Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Gödöllő, 2100 Hungary

Amit mindenkinek látnia kell, az Gödöllő, pontosabban az itteni Királyi kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legszebb alkotása. Az impozáns épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József osztrák császár és magyar király és hitvese, Erzsébet (Sisi) nyári rezidenciájaként szolgált. Huszonhat korhűen rekonstruált termében ma az uralkodópár lakosztályai, az Erzsébet királyné-emlékkiállítás és a kastélyt építtető Grassalkovich családot bemutató tárlat tekinthető meg. A kastély azonban nem egyszerűen csak múzeum, hanem exkluzív fogadások, történelmi divatbemutatók, rendezvények színtere is, ahol a kávézótól a korhű ruhában történő fotózáson és az ajándékbolton át az egykori pálmaházban berendezett dísznövénykertészetig mindent megtalál a látogató. Az országosan ismert Liszt Fesztiválnak, Hárfa Fesztiválnak, Barokk Kastélynapoknak, Adventi Kastélynapoknak is egyik "főszereplője" a kastély pompás díszterme, díszudvara és védett természeti értéknek nyilvánított, 28 hektáros parkja. A Gödöllői Királyi Kastély 2010 nyarától az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően, Európai Uniós forrásból újabb kiállítóterekkel gazdagodik, teljesen megújul a kastély parkjának egy része, továbbá olyan új szolgáltatásokkal várja a látogatókat, mint gyerekeknek szóló programok, audioguide, érintőképernyős információs táblák és múzeumpedagógiai műhely. Hétfői napokon a kastély múzeum - előzetes bejelentkezés alapján - kizárólag magyar nyelvű tárlatvezetővel látogatható. Nagykörös vezetést csak a nyári nyitva tartás idején tudunk biztosítani.
5700 Gyula, Várkert

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, amely Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg. A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. Az égetett téglából épült belső vár 60x27 méteres komor tömb, fala 14 méter magas. Két bejárati kapuja van: délnyugati oldalán a boltíves, ún. Kerecsényi kapu a vár udvarába vezet, a másik kapuhoz, a 20 méter magas kaputorony bejáratához a vár hosszanti, délkeleti oldalán egy emelkedőn kaptatunk fel. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.
Bátonyterenye, Népkert út 7, 3078 Hungary

Kisterenye szép műemléke a XVIII. századi barokk Gyürky-Solymossy-kastély. A téglalap alakú egyemeletes épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el. Innen nyílik a főbejárat is. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. Déli oldalbejárata az épület tengelyében elhelyezkedő folyosóra nyílik. Mindkét szinten öt-öt, részben teknőboltozatos helyisége van. Széles, háromkarú lépcsőzete az emeleti folyosó kosáríves árkádjaihoz vezet. A földszinti dél-keleti sarokszobájában régebben kemence állt, ma a legtöbb szoba cserépkályhával van ellátva. Nagyobb méretű, részben fallal övezett park veszi körül, melynek nyugati és déli bejáratát kovácsoltvas kapuk őrzik. A parkban a déli, Árpád utcai kapu mellett helyezkedik el az egykori gazdatiszti lakás épületcsoportja, sarkán zömök, kör alakú, egyemeletes toronnyal. Néhány lakóépület, a valószínűleg gótikus eredetű római katolikus templom és a Solymossy-féle egykori lovarda épülete tartozik még a műemléki környezethez. A kastélyt körülölelő hatalmas, ősfás, arborétumszerű, botanikai ritkaságokban bővelkedő park 1975 óta természetvédelmi terület.

A Hajmáskéren 1908-1911-ben megépült katonai telep fontos állomása volt a község településtörténetének és identitástudatának. A tüzérségi lövőiskola, lőtér, a “tábor” és létesítményei a monarchia állítólag legnagyobb katonai telepének, egy valóságos modern városnak a megteremtését jelentették, ami feltétlenül hatott a falu népének életére, mindennapjaira és mentalitására is.

