Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Hollókő, Hungary

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában, a templommal átellenben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum.
4071 Hortobágy, Petőfi tér 13.

Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található a Pásztormúzeum, amelynek épülete évszázadokon keresztül központi helye volt a településnek. Az egykori szekérállásnál pihenték ki fáradalmaikat az átutazók, de a vásározók és a pásztorok is gyakran megfordultak itt. Az épületben található kiállítás, amely a pásztorok életének legfontosabb elemeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról, 2006 tavaszán újult meg.
 
Életnagyságú élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével „megérinthetővé” válik a letűnt világ. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.
 
A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, csengőket, kolompokat.

3138 Ipolytarnóc

Cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok eredeti helyzetükben, a falu határában - ez az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület        

E-mail: rszekeres@t-online.hu
                                                
Szegvár, Hunyadi János utca 31, 6635 Hungary

 A múzeum gyűjteményét Jaksa János helybeli tanító munkája alapozta meg, aki 1948-tól kezdte gyűjteni a helytörténeti dokumentumokat, valamint a használatból kivesző paraszti munkaeszközöket és berendezési tárgyakat. A múzeumnak az 1960-as években felújított, a hagyomány szerint a XVIII. század végén épült volt uradalmi inspektorház ad otthont. A falu központjában található épület jellegzetessége az utcai oldalán végigvonuló vaskos oszlopsor és a magas nádtető. A falumúzeum 1973-ban nyitotta meg kapuit e helyen.  Ritka tárgyegyüttesek, többek között festett parasztbútorok, cserépedények, a kendertermesztés és -feldolgozás eszközei láthatók az állandó régészeti és néprajzi kiállítások mellett.

Nyitva tartás:
keddtől péntekig: 9-12 óra
hétfőn: zárva
hétvégén előzetes bejelentkezéssel látogatható

Belépőjegyek:
teljes árú: 400.-
kedvezményes: 200.-

Jászárokszállás, Széchenyi István utca 31, 5123 Hungary

Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is látható. A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról... Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is látható. A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról származik. Ennek sajátossága, hogy 12-16 darab fehérített juhbőrből készült, ujjatlan, kerek alapú, palástszerű férfi ruhadarab. A díszítés hangsúlyos részei a válltányérok, ezen kívül díszítették az elejét, a kereszt- és a szálirhát (a bőrök összevarrását letakaró vékony bőrrátétet), valamint az alját makkvirágokkal. A településen még ma is él a nagy múltú hímzéskultúra - toledós hímzés, szőnyegszövés -, de mára már letűnt a virágzó háziipari tevékenység. Néhény név a jászárokszállási születésű színészek közül: Görbe János, Kaszab Anna, Pethes Imre, Jász Faragó Sándor és neje.
8613 Balatonendréd, Kossuth u. 30.

Kájel Csipkeház Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek. 1908-ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz Erzsébet tanítónő szakmai irányításával. A trianoni békekötés után (1920.) az elcsatolt területekről Magyarországra jövő tanítónők számára szervezett csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt. Kájel Endre szervezése nyomán kb. 30-ra tehető a megvalósult csipketelepek száma az ország különböző pontjain. Kezdetben végcsipkéket készítettek, mintakönyv szerinti megrendelésre, melyek az akkori kor fehérnemű, asztalnemű és ágynemű díszítésének igényét elégítették ki, belföldi és külföldi piacokon egyaránt keresett volt. Később Kájel Endréné, Koroknai Zsófia nemcsak mintákat tervezett, hanem a kivitelezésének színvonala felett is szigorúan őrködöt az elkészített és behozott csipkék átvételénél. A tervezés folyamán a megrendelők igényei szerint alakította, kicsinyítette vagy nagyította a mintákat. Az Endréden készült csipkék mintája és anyaga igen változatos volt. Vékony, 150-180-as fonalból a finom fehérneműkhöz, vastagabb lenfonálból az asztalneműhöz ágyneműhöz készült szél- és betétcsipke. A gyárilag készült csipke megjelenésével a vert csipke iránti kereslet megszűnt, így a lakások díszítésre szolgáló különböző méretű terítők és ruhadíszek (pl. gallér) tervezése és készítése maradt csak fenn. A 150 éve, eredeti stílusban épült Kájel Csipkeházban bemutatásra kerül a családi gyűjteményt képező több mint 100 vert csipke, melyek tervezése és kivitelezése a család nevéhez fűződik.
6300 Kalocsa, Malatin tér 5.

