Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Szigligeti vár
8264 Szigliget, Kisfaludy u. 26.

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A vár legrégebbi része az öregtorony, amely délen, a legmagasabb ponton áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították. A 17. század végén villámcsapástól leégett. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni, viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását, köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. A szigligeti vár, háttérben a Szent György-hegy Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.
részletek
Tatai vár
2890 Tata, Váralja u. 3.

A Vár épülete kiemelt műemlék. 1397-1409 között épülhetett a Lackffy család birtokközpontjaként - a Vértes és Gerecse hegységek találkozásánál - egy vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra. A Vár 1397-től királyi birtok, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte fénykorát mint nyaraló-kastély. A török hódoltság alatt - a 16. századtól - Tatát megpróbálták a Győr védelmét biztosító végvári rendszerbe illeszteni. 1568 után megépült az olasz bástyás vár, igazi erődítménnyé azonban nem vált, s többször cserélt gazdát a harcok során. 1727-ben a tatai uradalmat az Esterházy család ifjabb, fraknói grófi ágának kiemelkedő személyisége, gróf Eszterházy József országbíró (1682-1748) vásárolta meg. Az uradalmi építőmester, Fellner Jakab (1722-1780) által 1755-ben épített bejáró a mai napig a Vár megközelítésének fő útvonala. A várárok feletti híd és a török kori bejáró között található az ún. udvarbíró ház, a ius gladii-val (azaz főbenjáró perekben is ítélő hatalommal) bíró uradalom börtöncelláival, valamint a 19. század elején a raboknak épült kápolnával. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tatatóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit. A Vár 13 termében állandó kiállítás látható a római kortól a 19. századig felölelve Tata és környéke történetét, két teremben időszaki kiállítások bemutatására nyílik lehetőség.
részletek
Tátika vár
8353 Zalaszántó, Tátika-hegy

A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára a Balaton-felvidéken. A Balatontól északnyugati irányban, Zalaszántó közelében emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várrom. A település határából túraútvonalon közelíthető meg. Egy 412 méter magas vulkáni kúpon állnak Tátika várának romjai. A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonstrukciója nyomán egyre több látszik a falakból. A Tátika-hegyen 1246 és 1257 között a veszprémi püspök felépíttette a várat. Majd a király tulajdonába került, s valószínűleg a király adományaként kapta meg a csáktornyai Lackfi család. Később különböző nemzetségek birtokolták. 1703-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották, így a következő évtizedekben az itt birtokot szerző Festetics család már csak romvárat mondhatott magáénak. Egy 412 méter magas vulkáni kúpon állnak Tátika várának romjai. A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonstrukciója nyomán egyre több látszik a falakból. Tátika: meredek ösvény után pazar kilátás a jutalom A Kovácsi-hegyről (Zalaszántói sztupa) az országútra visszatérve, ha utunkat nem a falu, hanem az ellenkező irányba vesszük, elhagyva Szent-Vedel útszéli szobrát, eljutunk a Hidegkúthoz, ahonnan indul az évszázados tölgyek és bükkök között emelkedő út a Tátika várához. Az egyre emelkedő útról csak az utolsó pillanatban sejlik fel az évszázados várrom, ha viszont felkaptattunk idáig, gyönyörű látvány tárul elénk, ellátni egészen a Balatonig, szép kilátás nyílik Rezi várára, valamint a sztupa világító csúcsát innen is megcsodálhatjuk. Az 1589-ben a törökök által felgyújtott vár dacol az idővel, és örömmel konstatáltuk, hogy megkezdődött a vár „újjáépítése”, restaurálása.
részletek
Tettyei romok
7625 Pécs, Tettye tér

A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay kerámiagyárban készítették. Az EKF-program (Európa Kulturális Fővárosa) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban. Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől. Az évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került. A 19. század elején további pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.
részletek
Thury vár
8100 Várpalota, Hunyadi M. tér 1.

