Zempléni Molnár Méhészet, Méz

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Méhészetünk, 15 éve, szorgalmas méhekkel töretlenül munkálkodik, a Zemplén lábánál a Hernád völgyében Vizsolyban, ahol Károlyi Gáspár református lelkész által fordított és Mantskovits Bálint ill. segítői által nyomtatott első magyar nyelvű Biblia is található. Méhészetünk a szorgalmas méheinek segítségével, Zemplén és Abaúj tájvédelmi területein gyűjtik a fajta mézeink nagy részét, többek között, pl. akác, vadvirág, repce, napraforgó, hárs, selyemfű, galagonyaméz, tavaszi gyümölcsvirág-, és zempléni erdei méz. További különleges mézeink: Mákos méz, mentás méz citromfüves méz fokhagymás méz, diós méz. De mindez megtalálható a honlapunkon ahol további információhoz is juthatnak: www.mezmuzeum.hu Országban és külföldön is több fesztiválon megtalálhatóak vagyunk Kassa, Debrecen, Miskolc, Budapest Standjaink faszerkezetűek látványosak és színvonalasak. Bemutatókat és kóstolót is tartunk, sőt ha az idő, engedi akkor üvegkaptárban méheket is viszünk. Jöjjenek és kóstolják meg a különleges mézeinket!

Bővebb információ:

Zempléni Molnár Méhészet, Molnár Gergely mesterméhész

mezesgergo@gmail.com

70/500-7860, 46/387-136

www.mezmuzeum.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Gönc |

Gönc

és között

A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km). Innen tovább gyalogolva dél felé a piros jelzésen három kilométer megtétele után az Amadé-vár romjai találhatóak meg. A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek. A kolostorbó alig látható valami, a templom falai kb. 6-7 méter magasan még állnak. Maga a templom egyhajós, három boltmezőre oszlik. Diadalíven át jutunk a nyolcszög három oldalával záródó szentélyébe. A templomon tanulmányozhatjuk a Gótikus építészetet, az épület szerkezetét, a csúcsíveket, a mennyezet valamikori súlyát levezető íveket és támpilléreket. A szentély és a hajó csuklópontjához csatlakozik északról a romjaiban ma is látható torony, valamint a templom külső falán látható, a kolostor folyosóját tartó gerendák fészke. A kolostor kőanyagának egy részét a lakosság elhordta építkezéshez. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. A régészeti feltárás - a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása - miatt a falak állaga rohamosan romlik. Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.

Megközelítése:
A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km).

részletek

Magyarország legészakibb pontján

Hollóháza

MEGKÖZELÍTÉS
Sátoraljaújhelyre Miskolcról és Nyíregyházáról, vagy Debrecenből juthatunk el. Sátoraljaújhely felől autóbusszal érhető el a kiindulópont.

ÚTVONAL
Hollóháza – – Sarjános rét – Bodórét (Lászlótanya – magánterület mellett) – Hajagos – Nagy-Milic – Csataréti Vadászlak – Vár forrás – Füzéri vár, majd vissza – Füzér Visszaút Füzérről autóbusszal vagy Hollóházára, vagy Sátoraljaújhelyre.
Táv: 14 km Szint: 700 m

NEHÉZSÉGI FOK
A nagy szintkülönbség miatt nehéz túra, jó erőben lévő érdeklődőknek ajánlható, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Hollóháza:
• Porcelánmúzeum
• Modern (új) templom
• Kéktúra emlékmű
• Drahos (rét) természetvédelmi terület
• Nagy-Milic (893 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa
• Nyársasoknál szép kilátás (744 m)
• Füzéri vár (552 m) szép kilátással
• Füzéri Tájház

Fony-Tolcsva kerékpártúra

Boldogkőújfalu

Túra hossza: 60 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 851 m
Tájegység: Zempléni-hegység

A kerékpártúrát Fonyon a Templom utcából indítjuk a település központjából. Innen Regécen át Óhutára tekerünk. Regéc magasságában megpillanthatjuk bal kéz felől a regéci várat. Óhuta útán egy Y elágazásba érünk, ahonnan Erdőhorváti felé vesszük utunkat. Azt kb. 7 km múlva folyamatos lejtőzés után érjük el. Innen már csak 5 km Tolcsva. Tolcsvát Erdőbénye felé hagyjuk el, és Aranyospusztáig egy viszonylak kis forgalmú úton tekerünk. Aranyospuszta után jobbra Abaújalpár, Boldogkőújfalu községeket érintve Boldogkőváraljára érünk. A település látképét a vár uralja. Oda a település szélénél jobb kéz felől lehet feljutni. A falut elhagyva egy T elágazáshoz jutunk, ahol jobbra fordulva Vizsoly felé bicajozunk tovább. Vizsoly után Vilmány következik, ahol jobbra fordulva vissza tekerünk a kiindulási pontra, Fonyra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/borsod-abauj-zemplen-megye/fony-tolcsva-kerekpartura

Végardó Fürdő

Sárospatak

A Sárospatakra nagy számban látogató turisták valamint a város lakóinak pihenését, gyógyulását és kikapcsolódását egyaránt szolgálja a 2009-ben megújult Végardó Fürdő.

