Hol?

Borvidékek Nemzeti Parkok Borutak Túraútvonalak Tematikus utak Megyék Tájegységek Turisztikai régiók Natúrparkok

Mit?

Név

Salgó vára

Helyszín: 3101 Salgóbánya

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek a város egyik középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A várat a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtettek az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre. Feltűnik a szemlélődő előtt a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulata, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható.

A vár egész évben szabadon látogatható.

Túratipp: Salgóbánya – Salgó-nyereg – Boszorkány-kő – Salgóvár – Salgóbánya. Távolság: 2,5 km. Szintemelkedés: 150 m.

Savoyai-kastély

Helyszín: 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 95.

A legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építészének, J.L. Hildebrand tervei alapján. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít. Homlokzati részletei olasz hatást tükröznek. Az épület hangulatos belső udvart zár közre. A herceg halála után (1736) a birtok a koronára szállt. A kastély a XIX. században elvesztette funkcióját^ volt raktár, magtár és az 1960-as években az összedőlés fenyegette. Az 1970-es években megkezdett helyreállítás korabeli tervrajzok híján analógiákra és a megmaradt elemekre támaszkodott. Az épület jelenleg kastélyszállóként üzemel. A reprezentatív belső térben konferenciákat, rendezvényeket tartanak. A kastély zárt udvara egész évben kedvelt helyszíne különböző fogadásoknak.

Siklósi vár

Helyszín: Siklós, Vajda János tér 8, 7800 Hungary

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek. A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mérműves ablakokkal épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik. A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. A palota termeiben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot. A mai város helyén a rómaiak katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. XIII. században a Botond törzséhez tartozó Kán nemzetség Suklosi családjának birtoka a terület, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a várkápolna tanúskodik. A kápolnában nyugszik gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminisztere. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya. A várkertben áll a vár egykori úrnőjének, Kanizsai Dorottyának a szobra, aki a mohácsi csata halottainak eltemettetője volt. A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara császári tábornok kapta meg adományként. Ennek köszönhető, hogy később Lipót császár kivételt tett Siklós várával, amikor nem pusztíttatta el, mint a többi magyar végvárat. 1770. május 4-én II. József is látogatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelőjével, gróf Batthyány Károllyal. Látható emléke nincs, de történelmi tény: 1401-ben itt tartották fogva öt hónapig Zsigmond királyt.

Simontornyai vár

Helyszín: Simontornya, Vár tér 10, 7081 Hungary

A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró. 1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipo szerezte meg, majd 1427 után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal. Jelenleg a vár Vármúzeumnak ad otthont.

Siroki vár

Helyszín: Sirok, Hungary

A Vár-hegy 296 méteres, riolittufa kúpján épült belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, sánc árokrendszerrel megerősített vár romjaiban is lenyűgöző. Legrégibb története és nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. Az avarok feltehetően megerősítették a védelemre... A Vár-hegy 296 méteres, riolittufa kúpján épült belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, sánc árokrendszerrel megerősített vár romjaiban is lenyűgöző. Legrégibb története és nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. Az avarok feltehetően megerősítették a védelemre alkalmas Vár-hegyet. Uralmuk után a VIII. század végén e területet a szláv törzsek szállták meg, és azt saját céljaiknak megfelelően átépítették. A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségből származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a régi pogányvárat átalakították, a mai fellegvár helyén új várat építettek. A várat első ízben csak 1320-ban említette oklevél, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon fia Demetertől, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. A vár 1596-ban került török kézre. A hagyomány szerint 1717-ben a Rákóczi-szabadságharc után a császári csapatok felrobbantották az erődítményt. Szabadon látogatható!

Somlói vár

Helyszín: Doba, Hungary

A Somlói vár (vagy Somló vár, Somló vára) Doba mellett található, a bazaltos Somló-hegy hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben. A várat régen nehezen lehetett megközelíteni, a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, mely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. A népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék azonban csak 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja. 1370-80 között királyi vár volt. A várat ezután elzálogosítás, pénzügyi gondok sújtották. 1495-ben a Szapolyai család tulajdonába került, akiktől még ebben az évben Erdődi Bakócz Tamás egri püspök vásárolta meg. Bakócz Tamás a várat teljesen rendbe hozatta, ami tekintélyes pénz emésztett fel vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban egy kápolnát létesített, miből addig hiánya volt az építménynek. A munkálatok során készültek a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya. Megközelítése: A várat a Kitaibel Pál tanösvényen haladva érhetjük el, ahol még nyolc állomással találkozhatunk, s tudhatunk meg fontos információkat.

