1077 Budapest, Király u. 93.
Telefon: 061-352-9804, 061-268-0592
H-CS: 9-17, P: 9-15
E-mail: info@falusiturizmus.hu
A ház tanyasi környezetben helyezkedik el, de nem klasszikus „magyar tanya” jellegű.
Szobái egy,- két,- és háromágyasok. Minden szobában tusolós fürdőszoba van.
Nagy vendégkonyhájában hűtő, mosogatógép, mikro, tea,- kávéfőző, főzéshez és étkezéshez szükséges minden eszköz, rendelkezésre áll.
Étkezéshez, vagy kisebb összejövetelek lebonyolításához külön étkező-társalgó helyiségben van lehetőség.
A kamuti „íjász tanya” 2015. márciusában induló új, négy napraforgós falusi szálláshely.
10-25 perc autós utazással elérhető szinte minden Békés megyei jelentősebb látnivaló!
Magyarország délkeleti részén, Békés megyében, Orosháza és Békéscsaba között, Csorvás kisváros határában találja az Eszter tanyát, amely a tanyasi élet hangulatát idézi a körülötte lévő erdővel, 81 éves öreg eperfájával. Az idelátogató vendégeknek lehetőséget nyújt családi, baráti, szakmai találkozók és rendezvények lebonyolítására.
Aktív turizmus
A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség