message

Üzenetküldés


A magyar női népviselet, szinte minden tájegységen tartalmaz valamilyen gyöngydíszítményt. Szinte kiapadhatatlan a minták, színek és formák tárháza. A sárközi néprajzi tájegység viseleteihez készült gyöngygallérok közül, pedig nagyon sokféle maradt fenn, így gazdag mintakincset, díszítési és technikai megoldást ismerhetünk meg. Az általam készített minden darab a hagyományos sárközi viselet része és régi fűzési módokkal készült.
1. Menyasszonyi díszek: Régen a menyasszony viselte ezeket a darabokat a nagy napon. Az eredeti darabok fekete színben készültek. Ehhez alkalmazkodva választottam egy sötétebb bordó árnyalatot alapnak és azt díszítettem világosabb árnyalatú gyöngyökkel.
a. Szorítkó Alapja hálószerűen fűzött alap melyet vé alakban elhelyezett virágokkal és a végén rojtokkal díszítettem. A záródása selyemszalaggal van megoldva, így lehet egy kicsit szabályozni a hosszúságát.
b. Sárközi nyakbavető, nyakbadobó
Nagycsipkés alapra fűzött tizennyolc soros darab , ezt a fejen átbújtatva lehet felvenni, akár a szoknyát, és teljesen körülöleli a lányok vállát. Alsó sorban csíszolt gyöngy található. Felső sorában selyem szalaggal lehet összehúzni.
c. Nyakfodor Gépi madeira csipkéből készült az alapja melyet selyem szalaggal béleltem. Végül egy virágokkal díszített gyöngyszalagot varrtam rá
d. Csafring Két fagolyót bevontam fekete anyaggal melyeket szépen kihímeztem fentről lefele növekvő szemszámmal rendelkező sorokkal. Középtől lelógó visszakanyarodó íveket fűztem rá. Miután teljesen sűrűn kidíszítettem elkészítettem a hálószerűén fűzött szoknyáját, és selyemzsinórral összekötöttem.
Mind a négy darab azonos domináns színben készült, csak a virágválasztók és a sorválasztó szemek törik meg az alapszínt.
Ezek a gyöngyös kiegészítők közül bármelyik alkalmas mai használatra is.


Bővebb információ:

Péter Szidónia

gyongyfuzes@freemail.hu

20/292-1220

www.szidoniaekszer.blogspot.com

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Attila domb   |  
és között
A 15 hektáron érezhető természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit (szálloda, étterem, istállók, udvar) is. Az első, amit érezhetünk az energia megtapasztalása: kézen, lábon, egész testen bizsergés, csipkedés, melegség, hidegség, áramlás, szédülés stb., de ez nem feltétele sem a hatásnak, sem a várható gyógyulásnak. Egyénileg és alkalmanként is változó lehet. A második, ami tapasztalható, de nem szükségszerűen következik be: az első pár alkalommal, vagy azok valamelyikénél, itt vagy otthon, a meglévő betegségek tünetei felerősödhetnek (pl. vérnyomás emelkedés, szédülés, fejfájás, egyéb fájdalom), ha ezek kellemetlenné válnak, akkor célszerű attól a ponttól 20-30 méterre eltávolodni, majd a szervezet megnyugvása után vissza lehet térni. A felerősödő tünetek terápiás reakciót jelenhetnek, tehát az energia hatására a kezdődő változást jelenthet, vagy egy érzékenyebb szervezet reakcióját az energiára. Mindkettő megszűnik, a domb rendszeres látogatása során, és közben a szervezet is ráhangolódik a hatásra. A harmadik változás a közérzetben tapasztalható. Először lehet álmosság, fáradtság, majd feltöltődött érzés, erő jelenléte az izmokban és az egész testben, izületek mozgathatóbbak, fájdalom csökkenése, megnyugvás, jobb alvás stb. Fontos, hogy az itt töltött idő nyugalomban teljen. Egy éber, csöndes befelé fordulásban hamarabb ismerjük fel testünk jelzéseit, változásait, igényeit, ami segíti az önismeretet és egész lényünk és a hely közötti kapcsolatot. Próbáljunk minden zavaró körülményt kiküszöbölni (szoros ruházat, szomjúság, sürgető testi szükségletek, rádiózás, mobiltelefon használat stb.).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. augusztus 21. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!