Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Csúcsi Fazekasház
Hódmezővásárhely, Rákóczi út 102, 6800 Hungary

Vásárhely a múlt század második felében az ország legnagyobb fazekasközpontja volt. A nagy létszámú fazekasság termékei eljutottak az ország minden részére, sőt külföldre is.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak.
A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A ház utolsó tulajdonosa Vékony Sándor (1913-2000) fazekas volt, aki 1956-ban Népművészet Mestere címet kapott.
A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra. Így vásárolták meg Vékony Sándor szülei 1914-ben. Apja azonban az első világháborút követően meghalt, anyja pedig férjhez ment Csikós István tálashoz, aki odaköltözve a kamrát rendezte be műhelynek. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. 1956-ban nyitották össze a kamrát a már beépített eresszel. A 19. században a fazekasok a szobát használták műhelynek is. A korong az ablaknál volt, az agyagot a szoba közepén taposták. Itt azonban már csak télen szárították benn a szobában a félkész edényeket. Ekkor a mennyezet gerendáira vastag fenyődeszkákat, úgynevezett lázsafákat erősítettek, ezekre rakták a félkész edényeket.
A szobában az ajtótól balra a padkás kemence áll, a kuckóban a fogassal. Balra, a sarokban barna színű flóderos ágy látható, gyári készítésű ágytakaróval letakarva. A szoba utca felőli részének másik sarkát az asztal és a sarokpad tölti ki. A ruha tárolására szolgáló sublót tetejét porcelánedények díszítik, a falon családi képek, szentképek kaptak helyet.
A konyhában eredetileg szabadkémény alatt főztek, melyet az 1920-as években bontottak el. Ekkor tették ki a konyha közepén álló égetőkemencét is a színbe.Vékony Sándor idejében a mesterség gyakorlása már teljes mértékben a műhelyben folyt. Így a mai napig itt láthatók a fazekasság szerszámai: a lábbal hajtós fazekaskorong, a festékőrlő, melyet gyakran a mester felesége forgatott, valamint a kisebb kéziszerszámok.
A műhely melletti helyiségbe áll az égetőkemence, melyet maga Vékony Sándor épített föl rekonstrukcióként a kiállítási célra felújított házban.
A Rákóczi utcában álló házat 1973-ban vásárolta meg a Finomkerámia Ipari Művek a mestertől, s 1974-ben a múzeum anyagából berendezve, kiállítóhelyként nyitották.
A ház utcai homlokzatán a tál alakú, feliratos tábla Gerle Margit kerámikusművész munkája.
részletek
Cukormúzeum
3900 Szerencs, Gyár út 1.

1989-bem ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa második működő cukormúzeumát. A gyárat 1991-ben privatizálták, az új francia tulajdonosok a múzeumot továbbra is fenntartják, sőt gyarapítják. A gyűjteménynek két nagy egysége van, az egyik a gyár történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumok kollekciója, a másik a Nemzetközi Cukorgyűjtemény, amely a világ ötven országa 110 vállalatától származó 800 cukormintát tartalmaz. Állandó kiállítása is ezt a két nagy egységet mutatja be.
részletek
Dornyay Béla Múzeum
Salgótarján, Múzeum tér 2, 3100 Hungary

Széles körű állandó kiállítások, valamint igényes, gazdag anyagú időszakos kiállítások várják a látogatókat a Nógrádi Történeti Múzeumban!

E-mail: nograditmuzeum@nogradi-muzeumok.hu 
                                    
részletek
Dornyay Béla Múzeum
3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.

 

Széles körű állandó kiállítások, valamint igényes, gazdag anyagú időszakos kiállítások várják a látogatókat a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban!eumban!

 A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.

Időszaki kiállításai közül országos jelentőségű a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat és az Országos Rajzbiennálé.

Állandó kiállításai a Nógrád az Új Korban, amely 7 fejezetben mutatja be a megye történetét, illetve a Mihályfi Ernő gyűjteményéből rendezett képtár.

A 2006-ban létrehozott Képtár, a mintegy nyolcszáz alkotásával, átfogó képet nyújt a XX. század első felének hazai művészeti tendenciáiról. A teljesség igénye nélkül emeljük ki Gulácsy Lajos, Rippl- Rónai József, Mednyánszky László, Ulitz Béla, Derkovits Gyula, Czóbel Béla alkotásait. Az épület 2006-ban műemléki védettséget kapott.



Múzeumvezető: Dr. Szirácsik Éva.


Nyitva tartás: Hétfőtől szombatig 8 órától 16 óráig látogatható a múzeum.