lán készletek széles választékát ajánljuk Önnek, amelyek nemcsak életünk jeles napjait varázsolják ünnepivé, hanem mindennapi használatra is kiválóan alkalmasak. Kalocsa múltjában és jelenében meghatározó szerepet játszik a porcelán és a népművészet. A Kalocsai Porcelán Manufaktúra 1971-es alapítása óta arra törekszünk, hogy magas színvonalon ötvözzük Kalocsa és környéke több száz éves, világhírű népművészetének legnemesebb hagyományait a porcelánfestés művészetével. Porcelánfestő manufaktúránk termékei között 200 különféle kézzel festett porcelán, porcelán étkészlet és porcelán díszműáru található. Szívesen vállaljuk egyedi minták festését is^ lepje meg szeretteit, barátait egyedi porcelán ajándékkal! Szeretettel várjuk a Kalocsai Porcelán Manufaktúra bemutatótermében.
3752 Szendrő, Petőfi tér 6.sz

A műemlék-épületet kb. a XIX. század elején a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát.
7784 Nagynyárád, Dózsa Gy. u. 5

Bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben a még mindig dolgozó Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, ma unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. A... Bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben a mégmindig dolgozó Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, maunokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. Alátogatók szakszerű vezetésük mellett, az eszközöket - és az épp zajló munkát -megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik. Az első helyiségben láthatóa pamutanyagot főző üst, a hengeres, folyékony keményítőt felvivő gép, aszárító- és simítóberendezés. Külön terem a mintázásé - a közel félezer(!)nyomódúc közül a legtöbb 100 év körüli, de vannak 150-160 évesek, és olyanokis, melyeket Sárdi mester készített. A másik három műhelyrészben 1886-os, améterárukhoz szükséges, eredetileg gőzmeghajtású mintázó- és szintén 120 évkörüli mángorlógép, a három méter mély festőkád, a szárító és mosóberendezések,mángorlók láthatók. A kézműves termékekből a kis üzletben vásárolni is lehet,kaphatók itt például terítők, kötények, ingek, szoknyák...
4845 Tákos, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 53.

Településünket műemlék temploma mellett keresztszemes kézimunkái tették világhírűvé. Napjainkban a keresztszemes minták közül a legkedveltebbek a beregiek. A Beregi mintakincs igen gazdag, a köztudatban viszont alig néhány változata él. A minták közül a legkedveltebbek a virágok, ezen belül a rózsának, tulipánnak és a szegfűknek jut a legnagyobb szerep.
Tákos a beregi keresztszemes hímzés bemutatására, a templomtól nem messze, 2004-ben, megnyitotta a "Beregi keresztszemes kiállítást", ahol a faluban élők munkáit tekinthetik meg a látogatók. A Tájházban kiállított alkotások nem csak megtekinthetők, hanem megvásorhaltók is, sőt a falu szorgos asszonyai egyedi megrendeléseket is szívesen fogadnak. A Tájházban több régi bútor, eszköz is megtekinthető, amelyek a XVIII-IXX. százdaból maradtak ránk.
6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.

A Kiskun Múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. Az egyre gyarapodó gyűjtemények 1941-ben került az egykori Kiskun Kapitányság székházába. A hatalmas barokk épületegyüttes méltó őrzője és bemutatóhelye a város és a Kiskunság múltjának. A főépület és a tömlöc, amely egykor helyet adott a Kiskunság közigazgatási ügyintézésének és ahol a kerület rabjait tartották fogva, 1794-ben nyerte el mai formáját. A főépületben Holló László, Szántó Piroska és Morell Mihály képzőművészek tárlatai láthatók, valamint az emeleti kiállítótér mutatja be Kiskunfélegyháza régészeti, történeti, néprajzi, irodalmi emlékeit. A Kiskun Kapitányság hajdani egyemeletes tömlöce ma börtönmúzeum, az egykori börtönudvaron áll a Pajkos-Szabó féle műemlék szélmalom, valamint egy Árpád-kori veremház rekonstrukció. Aki a múzeum tekintélyes zöld kapuján belép és maga mögött hagyja a város zaját, egy más világba érkezik és elmerülhet a múlt felfedezésébe.
3440 Hódmezővásárhely, 3440-es tanya