A kincset érő termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence.

A látogatók korosztályi összetételéhez igazodva gyermekmedencét, majd a 70-es években úszómedencét alakítottak ki. Ehhez hamarosan tanmedence és öltözőépület csatlakozott. A XXI. századi igényekhez igazodva 2002-ben csúszdás fürdőmedencét építettek, lényegesen bővítve a vendégek szórakozását szolgáló vízfelületet. A leginkább látogatott termálmedencét 2004-ben mozaikburkolattal látták el és számos élményelemmel gazdagították. A gyermekmedence vízforgató és szűrőberendezését 2007-ben adták át.

A fürdőzők legnagyobb örömére Végardó Fürdő néven, megújult környezetben kibővült szolgáltatásokkal várja vendégeit a nagy múltú fürdő 2009 júniusától. E beruházás részeként készült el az „Acapulco” medence, bébi pancsoló és baba-, mama-pihenő. A vendégek melegkonyhás étterem, valamint büfék és strandcikk pavilonok kínálatából válogathatnak. A sportolási lehetőséget vízi foci biztosítja. A feltöltődést segíti az igénybe vehető szauna, masszázs is.

A termálfürdő 38 ˚C-os gyógyhatású vízével várja a hazai és külföldi vendégeit. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.

A fürdő mellett parkosított camping található. 8 db. ötszemélyes faház és 120 sátorhely áll a pihenni vágyók rendelkezésére május elsejétől szeptember végéig.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Szanticskai ökofalu

Abaújlak - Szanticska

Szanticska a Cserehát szívében elhelyezkedő völgyben fekszik. Szinte még érintetlen természeti szépségű környezetben, csodálatos természeti adottságokkal rendelkező, Európai falu-felújítási díjjal kitüntetett Magyarország legkisebb települése. Itthon kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek. Aki távol akar lenni a nagyvilág zajától és útra kel, aki egy időre otthon tudja hagyni a stresszes helyzetekkel, szorító idővel teli mindennapokat, az részese lehet Szanticskán egy önfeledt kikapcsolódásnak, miközben gyermekeivel, szeretteivel, barátaival lehet. Csodálatos, rendezett környezetben az ember egyesül a természettel, leteheti mindennapi rohanását, megnyugvást talál és tökéletesen kikapcsolódik. A falu közelében nincs ipari tevékenység, igazi természeti környezet és egy fantasztikus állatvilág fogadja az ide érkezőket. Itt igazi a csend, tiszta a levegő, egyedülálló a mikroklíma, páratlan a madárvilág és esténként kristálytisztán megcsodálhatóak a csillagok. A völgyben nem hallatszik be a fent futó út zaja, a sárga busz brummogása sem, béke és nyugalom van. Szanticskán szinte szemünk elé tárul a természet és annak csodálatos állatvilága. Az állatvilág mozgalmas életének lehetünk részesei főleg nyári éjszakákon. Még a kertbe sem kell kimenni, a teraszról hallgathatjuk az éjszaka dallamait, melyet a ciripelő tücskök, a brekegő békák, a fülemülék, a rikoltozó baglyok komponálnak. Ezt teszi teljessé a hívatlan vendégek - őzek, vaddisznók, szarvasok - látogatása. Az udvaron, a fákon ugrándozó mókusok mosolyt fakasztanak arcunkra.

