message

Üzenetküldés


Garabonciás Kecskesajtok
Teljes tejből készült finomságok Izsákról
Hagyományos receptura – korszerű technológia
 
A magyar néphit természetfeletti képességekkel rendelkező, rongyos köpenyű vánordiákjáról elnevezett, családi vállalkozásban működő cégünk, az Alföldi Garabonciás Kft., kiskérődző állatok tejének feldolgozásával foglalkozik, melynek meghatározó alapanyaga a Bugac környéki puszták háztáji gazdaságaiból felvásárolt, valamint saját kecskefarmunk mintegy 600 anyaállatából kifejt kecsketej.
Sikeres működésünknek és termékeink egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően néhány évvel ezelőtt egy saját, EU regisztrációs számmal is rendelkező korszerű tejfeldolgozó üzemet építettünk fel az ország szívében, a Kecskeméttől alig 30 km-re található Izsákon- A különböző pályázati lehetőségek sikeres kihasználásával vállalatunk a közelmúltban egy új üzemcsarnok létesítésével bővült tovább,melynek köszönhetően gyártási kapacitásunkat megháromszoroztuk – a korábbi napi 5 000 liter helyett ma már 15 000 liter kecsketej feldolgozására nyílik lehetőségünk.
Telephelyünktől néhány kilométerre, az UNESCO által 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánított Kiskunsági Nemzeti Park ölelésében elhelyezkedő kecskefarmunk az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 terület része.
Az érintett alföldi pusztán megtermelt alapanyagokat hagyományos receptura alapján, de a legkorszerűbb technológiát alkalmazva dolgozzuk fel. Kiemelt figyelmet fordítunk termékeink magas minőségi (prémium) szintjének megtartására, ezért telephelyünkön szakképzett és az újdonságokra mindig nyitott sajtmestereink vezetésével rendszeres technológiai fejlesztéseket hajtunk végre.
Termékeinket a tej minden lényeges alkotóelemét (fehérje, ásványi anyagok, zsír, tejcukor) megőrző alapanyagokból készítjük.
Elsőszámú nyersanyagunk, a kecsketej, különösen nagy értékű, kiváló dietetikai hatású tápanyagforrás, amely vitamintartalma és könnyű emészthetősége révén elsőrendű alkotóeleme az egészséges étrendnek.
Sokoldalúan felhasználható, egyedi ízvilágú termékeinkkel a magyar sajtkultúra fejlesztéséhez és az egészséges táplálkozás népszerűsítéséhez is hozzá kívánunk járulni.
 
Termékeink:
Érlelt félkemény kecskesajtok natúr, füstölt és fűszeres ízesítéssel
Érlelt juhsajt és tehénsajt 
Natúr és fűszeres lágy kecskesajt
Snidlinges és bazsalikomos krémsajtgolyó
Natúr és snidlinges kecsketúró
Juhtúró és leveles tehéntúró
Kecsketej, tehéntej és házi aludttej
Natúr és fűszeres kecske sajtkrém
Lágy kecskesajt 100% kecsketejből zöldfűszeres, vörösboros, provánszi és faszénporos ízesítéssel
Gurman kecskesajt forgács, salátákhoz; reszelt kecskesajt tésztákhoz és kecskesajt csíkok borokhoz ajánlva

Elérhetőségek:
Alföldi Garabonciás Kft., Kocsis Pál
Cím: 6070 Izsák, Vadas dűlő 2-4.
Tel.: 76/569-105
E-mail: alfoldi@garabonciassajt.hu
www.garabonciassajt.hu


Bővebb információ:

Alföldi Garabonciás Kft., Kocsis Pál

alfoldi@garabonciassajt.hu

76/569-105

http://www.garabonciassajt.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Csonka torony   |  
és között

