Gergócs Miklós, Tökmagolaj

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Az őrségi konyhában a különböző saláták ízesítésére szívesen használják a tökmagolajat. Szalafőn a szakirodalom szerint 1860 tájékán még nem ismerték. Az 1900 -as évektől a szomszédos Vendvidékre vitték át a tökmagot és ott csináltattak belőle olajat. Idős emberek még emlékeztek rá, amikor a szalafőiek Orfaluba jártak olajat csináltatni. Mivel hosszú volt a várakozási idő, sokszor 2 napba is belekerült, míg sorra kerültek. Jakosa Antal, aki amolyan fúró- faragó ember volt, ácsmunkát is végzett a faluban, elhatározta, hogy készít tökmagprést. Fiával Henrikkel elmentek Orfaluba, és az ottani olajprésről levették a mintát. Azután itthon kis műhelyükben elkészítették a prést, melynek a csavarok kivételével minden részét fából készítették. Az udvarukban lévő kis házban helyezték el. 1936. óta jakosa Antal és felesége csinálták a tökmagolajat Szalafőn. 1947-ben Jakosa Antal meghalt, ettől kezdve fia, Henrik dolgozott tovább az édesanyjával. 1949-ben Henrik bácsi megnősült, ezután ők folytatták tovább feleségével Aranka nénivel a tökmagolajütést. Miklós nevű unokájuk egyre többet segített be a munkákba, s Henrik bácsi halála után Aranka nénivel ők készítik a tökmagolajat. Ma is eredeti helyén, az Antal bácsi által készített préssel dolgoznak. Az unoka, Gergócs Miklós néhány éve azt vette fejébe, előáll szorgos kezű ősei szerszámaival, és Aranka néni házának pajtájában amolyan kis házi múzeumot rendezett be. Van itt mindenféle kéziszerszám, használati eszköz, földi munkához való gépezet: arató- cséplőgép, szövőszék, olajütő. Szalafőn járva érdemes benézni csörgőszeri portájukra!

Bővebb információ:

Gergócs Miklós

neprajzi.pityerszer@museum.hu

30/467-7022

www.vasihegyhat.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Szent Péter templom |

őriszentpéter

és között

Őriszentpéter egyik fő látnivalója a román kori katolikus templom (Templomszer 17.). Műemlékvédelmi törzsszáma 7985, KÖH azonosító száma 8903. Szabadon álló, egyhajós téglaépület. A hajónál keskenyebb szentélye félkörívben záródik.
A később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A kövek faragásának stílusa a jáki apátsági temploméhoz hasonló. Kívülről szemlélve legfeltűnőbb jellegzetessége a nyugati fal közelében nyíló déli bejárat bélletes kapuzata. Ezt egykor előtető védte, de ez elpusztult, csak a nyoma maradt ránk a falban.
A szentély északi oldalán sekrestye áll. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves, egyetlen pilléren nyugvó román karzat, aminek oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható. A karzatra külső falépcső vezet fel az északi falon ezt az 1929. évi tatarozáskor építették.
Nyugati oromfalát a homlokzatból kilépő torony tagolja. Ennek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén félkörívben záródó középoszlopos ikerablakok, fölöttük vakívsoros párkány. A gúlasisakos tornyot cserép fedi.
Déli homlokzatán a román stílusú kapu egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörívben záródik. Ezt a homlokzatot különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák tagolják.

részletek

Őrségi csodák gyalogszerrel

Magyarszombatfa - Gödörháza

MEGKÖZELÍTÉS
Őriszentpéter elérhető Zalaegerszegről vonattal, valamint közúton Körmend és Zalaegerszeg irányából.

ÚTVONAL
1. nap: Őriszentpéter – Bajánsenye (Dávidháza) – Kercaszomor – Magyarszombatfa
Táv: 17 km, 5 óra Szint: 170 m

Őriszentpéter központjából indulva, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követjük Bajánsenye és Kercaszomor érintésével Magyarszombatfáig, ahonnan menetrend szerinti autóbuszokkal utazhatunk vissza kiindulási pontunkra.