A hatalmas, soképületű hajmáskéri katonai bázist 1944-ben a németek, 1945 után a szovjet hadsereg használta egészen 1990. november 15-ig. Az országból kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult. A községben 1945-ig nyolcszáz – kilencszáz főt foglalkoztató hadiüzem is működött.

A község határában lévő hatalmas lőteret a honvédség ma is használja.

6344 Hajós, Jókai u. 2.

A kalocsai érsekek kedvelt nyári lakó és mulatóhelye volt egykor a hajósi Érseki kastély, később pedig évente egyszer a csodatévő Szűz Mária búcsújáróhely gyónáshelyéül szolgált. A múlt század elején gyermekotthon költözött a falai közé, amely közel száz évig használta a kastélyt. Az 1998 óta üresen álló épületet 2009 és 2010 közötti felújították, belső tereit turisztikai funkciókkal töltve meg.
 
A hajósi érseki kastélyt 1739-ben egy régi szegényes érseki ház helyére építtette Patachich Gábor érsek. Gróf Batthyány József érsek 1766-67-ben megnagyobbíttatta és saroktornyokkal látta el.
Impozáns helyen látható a barokk stílusú kastély, melynek közelében egykor vadaspark volt. A krónikák szerint Mária Terézia fogadására építették a kastélyt, de királynénk mégsem látogatott el Hajósra. Kárpótlásul a plébánián csodálhatjuk meg Mária Terézia és férje, valamint VI. Károly és felesége portréit.
 
Közvetlen közelében, a Köztársaság téren csodálatos barokk épület áll, a Szent Imre római katolikus templom, melyet még 1728-ban, egy romos klastrom helyén, az érsek segítségével építettek meg a helybéliek. Az 1794-ben kegyhellyé nyilvánított templomban láthatjuk a "csodatevő” Madonnát, melyet az első idetelepült sváb családok hoztak magukkal szülőfalujukból.
 
A régi kalocsai érseki kastély építése során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, így az a lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson.
Kalocsáról árvaházat helyezetek Hajósra, ennek alapítása Haynald Lajos érsek nevéhez fűződik. Az árvaház funkciót az épület az 1950-es államosítást követően is megtartotta.
 
A volt érseki kastély a Dunához közel, Kecskeméttől délre, az 54. számú útról megközelíthetően, attól 2 km-re, Hajós nagyközség központjában található. Az érett barokk stílusú egykor volt érseki nyaraló jelenlegi 4916 m2-es területét szintén védelem alatt álló szobrokkal díszített 2 kapu és kőkerítés határolja a közterület felől. Két földszintes melléképület-szárny található az udvar 2 oldalhatárára építve, amelyben jelenleg a Gyermekotthon raktára és irodái találhatók. A hátsó kőkelyhekkel díszített, lábazatos, oszlopos kerítés a Hajósi Általános Iskola felől határolja.
A kétszintes kastély épülete kis részben alá van pincézve, földszinti alapterülete 367 m2, az emelet 433 m2, a raktárnak használt melléképület alapterülete 301 m2 és 381 m2 az irodai szárnyé.
3176 Hollókő,

Hollókő Várának első írásos említése a XIII. századból származik "Castrum Hollokew" néven. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárást követően kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény ötszögletű öregtornyát. A Kacsicsok leszármazottai az Árpád-ház kihalása után a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak, ezért Károly Róbert elkobozta birtokaikat, s Hollókőt 1313-ban Széchenyi Tamásnak adományozta. 1552-ben kerül török kézre, és végleges felszabadítására mindössze 1683-ban került sor. A csaknem teljes egészében helyreállított vár 1996-ban megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Eredetlegendája szerint a Pusztavárhegyen álló földvár ura, Kacsics András szépasszonyt rabolt, akinek dajkája boszorkány volt. A boszorkány dajka pedig szövetkezett az ördöggel, hogy a fogságból kiszabadíthassák a lányt. Így történt, hogy az ördög parancsára az ördögfiak holló képükben elhordták a vár épületköveit, és mai helyén, a hatalmas sziklán felépült a Hollókői Vár, mely 1987-től - a védett Ófaluval együtt - része a Világörökségnek. Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.
3246 Mátraderecske, Külterület