Aggteleki Nemzeti Park

Taktakenéz

Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Változatos és különleges barlangjainak köszönhetően 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Ezen a területen található Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül. Itt található az hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. Ezzel a Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárható az Nemzeti Park területe. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyezését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Az Aggteleki Nemzeti Park és térségének értékei, látnivalói több napra is tartalmas programot nyújtanak a látogatók számára, így ha mód van rá, érdemes tehát hosszab időre tervezni, és megismerni hazánknak ezt a különleges, részleteiben talán kevéssé ismert csodálatos táját.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Avasi Arborétum

Miskolc

Az arborétum Miskolc belterületén, az Avas-hegy délkeleti leejtőjén terül el a természetvédelmi terület szomszédságában. kialakítása, növényfajainak telepítése 1986-ban kezdődött meg, esztétikai és ismeretbővítési céllal elsősorban fenyő fajok használatával. A 6 hektáros területből jelenleg egy 1,5 hektáros fenyőkkel és örökzöldekkel betelepített parkrész látogatható, melyben a tájékozódást a park fenntartói jeltáblák kihelyezésével segítik. Az Avasi Arborétumban hazánk leggazdagabb tűlevelű gyűjteménye él, hatszáz növényfaj közel ezer egyede tanulmányozható itt. A gyűjtemény különösen gazdag a magyar nemesítésű fenyőfélék terén. Az arborétumban, 1,5 hektáron 12 féle cédrus, 36 féle jegenyefenyő, 39 féle lucfenyő, 55 féle tűnyalábos fenyő, 9 féle vörösfenyő, 136 féle álciprus, 173 féle boróka, 37 féle tiszafa, 96 féle tuja él. Egy új, 4,5 hektáros területen megkezdődött a lombos fák telepítése is. Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum. A város 1,5 hektáros területet bocsátott e célra a rendelkezéséra, a telepítés 1986-ban kezdődött. A terület talaját, fekvését, éghajlatát és mikroklímáját figyelembe véve született a döntés, hogy a hangsúlyt a fenyőkre és az örökzöldekre teszik. A célja egy olyan gyűjteményes kert kialakítása volt, ahol nemcsak a hazai, hanem a más földrészeken honos fenyői is megismerhetők.

Megyer-hegyi tengerszem

Sátoraljaújhely - Károlyfalva

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe. Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van. A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

Kulturális örökség

Sváb Tájház |

Hercegkút

és között

Sváb közösségünk korabeli tárgyait, emlékeit bemutató Sváb Tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A sváb azonosságtudat erősítése mellett idegenforgalmi szempontból is jelentős értékünk vált a lángok martalékává.

A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek.

A 2007. május végén befejeződött építészeti rekonstrukciót követően a közösségünk összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható.

részletek

Boldogkő vára

Boldogkőváralja

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén. A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült, Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A vár magja a XIII. századi négyzet alaprajzú egykor ötszintes öregtorony volt. Ettől északra emelték a kétszintes palotaszárnyat. A palota déli vége és az öregtorony között mély ciszterna látható. A fellegvár délnyugati részén a XV. században négyszögű épületet emeltek. Ennek emeletén volt az Úr háza, földszintjén a sütőház, pincéjében pedig a szárazmalom. A felső várhoz a XIV-XV. században, a nyugati vároldalban kialakított sziklateraszon emelt, külső vár csatlakozott. Ez alatt, a lankás nyugati domboldal tetején palánkkal körülvett elővár épült. Ebből az elővárból vezetett a feljárat a felvonóhidas bejárathoz. Feltárása és konzerválása 1963-64-ben történt. Jelenleg is látogatható, az újra lefedett palotaszárnyban turistaszállást tartanak fenn. Nyitvatartás: Hétfő: 10.00 - 18.00 Kedd - Vasárnap: 09.00 - 18.00 • A szezon áprilistól- október végéig tart. • Ettől eltérő időpontokban csoportos bejelentkezés esetén hétvégi nyitva tartást biztosított előre megbeszélés alapján.

Bormúzeum

Tolcsva

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtette 1620-40 között a Királyudvarnak, vagy Rákóczi-kastélynak nevezett, kora barokk vonásokat is mutató reneszánsz épületet. Ebben helyezték el a Tokaj-hegyaljai Borkombinát múzeumát. A tokaj-hegyaljai borászat történetének megörökítésére létrehozott múzeumban megtalálhatók a szőlőművelés és -feldolgozás eszközei, a bortárolás kellékei és a különböző évjáratú borok gyűjteménye. Vannak itt 17. századi metszőszerszámok, az 1800-as évek elején készült prések, a tokaji borok számára fújt regéci üvegpalackok, egy palack 17. század végi tokaji aszú és az 1904-20 közötti muzeális borok készlete. Állandó kiállítás: A Hegyalja szőlőtermesztésének és borászatának története.

Búzavirág Alapítvány, Fazekas, fonott áru

Vámosújfalu

Hagyományos sárospataki népi kerámia, tárolókosarak, bevásárló kosarak, pamutszőnyegek, rongyszőnyegek, pamut-zsenília szőnyegek.




Leíratkozás