A város legfőbb nevezetessége a XIV. századi eredetű, de a XV-XVI. században négy saroktornyos várrá kiépített erődítmény. Ma múzeumok otthona, itt látható Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása is. A XIV. századi gótikus palotára épült. A város legfőbb nevezetessége a XIV. századi eredetű, de a XV-XVI. században négy saroktornyos várrá kiépített erődítmény. Ma múzeumok otthona, itt látható Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása is. A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár. Egyes részeit az idők során többször átépítették, így több stílus nyomai látszanak rajta; az egykori palotában megmaradtak az eredeti gótikus falképek. Két tornyát 1845-ben lebontották, így a mai épületnek csak az a két tornya van, melyek a homlokzattal a város jelképévé váltak. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Tulajdonosairól Újlaky-várnak nevezik, de gyakran említik a török kor híres várvédő kapitánya nevéről Thury-várnak is. A vár ugyanis a török időkben fontos végvár volt, Thury György hőstetteit több mű örökíti meg, köztük Zrínyi Miklós is a Szigeti veszedelemben. Ma itt tekinthető meg Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása, a Magyar Vegyészeti Múzeum. Itt rendezték be a Várpalotai Bányászattörténeti Gyűjteményt is.
részletek
Turai-kastély
2194 Tura, Park út 37.

A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt a gabonakereskedő családból származó Schossberger Zsigmond a kor egyik legnagyobb építészével, Ybl Miklóssal terveztette, s az impozáns épületet a bárói család nyári tartózkodásra használta 1883-tól. Az összetett alaprajzú épület mintájául a Loire-menti kastélyok szolgáltak, belső elrendezésében olasz reneszánsz vonások tükröződnek. Az épület folyosói donga-és keresztboltozatosak, az előcsarnokot, a lépcsőházat és a Pálmaházat egykor díszítőfestés borította. A főbejáraton belépve néhány lépcsőfok visz fel a magasföldszinti előcsarnokba, ennek természetes megvilágítását fénycsapdákkal kiegészített üvegkupola biztosította. A földszinti folyosón elindulva a pálmaházba juthatunk, mely közvetlen kapcsolatban áll a Magyarország domborzatának mintájára kialakított 10 ha-os parkkal. A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei, díszítőfestései visszaköszönnek. A központi csarnok boltíveit, a Pálmaházat növényi ornamentikájú festés, a lépcsőház kazettás mennyezetét, a tetőtéri szintet groteszk díszítőfestés emeli ki, amit Scholz Róbert, az Operaház oldallépcsőjének falfestője készített. Az 50 év élettartamú festés maradványai ma még láthatóak. Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították. A 31 év után, 2005. augusztusában megnyitott épület Budapesttől 50 km-re található Turán, nyári időszakban naponta 9-19 -ig várja a látogatókat.
részletek
Várgesztesi vár
2824 Várgesztes, Vár utca

A középkori, XIV-XV. században emelt, majd a XVI. században átépített erődítmény jelentős része szinte teljes épségben megmaradt, így a gótikus kapu, a boltozatos pincehelyiségek, a falak egyes szakaszai. A Vértes vadban gazdag erdei... A középkori, XIV-XV. században emelt, majd a XVI. században átépített erődítmény jelentős része szinte teljes épségben megmaradt, így a gótikus kapu, a boltozatos pincehelyiségek, a falak egyes szakaszai. A Vértes vadban gazdag erdei Buda, Fehérvár, Esztergom közelségének köszönhetően mindig kedveltek voltak az ország urai körében. A vértesi várak többségét nem annyira stratégiai céllal, mint inkább vadászkastélynak építették: ezt mutatja, hogy a török sorra gond nélkül vette be ezeket. Gesztest az Árpád-korban valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el kiépíteni, később Zsigmond idejében már királyi vár volt. A történelem fintora, hogy a II. világháború tette benne talán a legnagyobb pusztítást. Az 1960-as években helyrehozták, olyannyira, hogy ma 120 főt fogadni képes turistaszálló - és csodálatos panoráma várja a látogatókat. Bejelentkezéssel látogatható.
részletek
Visegrádi fellegvár
2025 Visegrád, Nagy-villám

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A tatárjárás után IV. Béla és felesége Lascaris Mária családi ékszereinek árából, a visegrádi andezithegy tetején 1250-1258 között várat építtetett. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során: 1. A vár történeti kiállítása 2. Rekonstruált makett-erődrendszer, vár 3. A Szent korona történeti kiállítás 4. Panoptikum 5. Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
részletek
Vitányvár
Vértessomló, Hungary

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve. A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.
részletek
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!