Az 1890 táján épült Kovács-tanya mai képe az 1920 körüli állapotot tükrözi. Ez egy szemtermelő-állattartó tanyatípus ló- és marhaistállóval, fedett színnel, nyári jászollal, gabonatároló hombárral, kukoricagóréval. A lakóház szoba-konyha-kamra elrendezésű, szobájában búboskemence áll. Az istállóban és a hozzátoldott színben a paraszti gazdaság minden eszköze föllelhető. Az udvaron látható még a vásárhelyi gazdaságok nélkülözhetetlen építménye, a különálló magtár, de ott állnak a sertés- és baromfiólak, a gémeskút és a kocsiszín is. Hódmezővásárhely a török hódoltság után nagy határú, aránylag gyorsan tanyásodó mezőváros volt. A tanya a XVII-XVIII. századtól az alföldi település, gazdálkodás és életmód sajátos formája lett, 1910-ben 24 700 ember élt 6000 tanyán, a város lakosságának 40 százaléka. A tanyák tűnőfélben lévő világának megörökítésére vállalkozott ez a múzeum a hatholdas kisparaszti tanya épületeinek és tárgyainak a bemutatásával. A nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.
Verpelét, Kossuth Lajos út 62, 3351 Hungary

A kovácsműhelyt a XIX. században építették, nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően. A műhelyt a község... A kovácsműhelyt a XIX. században építették, nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően. A műhelyt a község főutcájának kiöblösödésében építették, bejárati oldalán fedett patkolószín található. Bejelentkezéssel látogatható!
Lajosmizse, Alsóbene tanya 623, 6050 Hungary

1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt a két tanyából álló lajosmizsei Tanyamúzeum első, a tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezett tanyája. Ez volt Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete valószínűleg az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégibb gazdája Németh András volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott. Ebben az időben, ez a földnagyság és a hozzá tartozó állatállomány középparaszti állapotot jelentett. A tanya képe sokat változott az elmúlt száz év alatt. Történetének érdekessége, hogy egyik szobáját századunk elején átmenetileg pusztai iskolaként is használták. A helyreállított és berendezett múzeumtanya a következő építményekből áll: lakóépület kamrával, istálló, nyári konyha, pince, kukoricagóré kocsiszínnel, szerszámos kamra, tyúkól és disznóólak egy fedél alatt. Kisebb építmény a kutyaól, az udvari katlan, és a galambház. Emberi kéz alkotása még a nyári jászol, a gémeskút, és az egész tanyai telephelyet közrefogó karókerítés. Az épületek szabályosan körülveszik a négyszögletes udvart. A melléképületek során kívül terült el a "szérűskert". Itt emelkedtek a különböző takarmányrakások: szénaboglya, szalmakazal, szárkúpok, valamint a trágyadomb és a farakások. A kútnál kezdődő, bekerített nagy gyöpös terület, az egykori "telek", fontos színtere volt a tanya körüli kezes állattartásnak. A tájra jellemző a tanya növényzete. Az udvaron álló öreg eperfák, a lakóépület melletti kis akácerdő, valamint a nyári konyha mögötti gyümölcsfák fontos tartozékai voltak a régi homoki tanya környezetének. A lakóépület berendezése a századforduló korabeli lajosmizsei középparasztok tanyai lakáskultúráját tükrözi. Kevés a díszes tárgy. A bútorok inkább a városi közösségből kiszakadt pusztai parasztok szegénységét, egyszerűségét érzékeltetik.
Mór, Szent István tér 5, 8060 Hungary

A kastélyban a Lamberg-kastély Kulturális Központ működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár, a földszinti tereken működnek a művelődésszervező irodák, valamint szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat.
 
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!