LÁTNIVALÓK
Gázkút, Szőlőhegy, Szomoróci harangláb Őriszentpéter: XIII. sz.-i műemlék templom, középkori téglaégető kemence Szent Vencel-templomrom helye (történelmi emlékhely) Magyarszombatfa: fazekasház, vadászati kiállítás

ÚTVONAL
2. nap: Magyarszombatfa – Ritasi-domb – Gödörháza – Velemér – Szentgyörgyvölgy
Táv: 14 km, 4 óra Szint: 200 m

Őriszentpéterről Magyarszombatfára, illetve Szentgyörgyvölgyből Őriszentpéterre menetrend szerinti autóbuszokkal utazhatunk. A mai napon ismét a jelzéseket követjük, majd Veleméren a jelzésen teszünk rövid kitérőt a műemlék templomhoz.

LÁTNIVALÓK
Körkilátás a ritasi-dombi kilátóból Gödörháza: fa harangláb Velemér: XIII. sz.-i műemlék templom Szentgyörgyvölgy: fazekasfalu, műemlék református templom kazettás mennyezettel

NEHÉZSÉGI FOK
A kétnapos gyalogtúrát minden korosztály részére, elsősorban május–október közötti időszakban, őriszentpéteri szállással ajánljuk. Az egyébként könnyű túrák, a napi távolságok miatt több energiát igényelnek.

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Ságvár

Túra hossza: 70 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk első szakaszán áthajtunk a Viadukt alatt, Kereki, Pusztaszemes községeken hajtunk át, majd a falvak után Tab felé fordulunk. Mielőtt viszont az előbb említett települést megnéznénk egy balra tett kitérővel Zala nevű településre hajtunk. Miután itt szétnéztünk folytatjuk utunkat Tabon, Bábonymegyeren át Daránypusztáig. Itt a 65-ös utat elérve a Balaton felé hajtunk tovább Siófokig Som, Ságvár, Balatonkiliti településeken át. Siófoktól a balatonparti kerékpárúton tekerünk Szántódra Zamárdin át. A szántódi révtől a Móricz Zsigmond úton hajtunk a 7-es főútig. Azon átkelve a Kőröshegyi utca, illetve a mellette vezető kerékpárút vezet minket vissza Kőröshegyre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tab-siofok-kerekpartura

Lenti Gyógyfürdő és Szent György Energiapark

Lenti

A lenti fürdő vize Európa szerte ismert 40 000 éves nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi problémák, gerinc (nyak, hát, derék), lumbágó, izületi (váll, könyék, kéz, csípő, térd, boka) gyulladásos és kopásos megbetegedések kezelésére alkalmas. A gyógyvízhez kapcsolódóan kúraszerűen alkalmazott gyógyászati kezelések is igénybe vehetők, amelyekhez előzetes orvosi vizsgálat szükséges.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ferencz Porta

Szalafő

A Ferencz porta Szalafőn, az Őrség szívében helyezkedik el. A gazda, Zaicz Tibor és felesége, Kriszta 1989-ben költöztek ide Budapestről. Céljuk az volt, hogy a nagyvárosi élet helyett vidéki, természetes környezetben alapítsanak családot. Hagyományos állattartást folytatnak. Ma 55 szarvasmarha, 5 kecske, 15 vietnámi csüngőhasú sertés, és baromfiak, nyúl képezi az állatállományt. A porta hangulatának meghatározója a kutyák és a macskák jelenléte is. A gazdaság ökogazdálkozást folytat, az itt megtermelt hús, tojás, és a tejtermékek bio minőségűek. A tanyán lehetőség van kecske- és tehéntejből házilag készült tejtermékek kóstolójára (sajtok, tejföl, túró, vaj). A portán megtekinthetőek a háziállatok és tartási körülményeik, valamint megfigyelhető az állatok körül végzett mindennapos munka, a különleges események és az épp aktuális idénymunkák. Vállalkozó kedv esetén az éppen folyó munkába az érdeklődők be is kapcsolódhatnak. Az állatok istállója és karámjai úgy vannak kialakítva, hogy a turisták számára megtekinthetőek legyenek. Természetesen az állatok számára az idegenek jelenléte, esetleges hangoskodása zavarólag hat, de az évek óta tartó érdeklődés hatására bizonyos fokig hozzászoktak már a látogatókhoz. A kisebb állatok (kutyák, macskák, kecskék, bocik) igen szelídek, hiszen a család gyerekei rendszeresen játszanak, foglalkoznak velük. Kisebb-nagyobb családok vagy egy baráti társaság részére igazi falusi vendégszállás céljából a család több összkomfortos üdülőlakást alakított ki.