A Csonka-torony egy Soltszentimre határában található templomrom, Árpád-kori műemlék, bár pontos építési ideje nem ismert. A területen már ahonfoglalás idején is laktak. A Duna–Tisza köze középső része fejedelmi, majd királyi birtok volt, ez fellelhető a környező település nevében is (Solt-Vadkert – királyi vadászterület). A templom alapja a 11. században készülhetett (bár az 1961-es ásatások során az építési időt a 14. századra tették, a szentély három oldalon záródó nyolcszög kiképzése miatt). A templom román stílusban épült, vastag lőrésszerű ablakokkal. Sem támpillérre, sem faltagozódásra utaló nyomok nem lelhetők fel. A templom kelet-nyugat irányban helyezkedik el, egyhajós, a kapu dél felé nézett. Faragott vagy díszített köveket nem találtak (egyetlen faragott kő van csupán a templom szentélyének külső felén, de ezt utólag építhették be). A helyi monda szerint, addig áll a templom, míg e faragott kő a helyén van. A hajó hossza 12,80 m, szélessége 6,30 m. A szentély 4,8 m szélességű. A torony 2,60 × 2,80 m, magassága 10,6 m, hajdanán 4 emeletes volt. Építőanyaga túlnyomórészt réti mészkő (darázskő), de tartalmaz vulkáni eredetű kőzetet (andezit, andezittufa) is, amit távolabbról szállítottak ide. Kötőanyagként habarcsot használtak, melybe apróra zúzott égetett meszet oltottak. A külső falat is vakolattal látták el, ennek egy része még ma is látható (1930-ban még találtak a vakolatban 1522-ben keltezett bevésést). A mohácsi vész után a török a Duna-Tisza közét uralma alá vonta, a település – a többi 900 alföldi faluval együtt – elpusztult. Így maradt magára a templom a pusztában. Már az 1860-as években történtek ásatások a rom körül a terület akkori gazdájának, Blaskovits Sándornak és családjának közbenjárására. Találtak rézkarikákat, római kori pénzeket, urnákat, dísztárgyakat, Anjou korabeli kardokat, dísztárgyakat. A leletek a kiskunhalasi gimnázium régiségtárába és a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Sajnos a régiségtár a második világháborúban megsemmisült. 1920 és 1931 között négy ízben végeztek még ásatásokat. Dokumentáció ezekről nem maradt fenn, csak néhány fénykép. A korabeli újságok is beszámoltak az ásatásokról, így a Magyarság (1930. augusztus 5.), az Új Barázda (1930. augusztus 6.), a Nemzeti Újság Katolikus melléklete (1930. április 20.). A Csonka-torony környéki szőlőtelepítésekkor csontmaradványok és cseréptöredékek kerültek elő, de senki sem tulajdonított jelentőséget neki, így ezek a leletek sajnos elkallódtak. A rom az 1920-as évekre rossz állapotba került, az északi oldalon lyuk tátongott, szükségszerűvé vált a felújítása. Az állagmegóvás legfőbb sürgetője az akkori plébános, Vorák Lajos volt. Az 1930-as Szent Imre évre sem sikerült elegendő pénzt összegyűjteni a munkálatokhoz. Ez idő tájt felmerült az az ötlet, hogy a templomot lebontanák, és a faluban eredeti állapotában újra felépítenék – mivel ekkor még nem volt temploma a községnek –, de ezt sem a műemlékvédelem nem engedélyezte, sem elegendő pénz nem volt rá, így a templomrom a helyén maradt. Harminc évi levelezés és gyűjtés után a munka végül csak 1961-re készült el, Erdei Ferenc tervei alapján. Az ezredforduló tájára újra felújításra szorult az épület. Már nem csak az idő, hanem a felelőtlen emberek is nyomot hagytak a sokat látott falakon. 2000-ben, a Millennium évében újra felfrissítésre került a templomrom. A torony egy fém süveget kapott, ami lehet, hogy nem a legesztétikusabb, de védi az évszázados falakat az egyre agresszívebb esőktől. 2000. augusztus 19-én színhelye volt a millenniumi zászló átadásának.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szlovák tájház Kiskőrös   |  
és között
A három osztatú, nádtetős, nyitott kéményes parasztházban tekinthető meg a felvidéki eredetű evangélikus szlovák középparasztság életkörülményeit, gondolkodását, kultúráját, tárgyi világát felidéző kiállítás. A tisztaszoba az ünnepnapok hangulatát idézi. A belső szoba kiállításában a helyi viselet emlékeivel ismerkedhetünk meg. 2008-tól az udvaron szabadtéri kemence és foglalkoztató várja a fiatal és az örökifjú látogatókat. A Szlovák Tájház 2007-ben nyerte el az Év tájháza címet.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!