Belépődíjak:

Teljes ár: 630 (HUF)
6-26 és 62-70 éves korig: 315 (HUF)

Képtár
Teljes ár: 400 (HUF)
6-26 és 62-70 éves korig: 200 (HUF)

Kamarajegy
Teljes ár: 200 (HUF)
6-26 és 62-70 éves korig: 100 (HUF)

Fotó díja: 300 (HUF)
Filmfelvétel díja: 500 (HUF)
Szakmai tárlatvezetés: 3150 (HUF)
Tárlatvezetés: 100 (HUF/FŐ)
Támogatói jegy: 100 - 1000 (HUF)


Állandó kiállítások: Nógrád az újkorban, valamint A Nógrádi Történeti Múzeum Képtára - Válogatás a Mihályfi-gyűjteményből.  
részletek
Espersit Ház
Makó, Kazinczy utca 6, 6900 Hungary

Dr. Espersit János (1879-1931) lakása két évtizeden át a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központjának számított. A jónevű ügyvéd, függetlenségi, majd köztársaságpárti politikus, polgári radikális lapszerkesztő, irodalmi és művészeti mecénás volt. Otthonában alkotott Juhász Gyula, a ház vendége, majd hónapokig lakója volt József Attila. A magyar irodalom harmadik jelese, aki e házban megfordult, Móra Ferenc. Az épület 1979 óta szolgál irodalomtörténeti kiállítóhelyként.
részletek
Faluház - Babamúzeum
Abádszalók, István király út 41, 5241 Hungary

56 cm-es méretű babákon több mint 560 rend ruha tekinthető meg. Elsősorban a Kárpát-medence területéről származnak, de lelkes adakozók, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának jellegzetes népviselete is kiállításra került itt 218 db babán bemutatva. Érdemes megtekinteni az épületben látható helytörténeti gyűjteményt és az itt élők tárgyi kultúráját. Azt akarjuk, hogy a Faluházban tett látogatásuk után maradandó élmlényekkel telve térjenek haza. Hasznos időtöltést, kellmes időtöltést kívánunk minden kedves látogatónkank! Legyen a vendégünk!
részletek
Falumúzeum
3642 Bánhorváti, Szabadság út 75

Az ünnepélyes megnyitásra 1999. március 15-én került sor. Néhai Kárpáti Zoltán ötlete alapján indult a múzeum szervezése, a befejezést pedig két történelem szakos pedagógus végezte. A gyűjtemény a palóc kultúra jegyeit tükrözi. A tárlat több részre oszlik: kiállítóterem (földművelés eszközei, szövés fonás kellékei, a polgári szoba és egy régi iskola részlete), egy palóckonyha és egy tiszta szoba.
részletek
Gorsium Régészeti Park

Az 1934-39 között végzett ásatás során feltárt épület egy IV. századi város központjának bizonyult. A városközpontot, amelyben eddig két ókeresztény bazilika, két közfürdő, hivatalos épületek és lakóházak kerültek elő, városfal vette körül, a négy oldal közepén egy-egy városkapuval. A palotával szemben egy laktanya is található, s feltételezhető, hogy a III./IV. század fordulóján létrehozott város az ekkor alapított Valeria tartomány helytartójának székhelye lehetett. A várost, az Itinerarium Antonini római útkönyv mérföldadati alapján Herculiának nevezték el, Diocletianus társcsászárának, Maximianus Herculiusnak tiszteletére.

A feltárás a IV. századi város maradványai alatt két további építési korszakot állapított meg. A Kr. U. I. század közepétől – amikor a rómaiak a Dunántúl keleti felét meghódították és Pannonia provinciát megszervezték, katonai tábor állt e helyen. Ezt a katonai tábort a II. század elején, amikor már belső erődítésre nem volt szükség, felszámolták. A volt tábor területén hozta létre Traianus császár 106-ban az Alsó-Pannonia provincia tartománygyűlésének (concilium provinciae) és a provincia császár-kultuszának mintegy 9 hektár méretű szentkerületét. A szentkerület a provincia fontosabb eseményeinek (állami ünnepek, császárlátogatások) színhelye volt. Gazdag mitológiai- és állatjelenetes reliefsorozatok maradtak fenn. A szentkerületet Kr. U. 260-ban a Duna másik oldalán lakó szarmata roxolánok megsemmisítették.

A III./IV. század fordulóján alapított város megérte a magyar honfoglalást, neve ettől kezdve Föveny lett. Szent István király székesfehérvári építkezései számára utat épített a királyi főváros és a 7 kilométerre levő falu között. A királyi székhely a római település falaiból épült fel.

A régészeti parkban az 1958-tól kezdődő folyamatos feltárások eredményei a kutatások számára, valamint az érdeklődő közönség számára egyaránt megtekinthető. A feltárt romokat körülvevő parkban az előkerült kőemlékek láthatók, a legjelentősebb leleteket állandó kiállítás mutatja be. A Park megtekintése körülbelül két órát vesz igénybe.

részletek
Göcseji Múzeum
8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2.

