745-ben kezdte építtetni. 1770 táján kétszeres alapterületűre bővítették a kastélyt. Később Festetics György folytatta az átalakítást. 1801-ben elkészült a híres könyvtár díszes berendezése és 1804-ben a kápolna. Ekkor már kétemeletes, gazdagon díszített, fényűzően berendezett kastély volt, amit Festetics Tasziló gróf a múlt század végén (1883 és 1887 között) tovább bővíttetett. A jelentős átalakítások során a kastély belső berendezése is megújult. Ekkor kapott az épület egységes külső díszt és az új épületrészt egy magas toronnyal kapcsolták a régihez. Néhány év múlva a kastély előtt vezető utat távolabbra helyezték és akkor állították a parkba a díszes szökőkutat. A ma is használt díszes főkaput 1893-tól használják. A kastély bejárata előtt áll Festetics György szobra (Lukácsy Lajos alkotása), melyet 1945-ben helyeztek ide a város főteréről. A második világháború után a kastély több intézménynek volt átmeneti otthona, egyes részei nagyon károsodtak, és a helyreállítás csak a nyolcvanas években fejeződött be. Ma a kastély nagy része múzeumi célokat szolgál. Közel 90 000 kötetes könyvtára, kastély enterior - 16 teremben - régi magyar fegyverek gyűjteménye, a Windischgrätz-féle afrikai trófeagyűjtemény mellett időszakos kiállítások is várják a sok ezer látogatót. Iszlám gyűjteménye egyedülálló. Megfigyelhetjük a Festetics család címerét két oroszlánnal, valamint a gyönyörű kovácsoltvas díszeket. A kastély alagsorában működik a Magyar Borok Háza. Erre külön kell jegyet vásárolni, s általában csoportosan lehet látogatni.

Festetics-kastély

Helyszín: Dég, Hunyadi János út 11, 8135 Hungary

Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja öleli körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt. A XIX. század elején emelt kastély park felőli homlokzata a Magyar Nemzeti Múzeum épületére emlékeztet - nem véletlenül, hiszen mindkét épület tervezője Pollack Mihály volt. A múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben azonban Dégen nem lépcső, hanem kavicsos rámpa vezet a parkba, s a rendhagyó építészeti megoldások közé tartozik az is, hogy az ovális dísztermet nem az épület központi részén, hanem sarokszobájában alakították ki. Ezzel átellenben pedig a szintén ovális alaprajzú, ám intim méretű grófnői fürdőszoba bújik meg. A kastélypark mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Ennek ékessége a kastéllyal szemközti szigeten álló, különleges kerti építmény: a Hollandi-ház is, amely valóságos építészeti csemege. Földszintes részén tehénistálló, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet. Napjainkban megindult a hatalmas kastély együttes felújítása. A főépület közel száz méter hosszúságú, egybefüggő teremsorában igazi szenzációt kínáló kiállítás látható, amelyben a Festetics-család, a kastély és a park napjainkig ívelő históriáján túl a hazai szabadkőművesség történetét is megismerhetik a látogatók. A bozóttól megtisztított parkban pedig igazi élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.

Füzéri vár

Helyszín: 3996 Füzér, Várhegy

A különleges és védett vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, ami a XIV-XV. században épült ki. Legkorábbi és legszebb fekvésű váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse Zaránd építtette. 1264-ben említik először oklevélben, de egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt és 1235 előtt a király, II. András birtokába került. Hajdan a hegy lábától felvezető utat és a csúcs alatti szűk fennsíkon emelt elővárat palánk védte. Onnan lépcső vezetett fel a várfelvonó¬hidas (rekonstruált) kaputornyáig. E torony az őrhely mellett egykor tömlöcöt is magában foglalt. A vár szabálytalan, tojásdad alaprajzú falai a sziklatető körvonalait követik. Az udvart jobbról a várfalhoz épült gazdasági épületek szegélyezték: a sütőház, konyha és deákház. Az udvart délről négyszög alaprajzú, boltozatos pince fölött emelkedő gótikus kápolna zárja le. Ez a vár legépebben ránk maradt épülete. Völgyre néző hosszoldalán két, a végfalakon egy-egy nagyméretű csúcsíves ablak nyílik. Fülkéjüket alul kőpadok fogják közre. Megmaradtak a kápolna keresztboltozatainak karcsú falpilléreken nyugvó bordaindításai is. Alattuk a csipkés faragású baldachinok egykor szobrokat tarthattak. Az udvarnak a kaputoronnyal átellenes oldalán íves körvonalú bástya emelkedik. Valaha itt volt a porkoláb és az őrség szállása.

Grassalkovich-kastély

Helyszín: Hatvan, Kossuth tér 11, 3000 Hungary

A középnemesi sorból az ország egyik leggazdagabb főurává emelkedő Grassalkovich Antal az 1740-es évektől több kastélyt is emeltetett az országban, s a kor főúri szokásaihoz híven, mindegyik kastélyában könyvtártermet is berendeztetett. A magyarországi kastélyépítészetre komoly hatást gyakorolt, s az általa építtetett barokk, részben már copf stílusba hajló kastélyokat "Grassalkovich stílusúnak" is szokás nevezni. Közülük a hatvani készült a legkésőbb, 1754 és 1763 között, s ez az egyik legjobb állapotban megmaradt épület.

1 2 3 4 5

Következő oldal

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!