Somoskői vár

Helyszín: 3121 Salgótarján

A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire. A várhegytől rövid séta után eljuthatunk a somoskői bazaltorgonákhoz, melyek a területen lejátszódó, egykori vulkanizmus gyönyörű bizonyítékai.
A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó Petőfi Sándor 1845. június 12-i, Somoskőben tett látogatására utal.

Nyitva tartás: minden nap 7.00 - 19.00 óra között.
Belépődíj: felnőttek 1,15 EUR, gyermekek 0,50 EUR.

Parkolás-autóval (Siatorska Bukovinka): 35,- Sk - kb 1,20 EUR.

Parkolás-autóbusszal (Siatorska Bukovinka): 70,- Sk - kb 2,30 EUR.

A magyar oldalon a parkolás ingyenes.

Forintban és euróban is lehetséges a fizetés.

www.salgotarjan-turizmus.hu

Sümegi vár

Helyszín: Sümeg, Sümeg Castle, Várkert, 8330 Hungary

A vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következő századok alatt folyamatosan bővítették. Ma a legjobb állapotban lévő magyarországi vár. Szép sétaút vezet Sümeg legismertebb nevezetességébe, a várba. Maga a Vár-hegy is különleges látvány, hiszen szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A helyzetéből adódóan is jól védhető végvár, erősség lehetett. A várban múzeumot is berendeztek, melyben megismerhetjük a vártörténetét, a régi büntetések különböző módjait és eszközeit, valamint szablya- és kocsigyűjteményt láthatunk. A vár látványos rendezvények, várjátékok színhelye. 1994 óta évenként az idegenforgalmi idényben a veszprémi Petőfi Színház művészei tartanak előadásokat a Sümegi Várszínház rendezvénysorozatának keretében. A vár hosszúsága 125, szélessége 80 méter. Észak-déli irányban fekszik, alaprajza szabálytalan sokszög. A külső várkapun belépve egy falszoros vezet a belső kaputoronyhoz, mely a várudvarra nyílik. A várudvarban láthatjuk Vetési Albert, Mátyás király diplomatája és veszprémi püspök 1990-ben elhelyezett emléktábláját. A belső vár kapuja előtt farkasverem húzódik, valaha itt felvonóhíd volt. Az épületek egy részét befedték, így az északi részen lévő Köves-bástyát is (melyet 1554-ben Köves püspök építtetett) és az Öreg-tornyot is. A kapubástyáról az Udvarbíró tér felé letekintve láthatjuk meg a különös nevű Tarisznya-vár maradványait, mely nem volt önálló erődítmény, valószínűleg a városkaput védő torony volt valamikor.

Szabolcsi földvár

Helyszín: 4467 Szabolcs, Földvár u.

A IX-X. században épített földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Sáncai a 10-12 méter magasságot is elérik, 227-303-349 méter hosszúságúak, hatalmas üres területet zárnak körül. A Tisza árterületének szélén fekvő erődítményben az Árpád-korban országgyűléseket is tartottak. A régészeti feltárások semmilyen állandó épületnek nem találták benne nyomát. A XVIII. századtól temetőnek... A IX-X. században épített földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Sáncai a 10-12 méter magasságot is elérik, 227-303-349 méter hosszúságúak, hatalmas üres területet zárnak körül. A Tisza árterületének szélén fekvő erődítményben az Árpád-korban országgyűléseket is tartottak. A régészeti feltárások semmilyen állandó épületnek nem találták benne nyomát. A XVIII. századtól temetőnek használták, a község felé eső külső sáncoldalra szőlőt telepítettek. A földvár területe műemlék, sztyeppére emlékeztető növényzete védett. Szabadon látogatható!