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Eredetileg talán egy hétoldalú lakótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele. Legismertebb és legnagyobb ilyen lakótorony hazánkban a visegrádi Salamon-torony. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a XIII. század második felében történt. A hatalmas Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. Biztosra vehetjük, hogy e falmaradvány nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony. A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.
Fót, Vörösmarty Mihály tér 2, 2151 Hungary

A hatalmas park elején álló, barokk eredetű, klasszicista kastély Ybl Miklós által kapta mai, romantikus stílusát. A kastélyt - amely a XIX. század elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt - eredetileg valószínűleg Pollach Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszintes épület fokozatos bővítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus elemekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei alapján épült ki emeletes formára. A belsejében igen kevés maradt meg eredeti formában (ebédlő, könyvtárterem). Az íves kőlépcső és kőburkolat valószínűleg egy századvégi igényes felújítás eredménye. Itt működik 1957 óta a Károlyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén, a Fóti Gyermekváros.
3993 Füzérradvány, Kossuth u. 2.

Páratlan természeti környezetben lévő XVIII. századi barokk kastély. A XVII. században már ismertek a kastély előzményét képező radványi udvarházra, kúriára vagy kastélyra (castellum) vonatkozó adatok. Füzér várának pótlására szolgált, földesúri lakóhelyül. Jelenlegi formáját 1857-ben nyerte el, miután gróf Károlyi Ede kívánsága és vázlatai alapján az Operaházat is alkotó neves építész, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban építették át, illetve bővítették. A rendkívül tagolt, lényegében F alaprajzú épület, az ország egyik legnagyobb kastélya. Kelet-északkelet felé néző homlokzatának nagy része loggiás, ezen az oldalon található a nyolcszögletű torony is. A déli oldalon lépcsős terasz épült, nyugat felé alakították ki a díszudvart. A földszinten 150 négyzetméteres díszterem található. A falsíkokat osztópárkányok, rusztikázott szakaszok, falitükrök, ablakpárkányok és szemöldökök, keretelések, armírozott sarkok, kőlapborítású lábazatok tagolják és díszítik. 100 hektáros védett parkját rendszeresen gondozzák, a csodálatos arborétumban az ország nevezetes fái közé sorolt platánóriások és számos külhoni fenyőfajta is található. Minden egész és fél órakor indul vezetés. 6 terem látogatható, korhű bútorokkal berendezve. A kastély és parkja egész évben nyitva tart. A kastélyparkban álló apartmanházakban, 5 db teljesen felszerelt apartmanban összesen 21 fő elszállásolására is lehetőség van. A kastély rendezvények helyszíneként is működik, így pl. báloknak, konferenciáknak és esküvőknek is helyet adnak a kastély legszebb termeiben.
3242 Parádsasvár, Kossuth Lajos út 1.

A hatalmas parkban megbúvó kastélyt terebélyes fák ölelik körül, nyáron szinte alig látni a parkban méltóságteljesen elterülő kastélyt. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. ?A kapuban libériás hajdú helyett úttörősapkás gyermekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása. Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? - írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz. Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élménymedencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Két évi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit. Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. film modern változatát néhány évvel ezelőtt.
3264 Kisnána,

A Mátra déli szőlősdombjainak szomszédságában, a község lakóházai által övezve törnek az égbolt felé a kisnánai vár tornyai. Középkori erődítményeink közül a fiatalabbak sorába való, mert csak a XV. század derekán vettette körbe lakópalotáját a Kompolti nemesi család erős kőfallal, melybe a jobbágyfalu plébániatemplomát is belefoglalták. Vaskos kaputornyához a mély árok felett átívelő felvonóhíd vezetett, innen a külsővár falszorosán keresztül újabb kaputorony állta a hívatlan látogatók útját. A békés évtizedek a XVI. század közepén véget értek, amikor a korszak hírhedt rablólovagja, Móré László telepedett az épületbe garázda fegyvereseivel. Miután rendszeresen kifosztották a török kereskedőket, a budai pasa 1543-ban haddal támadt a kisnánai várra. A túlerő rövid idő alatt győzedelmeskedett, a győztesek pedig lerombolták védműveit.
2900 Komárom, Dunapart 1.

Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. 15. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani. Az erődrendszer: A komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak. Bővebben a Monostori erődről: Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár. Hasznos alapterülete több mint 34 ezer m?, az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m?. Az összes beépített térfogat 270 ezer m?. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton". Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el. A tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem. A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették. Csillagerőd Az 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el. A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták. A másik két erődtől annyiban különbözik, hogy ezt nem lőréses folyosó, hanem széles vizesárok védte körben. A várost délről övező sáncrendszer tagja. Kevésbé ismert, hogy a Csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett. Napjainkban raktározási célokat szolgál, de hétvégenként ez is látogatható. Igmándi erőd A szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Középkori lesüllyesztett, olasz rendszer szerint építették fel. Száraz árok veszi körül,külső lesfolyosókkal. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással. Elkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli Nagyigmánd és Kisigmánd községekről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m?, a beépített alapterülete 6200 m?, beépített térfogata több mint 33 000 m?. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók. Még néhány érdekesség: • A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t. • A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik. Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendből, így az utolsónak megmaradt két működő erődítmény Pécsvárad és Komárom. • Béke idején az erődrendszer védelmét a 6. Vártüzér Ezred látta el, kb. 400 ágyúval. • Az erőd udvarában és épületeiben 13 ásott kút található, ezek nagy részét már betemették. • A szovjet csapatok kivonulása után közel két évig tartott az erőd tűzszerészeti felülvizsgálata.
Pálháza, Hungary

A kastélyt a XIX. és XX. század fordulóján építette a festői környezetben, egy mesterséges tavacska fölé magasodó sziklára - svájci vadászkastélyok mintájára - gróf Károlyi László. Azért is különleges a szépen felújított, ma szállodaként működő épület, mert számtalan praktikát rejt^ ma is látható például annak a titkos ajtónak a nyoma,amin át a társalgóból az alatta lévő szoba szekrényébe lehetett jutni. Különlegességnek számít a "toronyszoba", ahonnan gyönyörű kilátás nyílika patak völgyének mindkét oldalára. A hagyomány szerint az 1910-es években olyan sok vad élt a környéken, hogy ennek ablakából is lehetett vadászni. Megfordult itt vadászatai alkalmával Horthy Miklós, Bethlen István majd Rákosi Mátyás is.
8060 Mór, Szent István tér 5.

Az 1762-66 között épült, nyári rezidenciának szánt barokk kastély az 1810-es földrengés utáni, helyreállított állapotában látható. Az egyemeletes, manzárdtetős épület belső falait színpompás falfestések díszítették, az emeleten lévő női szalon falain még ma is láthatók a falfestmények maradványai. A kastély tervezője Fellner Jakab, építtetője Lamberg Ferenc Antal gróf volt. Jelenleg a Radó Antal Könyvtár, a Lamberg Kastély Kulturális Központ és a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás működik az épületben.
Mór, Szent István tér 6, 8060 Hungary

Építette a Luzsénszky család az 1790-es évek elején. Nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. Kivitele egyemeletes, egytraktusos, 16 tengelyes, sátortetős épület. 2 kosáríves, vörösmárvány keretelésű kocsibehajtója van, a bal oldalin 2 címer, a jobb oldalin gótizáló copf ajtószárny. Középen 3 páros oszlopon triglifes párkány hordozta kőbábos vörösmárvány erkély. Az épület két végén U alakban hátranyúló rövid szárny helyezkedik el, a belső oldalon hengeres lépcsőtornyokkal. A hátsó homlokzat teljes hosszában a földszinten és az emeleten árkádos folyosó. Az épületben működik a polgármesteri hivatal.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!