message

Üzenetküldés


Amit mindenkinek látnia kell, az Gödöllő, pontosabban az itteni Királyi kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legszebb alkotása. Az impozáns épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József osztrák császár és magyar király és hitvese, Erzsébet (Sisi) nyári rezidenciájaként szolgált. Huszonhat korhűen rekonstruált termében ma az uralkodópár lakosztályai, az Erzsébet királyné-emlékkiállítás és a kastélyt építtető Grassalkovich családot bemutató tárlat tekinthető meg. A kastély azonban nem egyszerűen csak múzeum, hanem exkluzív fogadások, történelmi divatbemutatók, rendezvények színtere is, ahol a kávézótól a korhű ruhában történő fotózáson és az ajándékbolton át az egykori pálmaházban berendezett dísznövénykertészetig mindent megtalál a látogató. Az országosan ismert Liszt Fesztiválnak, Hárfa Fesztiválnak, Barokk Kastélynapoknak, Adventi Kastélynapoknak is egyik "főszereplője" a kastély pompás díszterme, díszudvara és védett természeti értéknek nyilvánított, 28 hektáros parkja. A Gödöllői Királyi Kastély 2010 nyarától az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően, Európai Uniós forrásból újabb kiállítóterekkel gazdagodik, teljesen megújul a kastély parkjának egy része, továbbá olyan új szolgáltatásokkal várja a látogatókat, mint gyerekeknek szóló programok, audioguide, érintőképernyős információs táblák és múzeumpedagógiai műhely. Hétfői napokon a kastély múzeum - előzetes bejelentkezés alapján - kizárólag magyar nyelvű tárlatvezetővel látogatható. Nagykörös vezetést csak a nyári nyitva tartás idején tudunk biztosítani.


Bővebb információ:

-

informacio@kiralyikastely.hu

36-28-410-124

http://www.kiralyikastely.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Keresztelő Szent János plébániatemplom   |  
és között

A  Keresztelő Szent János-plébániatemplom, vagy más néven vártemplom egy Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templomPest megyében, Szentendrén. A város legrégebbi temploma, eredetileg Szent Andrásnak szentelték, így egyben a város névadója is. Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták. Az eredeti állapota a nagybörzsönyi Szent István-templomhoz lehetett hasonló. A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek. Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A 28,91 méter magas torony eredetileg díszes, süvegét, amely 1818-ban ledőlt, a jelenlegi egyszerű, sátortetős fedéssel pótolták. A 18. századi eredetű óráját 1970-ben elektromos szerkezettel látták el. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. A kórusfeljáró lépcsőháza 1891-ben épült. A szentendrei háttér elé festett bibliai jeleneteket ábrázoló belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-1938között. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szadai Tájház   |  
és között
A Szadai Tájház a korábbi, Kossuth Lajos utcai kicsi tájház utódjaként működik az önkormányzat által megvásárolt valamikori középparaszti portán.  Feladata a hagyományos, elsősorban a 20. század eleji szadai népélet hagyományos tárgyi környezetének bemutatása. Tulajdonosa Szada Község Önkormányzata, működtetője a Közhasznú Kulturális Egyesület Szadáért
 
Az épületegyüttes rekonstrukciója egyelőre részben készült el. A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is.
 
A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!