Zalaegerszeg és Zala megye történeti bemutatásának egyik legfontosabb intézménye a Göcseji Múzeum. Több mint ötven év előkészítés és tervzezés után 1950-ben alakult meg az akkori Göcsej Gyűjteményre alapulva az egykori Városháza épületében. A múzeum működésének első évtizetében alapvetően néprajzi gyűjteményként funkcionált. Hírnevét a régi földművelési eszközök és díszes mángorlók bemutatása illetve az akkori vezető, Szentmihályi Imre tekintélyes, a göcseji faluképet és néprajzi értékeket bemutató fotógyűjteménye hozt ameg. A Batthyány utca 2. szám alatti, akkorra már meglehetősen romos székházat 1969-ben kapta meg az intézmény. Az időközben megyei múzeummá vált Göcseji Múzeumnak otthont adó épület felújítása 1973-ban fejeződött be. A folyamatosan bővülő múzeumi anyag egyre szélesebb körben alkalmazott munkatársak, így a múzeum személyzete régészekkel, művészettörténészekkel, történészekkel bővült, sőt egy restaurátor műhelyt is sikerült létrehozni. A múzeum régészeti tevékenysége folyamatosan erősödött a 70-es végétől. Közösen dolgozott a Országos Műemléki Felügyelőséggel, az ELTE Régészeti Tanszékével és az MTA Régészeti Intézetével továbbá folyamatosan egyre jobb kapcsolatot sikerült a környező országok hasonló intézményeivel kialakítani. A 90-es években sor került a Göcseji Múzeum újabb felújítására, a műhelyek a padlástérbe költöztek, a felszabadult helyeken korszerű raktárakat hoztak létre. Az intézmény a következő évektől részt vett a nemzeti évfordulók ünneplésében, az auótpálya nyomvonalát követő régészeti feltárásokban. Elkötelezett munkájájának, a város és térségének kulturális értékeinek megóvásában és bemutatásában játszott meghatározó szerepéért megkapta a ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, a Pro Urbe díjat majd 2003 az Év Múzeuma elismerést. A múzeum állandó tárlatai közt megtalálható Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész igazi ritkaságokat is bemutató hagyatéka, illetve a ’Központok a Zala mentén’ állandó megyetörténeti kiállítás.
részletek
Gyógyvíz-és ásványvíz-gyűjtemény
3244 Parád - Parádfürdő, Kossuth u. 221.

Huszonöt országból származik az a több mint 350 palackból álló gyűjtemény, amelyet tárlókba rendezve, 1987 óta tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.
részletek
Győrffy István Nagykun Múzeum
Karcag, Kálvin utca 4, 5300 Hungary

A múzeum gyűjteményében főként néprajzi és történeti anyagok találhatók. Néprajzi anyagának legjelentősebb darabjai a pásztorkodás emlékei, a kunsági festett bútorok és a karcagi kerámiák. Az állandó kiállítás Györffy István néprajzkutató legszebb könyvének a címét viseli: Nagykunsági Krónika. Láthatjuk a táj gazdálkodását, a szilaj állattartást, a pitarólas tanyát, a paraszti életet az ármentesítések előtti időszakban, a kunsági ember gazdag eszközkészletét. Külön kiállítás mutatja be a híres néprajzkutató tevékenységét. A város és a Nagykunság történetére vonatkozó anyag legféltettebb darabja az 1745-ből származó karcagi földkönyv.
részletek
Hansági Múzeum
Mosonmagyaróvár, Szent István király út 1, 9200 Hungary

A múzeum a Mosoni síkság történetét dolgozza fel régészeti, néprajzi, helytörténeti tárgyak, dokumentumok segítségével, melyek között számos különlegesség is található.
A muzeális gyűjteményben láthatók az igen ritkának számító, a közelben feltárt római kislánysírból előkerült, mívesen megmunkált ékszerek. A legszebb és legérdekesebb kiállítási tárgyak között tartják számon a román kori templomból származó faragott boltívet és oszlopfőt - illetve a XVIII. századból származó megyezászlót, melyre az oroszlános megyecímert és a feliratot ezüst skófiumszállal hímezték.
 
Jelentős a városban működő szállodák és vendéglők emlékanyaga: cégérek, használati eszközök, a gyakori bálokat idéző plakátok és táncrendek, leheletfinom csipke- és selyem báli ruhák és díszmagyarok láthatók.
 
A vidék életét egy parasztszoba berendezése idézi. Itt bemutatnak egy, Magyarországon csak itt található, Németalföldről származó trapéz alakú oromdíszes festett szekrényt is.
A múzeum másik állandó kiállítása az 1956-os sortűz áldozataira emlékezik.
részletek
Helytörténeti Kiállítás
7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 36.

A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.
részletek
Herendi Minimanufaktúra és Múzeum
8440 Herend, Kossuth u. 137-139.

A jelenlegi múzeum 1964-ben történt újjáépítése révén mind külső, mind belső megjelenésében a múlthoz viszonyítva óriási lépést tett meg. A fejlesztés elkerülhetetlen volt, ha arra a porcelánművészeti együttesre gondolunk, ahova múltja és európai rangja folytán a Herendi porcelánt soroljuk.
részletek
Hollóházi Porcelánmúzeum
3999 Hollóháza, Károlyi út 11.

A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. Hollóházi porcelán A porcelánmúzeum építéséhez anyagi támogatást az akkori felügyeleti szerv, a Finomkerámiai Művek (FIM) biztosított. Az épület különlegesen megerősített alapokon 4-5 méter mélységű vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. Maga az épület monolit vasbeton szerkezettel épült. Az egységes és természetes megvilágítást hőszigetelt termoplán üvegből készült tetőszerkezet biztosítja.
részletek
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!