Sokoró Dzsem Kft: Kicsi lekvár manufaktúra a Sokorói-dombságból kínálja hagyományos és különleges lekvárjait, magas gyümölcstartalommal, tartósítószer nélkül.
Bodzalekvára HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók, Agrár Marketing Centrum) védjegyes, mélybíbor színű, különleges illatú, felejthetetlen ízű. Vastartalma magas, amelyet a főzés során is megtart. Méltó helyettesítője akár az áfonyának is.
A Böszörményi bobajka formája, elnyúlt félgömb, ovális alakú, 10 – 12 cm hosszú, 5 -6 cm magas. Felülete sárgásvöröses, matt színű. Egyenetlen rücskös felületű, bélzete sárgásfehér puha szivacsos, íz világa: édes vaníliás íz.
Böszörményi bobajka a paraszti táplálkozáskultúra jellegzetes, hagyományos sült tésztája. A XIX. század végétől a hajdúböszörményi és környéki asszonyok leleményességének és ügyességének köszönhetően a bobajka tájjellegű ételévé vált. A szegényebb paraszti családokban a liszt, tej, zsír, burgonya általában kéznél volt, és ezek felhasználásával, főleg vacsorára, tejhez, teához készítették a bobajkát.
A Böszörményi bobajka nem hasonlít a más megyékben ismert, pl. a szabolcsi mákos bobajkához. A közös múlt csak az elnevezésben van.
E töltelék nélküli tészta frissen a legfinomabb.
A darunyak aranysárgára sütött, matt felületű, hosszú rúd alakú 1.5 – 2cm vastagságú, mintegy 30 - 40cm hosszúra sodort tészta. Bélzete puha szivacsos. Íze, illata a kenyértésztából készült változatánál sós kenyér ízű, a kelt tésztából készült változatánál édeskés kalács jellegű.
A darunyak készítése és története a kenyérsütéshez szorosan kapcsolódik, mivel az alapanyaga a kenyér tésztája. A 19. század utolsó harmadától a darunyakot kalácstésztából is készítik.
Dübbencs alakja igen változatos, attól függően, hogy készítése a régió mely településéhez kapcsolódik. A böszörményi dübbencs kenyértésztából készült, általában 10-
Kialakulása a házikenyérsütéshez kapcsolódik. A paraszti táplálkozáskultúra jellegzetes, hagyományos sült tésztája. Tájjellegű étel.
Nagyméretű házi búzakenyér, levegős, rugalmas bélzetű, magasra megnövő, 8 -10 napig is frissen maradó fehér kenyér. Házaknál kemencében sül. Kiemelkedő jellemzőit, a készítés módjának köszönheti: a hosszabb kovászérésre visszavezethetően az aromák kialakulása teljesebb, az öregedés lassúbb. Búzakenyér – nagy kerek magas formájú,
3-4-
Illata kellemes, jól szeletelhető, nem morzsálódik. Íze jellegzetes kenyér íz, enyhén sós.
A XVIII. sz. az alföldi búzakenyér fogalom Európában, kiváló minőségét szokatlanul nagy méretét, csodálják. A búzából készült kenyér a mindennapi táplálkozás elmaradhatatlan része. Mindent kenyérrel ettek leveshez, húsokhoz, gyümölcshöz, még a dinnyéhez is.
Ma már csökkent a kenyér szerepe, mivel sokféle péktermékből lehet válogatni az egészséges táplálkozáshoz, életmódhoz.
A kemencében sült, házi búzakenyeret ma is nagy tisztelet övezi. A kemencéből kiszedett, felszeletelt, zsírral megkent kenyérszeletekért sorban állnak az emberek, hogy megkóstolhassák, ezt a ma már ritka csemegének számító ételt.
Az egyesület a Vidékfejlesztési Minisztérium Hagyományok- Ízek- Régiók (HÍR) Védjegy pályázatán sikeresen szerepelt és 2 hagyományos terméke: a mákos kukoricamálé valamint a lakodalmi béles elnyerte a díszoklevélbe foglalt HÍR védjegyet.
Eredetileg kemencében később tűzhelyekben sütött házisütemény. Felülete sárgás- vöröses színű, a karamelizálódott cukortól, ill. a darabolt diótól barnára pirul. Bélzete puha szivacsos. A kellemes harmonikus ízvilágát nagyban meghatározza a töltelék fajtája. Többféle gyümölcsből készült lekvárral töltik, de a legkedveltebb a szilvalekvár.
Mutatós küllemű és kellemes ízű házi sütemény.
Készítése nincs alkalomhoz kötve, bármikor megsüthető: vasárnapi ebéd után, tartalmasabb leves után, hét közben második fogásként.