Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Visz, Rákóczi utca 21, 8681 Hungary

Balatonlellétől 9 km-re délre, a Kaposvár felé vezető 67-es útról Látrány után keletre kanyarodva érhető el a 250 lélekszámú Visz kisközség a csodálatos somogyi dombok ölelésében. A Viszi Csárda egyben a falusi életnek, a hagyományos ősi vidéki mesterségeknek emléket állító múzeum. Megtalálhatók itt a kenyérsütéssel kapcsolatos eszközük, a paraszti cukrászat eszközei, szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos szerszámok, a lovászat szerszámai, szíjártók, kádárok, bognárok készségei, elkészített használati tárgyai, fazekasok munkái, s még a méhészkedés kellékei is. Emellett a paraszti élet lakáskultúráját felidéző tárgyak, eszközök a bőgatyától az almáriumig, a paraszti világnézetet bemutató tárgyak, régi történelmi erekjék, pénzek, térképek is láthatók.
Nagyréde, Erzsébet tér, 3214 Hungary

A hagyomány szerint a XVIII. század végén épült a táblatelken a fésűs beépítésű, vertfalu zsúpfedeles ház. Hajdani ágasfás-szelemenes tetőszékét 1870 körül alakították át szarufás torokgerendára. Utcai homlokzatán két szalagkeretes ablak, valamint keskeny, cserép vízvezető található, melyet a két vízvezető gerenda vége tart, farkasfog mintával, fűrészelt deszkával. A ház udvari homlokzata háromtengelyes: a kamra, pitvar és ház (szoba) nyílásaival. A kamrán apró ablak látható, üveg nélkül, gallyal befonva, a ház ablakán négyszöges, bújtatott rács, középen vasrózsával. A ház jelenlegi berendezése a századfordulót idézi, bemutatva a zsellérek mindennapi életét.
7630 Pécs, Zsolnay Vilmos utca 37.

Pécsett 160 éve kezdődött az történet, amit ma Zsolnay-csodaként emlegetünk leginkább. Ennek része a nagy hagyományú – mai nevén – Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., továbbá az egykori gyár területén 2012-re létrejött és sikerrel üzemelő Zsolnay Kulturális Negyed; és természetesen része mindazok a Zsolnay-termékek, amik láthatóak Magyarország és Közép-Európa épületein és közterein, illetve a magyar családok vitrinében és konyaszekrényeiben, asztalain.
Az 1828-ban született Zsolnay Vilmos 1853-ban alapította meg az akkori, külvárosi telken a következő évtizedekben felépülő gyárát, amit leginkább az 1890-es évekre kikísérletezett eozin tett világhíressé. Az első ilyen termékeket 1891-ben, a Budapesti Agyagipari Tárlaton mutatták be, majd 1893-tól gyártották üzemszerűen – elsősorban a szecessziós stílusú kerámiák bevonataként. De legalább ilyen jelentős innováció volt a pirogránit felfedezése és használata.
Zsolnay Vilmos technikai és gazdasági zsenije nem csak megalapozta a gyár jövőjét és sikerét, hanem utódai, fiai, lányai, sőt, vejei révén egészen az államosításig a honi ipar egyik legjelentősebb reprezentánsává, bástyájává tette a pécsi Zsolnay-gyárat.
A 20. század második felének történelmi eseményei alapvetően meghatározták a Zsolnay-gyár és név sorsát is.
Bennünket, 21. századi utódokat, pécsieket nem csupán büszkeséggel kell eltöltsön a Zsolnay-múlt, és ami abból ma látható és gyönyörködtet. Legalább ennyire fontos, hogy a „zsolnayság”, Vilmos 160 évvel ezelőtti hite, bátorsága és jókedve hassa át cselekedeteinket, terveinket.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!