Szádvári vár

Helyszín: 3762 Szögliget, Várhegy

A Ménes patak völgye felett épült fel a Tornai uradalom egyik központja, Szádvár. Teljes egészében elfoglalja a várhegy sziklás fennsíkját, és ezzel Magyarország legnagyobb várai közé tartozik. Középkori falai, még ma romjaiban is magával ragadóak. A várban tevékenykedő várbarátoknak köszönhetően az erősség egyre szépül, a régészeti ásatásoknak köszönhetően pedig egyre többet tudunk meg róla. A szádvár tanösvényt végigjáró turista megismerkedhet a helyi különleges élővilággal, természeti képződményekkel és nem utolsósorban Szádvár múltat idéző romjaival. Az ösvény elvisz a várba és a vár különleges felvonójához a csigához. A csiga az élelmiszer, a víz, a tüzelőanyag és egyéb ellátmány szállítására lett kiépítve a várhegy meredek északi oldalán. Az évszázadokon át teljesen elhanyagolt vár feltárása, a bozótvágás az állagmegóvás meghozta eredményét. A vár számos részlete vált láthatóvá. Éppen maradt lőrések kerültek felszínre, köztük kulcslyuk lőrés, mely a 16 – 17 században használt szakállas puskák fogadására lett kialakítva. A vár egyes részeit elzáró várkapuk faragott köveiből szintén előkerült pár példány. Ezen kívül érmék, különböző díszes kályhacsempék, tűzhelymaradvány került napvilágra. És ez nem minden, a vár feltárása, megóvása tovább folyik. Ezzel egyre jobban megismerjük a vár középkori szellemiségét a várvédők mindennapjait. A vár megújulásának te is részese lehetsz, mivel a szádvári várbarátok minden segítő kéznek örülnek.

Szandavár

Helyszín: Szanda, Hungary

Szandaváralja felől jelzett úton, körülbelül 45 perces, közepesen nehéz túrával közelíthetőek meg az 528 méter magas csúcson álló vár romjai. A felvezető út keresztezi a hegy derekán körbefutó sáncokat, melyek egy őskori földvár nyomai. Szandavár keletkezési idejét és építőjének nevét nem ismerhetjük, de első ízben egy 1301-ben kelt iratban, mint királyi vár szerepel. 1331-ben írtak Széchy Péter királyi várnagyról, aki Szanda várából parancsolt a váruradalomhoz tartozó környékbeli népeknek, akik különböző földesúri szolgáltatásokkal tartoztak a magas kővárban élőknek. Luxemburgi Zsigmond király kedvelt híveinek, a Pásztói családnak adományozta, majd a Csetnekiek kezére jutott. Mivel ők részt vettek Nápolyi László trónkövetelő oldalán a lázadásban, a győztes Zsigmond elkobozta, és feleségének Cillei Borbála úrnőnek adta át, aki a befolyt jövedelmekből tartotta fenn fényes udvartartását. A XVI. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szembenálló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai „pogányok” gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek – a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül – behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a „pogány” búvóhelyéül. Ma is áll az öregtorony hét méter magas maradványa, alatta pedig jól felismerhető egy körülbelül négy méter átmérőjű ciszterna. A vár omladozó falai közül tiszta időben a Mátráról a Börzsönyig, a Budai-hegységtől a Karancsig, sőt esetenként a Tátráig belátható a Cserhát, valamint a Zagyva- és Ipoly-völgye. A szandai Vár-hegy ma húszhektáros természetvédelmi terület. A romok alatt különleges, függőlegesen álló andezit oszlopok láthatók.

Szarkavár

Helyszín: Solymár, Hungary

Budapesttől északnyugati irányban, a zöldellő pilisi hegyek gyűrűjében egy kisebb, meredek oldalú dombon emelkedik Solymár középkori erőssége, amit a néphagyomány Szarkavárként emleget. Múltjáról a korabeli oklevelek mellett a régészeti kutatás tárgyi emlékei alapján ismerhetünk meg fontos részleteket. I. Lajos király uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi család tagjai, akik 1355-ben vásárolták meg ezt a területet. Rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, hogy budai tartózkodásuk idején szállásul szolgáljon számukra. 1396-ban azonban a Lackfiak szembeszálltak Zsigmond királlyal, és ezért - azon kívül, hogy vezetőiket legyilkolták -, birtokaikat is elveszítették. A király később feleségének, Cillei Borbálának adományozta Solymárt, kárpótlásul annak a házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért. A középkor további évszázadaiban a Korbáviai és a Rozgonyi família birtokában volt, jelentősége főként abban állt, hogy az ország politikai és gazdasági szíve, a budai királyi vár közelében feküdt. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpárthoz tartozó birtokosától a lengyel származású I. Ulászló király táborához tartozó fegyveresek. Négy esztendő múltán a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként Garai László nádorispán szerezte meg. A Garaiak férfiágon való kihalása után Mátyás király törvénytelen kapcsolatból született fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta oda, tőle 1490 után Ráska Balázs főnemes ragadta el. Az erődítményt már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török és tatár lovas csapatoktól, de végleges romba dőlése csak az 1541-es budai megszállás után következett be. Maradványait a 18. században letelepülő németajkú (sváb) lakosság hordta el. Szarkavárat csak az 1930-as évektől kezdte kutatni Valkó Arisztid műkedvelő régész, majd az 1990-es esztendőktől indultak el a tényleges feltárás és helyreállítás nagyszabású munkálatai. Lassan napvilágra kerültek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveznek, a várudvaron létesített mély kúttal. A jórészt már restaurált várfalak méltó környezetet biztosítanak a település által szervezett kulturális rendezvények számára.