Őrségi Nemzeti Park

Szatta

Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tízedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

Csácsi Arborétum

Zalaegerszeg

A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Göcseji Falumúzeum |

Zalaegerszeg

és között

A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.

részletek

Batthyány-kastély

Körmend

A Körmend központjában található kastélyegyüttes főépülete - az egykori reneszánsz kastély valószínűleg a XV. században épült. A Batthyányiak tulajdonába került épületet 1610-ben, majd az 1650-es években építették újjá. Batthyány Ádám megbízásából a terveket a kor kiváló olasz hadmérnöke, Filiberto Lucchese készítette, mely alapján Carlo della Torre építőmester irányításával kezdődtek meg a munkálatok. Később a vár a birtokigazgatási központtá előlépő Körmenden barokk kastéllyá épül át, mely Batthyány Lajos - a későbbi országnádor - nevéhez fűződik. Az új épületegyüttes tervezője a szintén olasz Donato Felice de Allio, az osztrák barokk jelentős képviselője. A látvány megtervezése érdekében ekkor már a kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe^ épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fűzték fel, a már átformált főépületre több kilométeres távolságról fasorok vezettek rá. Érdemes megemlíteni a kétemelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsőházat, ahol Mária Terézia lovasképe ma is látható, amely az 1740-es pozsonyi koronázáson ábrázolja a királynőt. A XIX. századi új építészeti divat Körmendet is elérte, s a klasszicizmus szellemében átépítették az egész kastélyt. Az 1790-1810. közötti időszak átépítésének feltételezett tervezője Hefele Menyhért, illetve az ő köréhez tartozó építész lehetett. A főépületben ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum működik, ahol a helytörténeti és a Batthyány családot bemutató kiállítások mellett Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is látható. Benne különböző ritkaságok között megtekinthető Erzsébet királyné báli cipellője is.

Őrségi Teleház

őriszentpéter

Az Őrségi TeleHáz - az első magyarországi teleházak egyikeként - 1997 augusztusában nyitotta meg kapuit az Őrség szívében, Őriszentpéteren. Többfunkciós, közösségi élettér, információs pont, informatikai, oktatási, szociális és kulturális funkciókat lát el. Fenntartója helyi civil szervezet: az Őri Alapítvány. Célja a helyi közösség szolgálata naprakész tájékoztatás útján, az Őrség idegenforgalmának fejlesztése, természeti és néprajzi értékeinek bemutatása, a helyi hagyományok ápolása, kulturális és művészeti programok összehangolása és szervezése, a civil kezdeményezések felkarolása és támogatása.

Vörös Gábor, Fazekas

Magyarszombatfa

A bőséges, jó minőségű agyag lehetővé tette az ókori fazekasmesterség korai kibontakozását. Az összességükben kedvezőtlen természeti adottságok arra késztették az itt élőket, hogy úgymond "több lábon állással" teremtsék meg megélhetésük feltételit, Az agyagos talaj gyenge termőképességű. Csupán a földművelés, állattartás, erdőművelés nem biztosított kellő anyagi hátteret a megélhetéshez. A mélyebb rétegekben nagy mennyiségben, kiváló tulajdonságokkal bíró agyag felhasználása jelentette a fazekasmesterség kialakulásának alapjait. A kezdeti időkben -mint a mezőgazdaságban is az önellátás biztosítása volt a cél: konyhai edények, tároló edények készültek agyagból.




Leíratkozás