Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Mágócsi-kastély
3964 Pácin, Kossuth Lajos kert 1.

A kastélyt - a bejárat feletti feliratos - tábla és írott források tanúsága szerint 1581-ben emeltette Mágócsi Gáspár és unokaöccse, Mágócsi András, ez utóbbi felesége Alagi Judit lakóhelyéül. A Mágócsiak halálával 1590-ben Alagi Ferenc kezére jutott, aki 1591-ben folytatt építését. Alagi Ferenc halála után, 1612-től 1631-ig Alagi Menyhért volt a kastély birtokosa. 1697 körül hozatta rendbe a pusztuló épületet Sennyei István. Az 1960-as években elvégzett kisebb tatarozás jellegű helyreállítás után, 1977 és 1987 között, széles körű régészeti kutatás eredményei alapján az épület XVI. századi formája került visszaállításra, a mai műemléki felfogásnak megfelelő, jól megkülönböztethető kiegészítésekkel. Téglalap alakú, kéttraktusos, déli sarkain kiugró szabálytalan hatszögletű tornyokkal bővített, egyemeletes manzárdtetővel fedett épület. A déli oldal kivételével változó magasságban álló várfal veszi körül, a sarkokon kerek, kúpos fedésű tornyokkal, illetve délnyugaton egy földszintes, téglalap alakú melléképülettel. A kastély déli főhomlokzata háromtengelyes, aszimmetrikus elrendezésű, a nyugati szélső tengelyben címeres-feliratos kőtáblával díszített, földszinti bejárattal.
részletek
Máré vára
7332 Magyaregregy, Várvölgy

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. Maga a várdomb a római kortól használt terület. Az ásatások során nagyszámú leletanyag került itt felszínre. A török 1543-ban elpusztította, de 1572-ben még őrséget tartott falai között. Egyes vélemények szerint Skóciai Szent Margit - Szent István királyunokája - nem Réka várában ill. Mecseknádasdon töltötte ifjúkorát a XI.század közepén, hanem itt, Máré várában. A szabálytalan ötszög alaprajzú vár épülettömege kifelé zárt. A várudvarba mai is a középkori kapun, észak felől lehet bejutni. Balra, a keleti oldalon épült az egyemeletes palotaszárny. Falmaradványainak felhasználásával egyemeletes, egyszerű épületet emeltek ahelyén, amelynek felső szintjére ugyanúgy homlokzat előtti egyenes falépcsővezet, mint a középkorban. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. A palota reneszánsz kőfaragványai; ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A várhoz a kulcsos ház parkolójából folyamatosan emelkedő, körülbelül 600 m hosszú úton, kényelmes tempóban 30 perc alatt lehet feljutni.
részletek
Melczer-kastély
3899 Kéked, Fő u. 21.

Feltehetően XV-XVI. századi, gótikus eredetű, XVII-XIX. századi kiépítéssel. Eredetileg a Kékedi, majd a Zombori, végül három évszázadon át a Melczer családé volt. Északi része szabályos alaprajzú, szintenként egy-egy fűthető, tágas, "szenelő" ház köré rendezett helyiségből áll, melyben a felső szintek helyiségeinek többségét síkmennyezettel fedték. A keskenyebb - északi - oldalon, a hengeres saroktornyok között, a középen levő kőkeretes kapu felett, Zombory-címer látható. A XVII. században a kastélyt új szárnyakkal bővítették, zárt udvarossá alakították, két hatszögletű olaszbástyával, palánkkal, sövénnyel erősítették meg. Ezt követően az 1930-as évekig többször átalakították, korszerűsítették. A helyiségek gótikus része fiókos dongaboltozatos, míg az újabb kastélyszárnyakban síkfödémes lezárások láthatóak. A kastély manzárdtetőzetét és kéményrendszerét is helyreállították.
részletek
Nádasdy-kastély
8145 Nádasdladány, Kastélypark 1.

Nádasdladányban a Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns arányú, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van. Nádasdyak A csarnokot az ősök képei díszítették, köztük három pap, Nádasdy Ferenc kalocsai érsek, Miklós pozsonyi prépost és László csanádi püspök, aki fehérvári őrkanonok korában restauráltatta a Szent Anna-kápolnát. Címere, a nádasból felrepülő vadkacsa a kápolna oltára fölött ma is látható. Látható volt a falakon Nádasdy Ferenc, a fekete bég és neje, Báthory Erzsébet, Nádasdy Tamás nádor és Nádasdy Ferenc országbíró képe is. De helyet kaptak itt a család nevezetes nőtagjai is, köztük Nádasdy Lipótné Forray Júlia, az irodalom, a nevelés és oktatás, a jótékonykodás jeles XIX. századi képviselője.
részletek
Nagyvázsonyi vár
8291 Nagyvázsony, Vár u. 9.

Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállt Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta 1472-ben. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a Környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát. Öregtorony A vár négyszögletű öregtornya magán viseli a középkor jellegét s a Dunántúl egyik legépebben maradt későgótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak. A torony eredetileg 25 m magas volt. 10-12 m-es, négyzetes alaprajzú tömbje ma 30 m magasságot ér el. A falak alul 2-2,5 m vastagok, felfelé fokozatosan vékonyodnak, legfelül alig haladják meg az 1 m-t. Barbakán A kaputorony vagy barbakán patkó alakú, kétemeletes magasságú építmény a vár legerősebb pontja volt. A három szinten kiképzett lőrésekből tüzelhettek a védők és biztosították a vár keleti-északi oldalának a védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró (sétáló). Belső udvar A lakóhelyiségek körül 4-5 m szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővízű forrás, melynek vize ma is a farkasvermet - egyetlen ilyen hazánkban - és a belső udvar víztárolóját táplálja.
részletek
Nógrádi vár
Buják, Bujáki vár, Sár-hegy, 3047 Hungary

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható. Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X.-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140x90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörösmárvány emléktábláját ásták ki. A várba az Országos KÉK túrából kiágazó kék rom jelzésen juthatunk fel. A táblát a vár újjáépített északkeleti tornyában helyeztük el.
részletek
Orczy-kastély
3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos u. 40.

Gyöngyös jelképeinek is tartják azokat a kőoroszlánokat, amelyek az Orczy-kert kapuját őrzik. A szép kerítésről az járja, hogy a napóleoni háborúk idején zajló utolsó nemesi felkelés puskacsöveiből kovácsolták. Az eredetileg barokk Orczy-kastély későbbi átalakítások, bővítések során, 1826-ra nyerte el mai, klasszicista stílusát. Nevezetes lakója volt 1814-ben I. Sándor orosz cár. Az épület ma a Mátra Múzeum otthona. Természettudományi anyaga nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő értékű, helytörténeti gyűjteménye pedig a város és környékének életével ismerteti meg a látogatót.
részletek
Pécsváradi Vár
Pécsvárad, Vár u. 45.

Pécsváradon Szent István király alapított apátságot 998-ban, melyet 1015-ben alapítólevéllel látott el.
Az apátság a török kiűzése után uradalmi központként muködött, jelenleg múzeum, szálloda és étterem. Az altemplomban található 1158-ban készült freskó, mely az Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emlékeke. 
998-ban Szent István az udvarházat az egyháznak adományozta. A monostort várszerűen megerősítették, innen kapta a település a nevét: Várad, Pécsvárad. A barokk kor építészeti elemeit orzi a kovácsműhely,melynek emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Az államalapítás-kori monostor emeleti szintjén ma reprezentatív termek szolgálnak konferenciák, esküvők, ünnepségek, koncertek céljára.
részletek
Podmaniczky-kastély
2170 Aszód, Szabadság tér 8.

Domboldalon épült, U alaprajzú épület, utcasorban, cour d'honneur-jével a Szabadság tér felé fordul, középrésze földszintes, szárnyai emeletesek. Barokk és copf stílusban épült a XVIII. század elejéről és közepétől. A kastély építését pontosan 1727. május 7-én kezdték meg, Podmaniczky I. János megrendelésére. Jelenlegi formáját Jung József tervező-kivitelező mester keze alatt 1772-re nyerte el. Az U alakú épület szárnyainak emelete egy vonalban van a régi középrész ablakaival. A szárnyak végei sarokpavilonokká vannak kiképezve, mandzárd tetővel. Az épület többi részét nyeregtető fedi. A középrész belső főhomlokzata előtt terasz vonul végig, a sarkoknál homorú, középen félkörösen kifelé ívelő alaprajzzal. A kastély egykori pompájának élő bizonyítéka a Sándor-szárnyban található díszterem festése (Kracker Lukács 1717-1779). Eredeti állapotának helyreállítása az 1970-es évek végén történt meg. A kastély sajnos nem látogatható.
részletek
Ráday-kastély
2119 Pécel, Kálvin tér 1.

Előcsarnokából díszesen faragott, íves korlátú lépcsők indulnak az emeletre. Pillérekkel osztott, földszinti könyvtárterme egykor, a ma Pestre került Ráday könyvtárnak adott otthont. Boltozatát valamint a főhomlokzat emeleti helyiségeit részben már feltárt és konzervált díszítőfestés borítja, túlnyomó részét Scherwitz Mátyás alkotta. A kastélyt a márványistállóval a háborúban elpusztult ún. képesház kapcsolta össze. A kastély építése Ráday Pál és Gedeon nevéhez fűződik. Tervezője feltehetőleg Mayerhoffer János volt. A II. világháború utáni felújítástól 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona, és folyik az épület és a történeti kert helyreállítása. Az egyemeletes, U alakú, kupolás barokk kastély középrészének jellegzetes íves oromfalával a XVIII. századi ún. Grassalkovich stílus jeles képviselője.
részletek
Rákóczi vár
Sárospatak, Szent Erzsébet utca 19, 3950 Hungary

Sárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár. Patak a XI. századtól királyi birtok. Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja.1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1693-től veszi ténylegesen birtokába vissza II. Rákóczi Ferenc a várat, amelynek erődítéseit a császár parancsára 1702-ben lerombolták. A XIX. század első felében Bretzenheim család eklektikus ízlésben újította meg, megőrizve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgraetz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.
részletek
Rákóczi-várkastély
3900 Szerencs, Rákóczi-vár

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült. A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg. A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Az épület állaga jelentősen leromlott. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig. A vár ma A vár régészeti feltárását, és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.
részletek
Regéci vár
Regéc, Hungary

A 624 méteres, vulkanikus sziklaszirten már 1285-ben vár állt. Építtetője nagy valószínűséggel az 1278 óta aktív Aba Amadé volt, és az ő birtoka 1307-ben. Rákóczi-várként ismert, mert az ő idejükben élte fénykorát. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várakhoz tartozott. A rozgonyi csata után királyi vár, majd a Drugethek a birtokosai a faluval együtt. Zsigmond király ezt a várat is elzálogosította Brankovics György szerb despotának. A XVII. századtól a Rákócziak tulajdonában volt, akik itt rendezték be birtokközpontjukat, itt őrizték levéltárukat. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A források szerint rendszeresen lakták A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták, használhatatlanná tették, azóta rom. Itt találkozik az Országos Kéktúra és a Zempléni-hegység jellegzetes túraútvonala, a piros jelzésű Rákóczi-turistaút, mely Sárospatakról indul, és a Füzéri várnál végződik. Vár megközelítése Regécről két útvonalon lehetséges: A község alsó részén, gyalogtúra útvonalon, aminek hossza 2400 méter illetve gépkocsival, Regéc Háromhuta irányába eső végén, melynek hossza 2500 méter (gépkocsival a várig fel lehet menni, de az út utolsó szakasza nehezen járható, érdemesebb a gépkocsit a második parkolónál hagyni, és gyalog felmenni a várhoz kb.: 1000 méter a táv).
részletek
Rezi vára
Rezi, Hungary

A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai. A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Mindhiába, hiszen elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe. A XIV. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai - a Kőszegi nemzetség fegyveresei -, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy a várat. Nagy Lajos király a legbensőbb udvari hívei közé tartozó Lackfi fivéreknek adományozta, akiket azonban 1397-ben legyilkoltak Luxemburgi Zsigmond hívei, vagyonukat elkobozva tőlük. 1433-ban juttatta a királyi kegy a Gersei Pethő nemesi család kezébe, akik fennállásuk további évszázadaiban végig birtokolták. 1490-ben ellenséges sereg vonult fel ellenük, és Hunyadi Mátyás király halála után a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal bevették a kicsiny várat. Az ezt követő esztendőben tudta csak visszafoglalni Kinizsi Pál - e hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás király által létrehozott Fekete Sereg. A XVI. század közepén az ország középső vidékeit megszálló törökök rablótámadásai miatt megerősítették falait, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként tartották számon. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján egy mély szárazárokkal övezett, kettős tornyú, az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótoronyból állott mindössze, aminek kis létszámú őrségét – az ellenség által elfoglalt birtokai miatt elszegényedő - Gersei Pethő család alig tudta fizetni. Nem tudni pontosan mikor, de egy Oszmán Birodalom katonái által végrehajtott portya során megszállták és felgyújtották Rezi várát, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Évszázadokon keresztül omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások.
részletek
Salgó vára
Salgótarján, 3100 Hungary

A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. Múltjáról a napfényre került leletek és korabeli oklevelek alapján nyerhetünk tájékoztatást. Korai magját, a vaskos öregtornyot a hegyoromra a Kacsics földesúri család emeltette a XIII. század végén. Anjou Károly király serege előtt 1320-ban meghódoltak, így megtarthatták váruradalmukat, melyhez a környékbeli falvak népessége tartozott szolgálni. A török hódítók 1554 őszén könnyűszerrel foglalták el, a királyi sereg negyven esztendő múltán erős ostromban vette vissza. A győztesek felrobbantották falait, melyeknek konzerválása napjainkban is tart. A salgói várhoz fűződik az a legenda, hogy a felvonuló törökök a szemközti hegycsúcsra egy kerekekre fektetett hatalmas fatörzset vontattak fel, amit a párás időben a várbeliek félelmetes tűzerejű ostromágyúnak véltek. A nyúlszívű helyőrség ennek láttán kardcsapás nélkül feladta a posztját.
részletek
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!