Szarvaskő vára

Helyszín: 8597 Döbrönte,

Döbrönte a Bakony nyugati oldalának völgyében, Ajkától és Veszprémtől 27-30km-re fekvő kicsiny, jelenleg megközelítőleg 280 fős település, már a római korban is lakott volt. Neve a szláv Dobrete személynévből származik. 1941-ben 549 lakost számlált a falu, ebből 64 magyart. A II. Világháború után 390 személyt kitelepítettek Németországba, helyükre azóta az ország több településéről érkeztek új lakosok... A település nevezetessége Szarvaskő vára és a klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A vár romjai a falu fölé magasodó, meredek domboldal tetején állnak. A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a XXI. század elején restaurálták. A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára. Kellemes sétával elérhető innét az Ödön-forrás is. Nyáron a Bittva patak völgye, télen a várhegy oldalában kialakított sípálya vonzza Döbröntére a nyugalmat, festői tájat kedvelő túristákat. A vár rövid történelme 1367-ben Himfy Benedek bán emeltette, aki Nagy Lajos király kedvelt hadvezéreként kapott erre engedélyt döbröntei uradalmának területén. Az idők során birtokaik bevétele erősen lecsökkent, emiatt a Himfy család a rablólovagok szintjére süllyedt. 1464-ben fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi apátságot is. (Pannonhalma) Hunyadi Mátyás a Himfy familia birtokait ezután elkoboztatta, és Kanizsai László bárónak adományozta. Röviddel ezután ismét a Himfy-ek birtokába került. Himfy Imre 1499-ben Orsolya nevű lányát Essegvári Ferenchez adta hozzá feleségül, aki a házasságkötéssel egyidejűleg zálogba vette a döbröntei várbirtokot. Az 1526-os mohácsi csata utáni belháboruk miatt vastag falú rondellával erősítették meg a várat, melynek lőréseiből vették ágyutűz alá az ellenséget. 1555-ben Nádasdy Tamás nádorispán még Döbrönte épségéről számolt be jelentésében. A kis létszámú védelemmel rendelkező vár pusztulását valószínűleg egy portyázó török csapat okozhatta, a romokból származó köveket a lakosság elhordta.

Széchenyi-kastély Aszód

Helyszín: 2170 Aszód, Szabadság tér 7.

Másnéven "zöld kastély". Az U alakú Podmaniczky kastélyhoz a XVIII. század második felében, végén egy újabbat is építettek. A falakat egykoron zöld színűre festették, innen az érdekes név. 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg, aki 1945-ig élt itt családjával. Téglalap alaprajzú, egyemeletes, középrizalitos épület. Össze van kapcsolva a régi kastély középrészének Sándor-szárny felőli sarkával. Későbarokk. Homlokzatán lapos háromszögű timpanonban kettős címerfaragvány (Podmaniczky-Wartensleben). Mandzárdtető emelkedik a középrizalt felett. Az épület előtt terasz, kétszárnyú lépcsőfeljárattal, melyet mellvéd kerít. A kastély sajnos nem látogatható.

Szigetvári vár

Helyszín: 7900 Szigetvár, Vár u. 19.

A szigetvári vár alapjainak lerakását a XIV. század végén kezdték el. Jelenlegi formáját az ostromok utáni felújítások során, a XIX. század végére érte el. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt mergállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szűntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal. A várban történelmi-, képzőművészeti kiállítás illetve török panoptikum várja a látogatókat.

2 3 4 5 6

Következő oldal

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!