message

Üzenetküldés


Máriaremetei Piac
A termelői helyi piaci mozgalmat 2006-ban indítottam el a máriaremetei cserkészházi piaccal (Budapest, II. ker. Hímes u. 3.). 2006 óta az országban cirka 50 ilyen típusú piac jött létre és a tendenciákat ismerve elmondható, hogy az év végére jóval 100 felett lesz ezek száma. A VM-ben is sokad magammal, mint külső tapasztalati szakértő készséggel segédkeztem a vonatkozó rendeletek kialakításában és ha felkérnek a jövőben is fogok segíteni. Egy-két hiányosságtól eltekintve ezek ma már erősen megkönnyítik az ilyen piacok létesítését és üzemeltetését. A kiskert tulajdonosok és a piactól 40 km-nél távolabb termelő gazdák ügye nem rendezett még - az én véleményem szerint. A családi gazdaságok száma is várhatóan növekedni fog. Nekik is kiváló értékesítési helyként fognak szolgálni ezek a helyi piacok is. Fontosnak tartom, hogy az üzemeltetők szabályozott keretek között tartsák piacaikat. Nem szabad lejáratni az értékesítésnek ezt az ősrégi formáját amikor is a termelő és a vásárló közvetlenül találkozhatnak. Javaslom, hogy az igen egyszerű felépítésű honlapomat tekintsék meg, mert termelői piacokkal kapcsolatban számos hasznos és érdekes információt találhatnak benne. (http://helyipiacok.hu/)  Ami pedig a további folytatást illeti a vidéki termelés és a bizalom erősödésével létre fognak majd jönni a valódi szövetkezetek is, amelyek a beszerzésen, termelésen, értékesítésen túl például az agrártermékek elsődleges feldolgozására is vállalkozhatnak. De addig még sok teendő áll előttünk.


Bővebb információ:

Szilágyi Zsolt

szilagyi.zs@vivamail.hu

-

http://helyipiacok.hu/?page_id=33

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Mátyás templom   |  
és között

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben (1255–1260) épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot.. A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület érett gótikus stílusban történt átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. A reprezentatív, kétnyílásos kapuzat legközelebbi párhuzama a nürnbergi Szent Lőrinc templom tizenöt évvel korábban épült portálja. A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását. Buda 1526. évi első török megszállása során a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része is megsemmisült. Az újjáépült Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni. I. Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab, a jó nevű pesti építész-család sarja végezte. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el; a honfoglalás millenniumára ha nem is az eredeti formákban, de a régi fényben ragyogott. 1898-ban III. Béla és felesége hamvai addigi altemplomi őrzési helyükről felhozva az északi oldalhajó kápolnájában nyertek végső Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat a magyar állam állíttatta helyre 1950-1970 között. Az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el a templomról: ekkor fejeződött be a nagy orgona újjáépítése.

forrás: wikipedia
kép: Thaler Tamás

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény   |  
és között
Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!