Fino-Food Kft.

Információk
Értékelések

Fino-Food Kft. | Kaposvár

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Tejfeldolgozásunk több mint 120 éves gyártási hagyományokra tekint vissza, hiszen az alapító, Strausz Antal, 1889-ben kezdte meg sajt és vaj gyártását a régi tamási telephelyen. Ezt a hagyományt szeretnénk tovább örökíteni Kaposváron is, megőrizve az évszámot új hivatalos logonkban. Ezzel szeretnénk biztosítani minden fogyasztónkat, hogy bár modern technikával, de a régi, hagyományosan jó minőségű, kizárólag tejből, mesterséges adalékanyagoktól mentesen készítjük termékeinket.Az üzem bejáratának szintje ad otthont a Gasztronómiai Örömök Somogyi Tárházának, mely egyedülálló módon Somogy megye településein zajló Asztali Örömök rendezvénysorozatnak kíván egy turisztikai centrumot létrehozni. A tárház biztosít helyet egy Magyarországon úttörő vállalkozásnak, a pincében ugyanis a bor és sajtgasztronómia szerelmesei egyszerre, egy helyen ízlelhetik és tekinthetik meg az üzemünkben készülő sajtokat és a régió méltán híres borait. A bemutató boltban a látogatóknak lehetőségük van megkóstolni az Asztali Örömök és a Dél-Dunántúl kincseit, amik természetesen meg is vásárolhatók és hazavihetők. Három rendezvényterem és egy látványkonyha biztosít helyet céges, vagy akár családi programoknak, konferenciáknak, workshopoknak.A FINO-FOOD Kft. kaposvári telephelyén 162 fő dolgozik, a naponta beérkező tej mennyisége 180.000 liter. A cég egy közepes méretű családi vállalkozás, hiszen a többségi tulajdon egy család kezében van, akik részt vállalnak az operatív irányításban is. A termékek kiváló minőségére nemcsak a családi működtetés és a hagyományok őrzése a garancia, hanem a világszínvonalú tejfeldolgozó géprendszerek, melyek segítségével zárt technológiával készülnek a termékek. A tej alapanyag 100 százalékát a Dél-dunántúli régióból szerezzük be, ennek több mint fele Somogy megyéből, a saját tulajdonban lévő tehenészetekből származik.

Elérhetőségek:
Fino-Food Kft.
Cím: 7400 Kaposvár, Izzó u. 9.
Tel.: 82/529-140
E-mail: info@fino.hu
www.fino.hu

Bővebb információ:

Fino-Food Kft.

info@fino.hu

0682/529-140

http://www.fino.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Kaposszentjakabi bencés apátság |

Kaposvár

és között

A kaposszentjakabi bencés apátság egy védett műemlék, mely az egykori Győr nemzetség monostorának romjaiból áll, Kaposvárontalálható. A monostort egy 1432-ben íródott, másolatban megmaradt oklevél szerint 1061-ben alapították. Az alapító oklevél szerint Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben bencés monostort alapított a Szent Jakab-hegyen. Itt már korábban is állt egy templom, mely erre az időre már romos volt. Ennek helyén építették fel az új templomot, melynek felszentelésén 1067-benSalamon király és Géza herceg is részt vett. A monostor román stílusban épült. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült. Az épületegyüttes feltárását 1960–1966 között Nagy Emese végezte. A kolostorépület műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben befejeződött be, azóta féltetős épület védi. Innen kerültek elő Somogy megye legkorábbi, 11. századi kőfaragványai (díszes oszlopfejezetek és lábazatok). A rom jelenleg az Együd Árpád Városi Művelődési Központ kezelésében áll. A terület 2001-es rendezése óta Kaposvár történelmi emlékhelyéül szolgál. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként működik: színházi esteket, kiállításokat, alkotótáborokat rendeznek itt.

részletek

Somogy megyei barangolások

Patca

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Kelet-Mecsek kerékpártúra

Mecseknádasd

Túra hossza: 74 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék, 95%-ban aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúránkat Püspökszentlászlón a haranglábnál kezdjük. A települést észak felé hagyjuk el. A dióskúti elágazásnál jobbra fordulunk egy erdészeti útra, és ezen tekerünk Pécsváradra. Utunk 2/3-ánál a zöld kereszt jelzéssel találkozunk, ezt követjük egészen a várig. A várost a Várutca-Kossuth Lajos utca-Rákóczi Ferenc utca vonalon hagyjuk el. Áthajtunk a 6-os főút kereszteződésén, és egy lényegében a főúttal párhuzamos úton tekerünk Zengővárkony irányába. Várkonynak csak messziről integethetünk, át nem haladunk rajta. Hamarosan utunk keresztezi a 6-os utat és immáron a főút másik oldalán tekerünk Mecseknádasd irányába. Az adótorony után ráhajtunk a 6-os útra és azon haladva érjük el Mecseknádasdot. A település szélén lévő Árpádkori templom után a zöld turistajelzést követve hagyjuk el Mecseknádasdot. Egy kereszteződésnél a zöld jelzés elhagyja az aszfalt utat, mi azonban továbbra is azon hajtunk immár a kékturista jelzésen. Óbánya után elfogy az aszfaltút, így földúton haladva érjük el a kék jelzésen Kisújbányát. A településtől ismét az aszfalton haladva követjük a kékjelzést. Hamarosan egy kereszteződéhez érünk. Itt a Kék jelzés egyenesen halad tovább egy földúton. Mi azonban jobbra fordulva továbbra is aszfalton tekerünk. A Máré forrásnál utunkat sárgakereszt jel keresztezi. Balkéz felől egy kulcsosházat, valamint egy parkolót látunk. Ha van kedvünk innen feltekerhetünk a sárgakereszten Máré várához, majd ugyanazon az úton vissza a parkolóhoz. (Aki szereti a várakat annak mindenképpen megéri) Ha nincs haladjunk tovább ezen az úton a Várvölgy kempingig. A kempingnél egy T ágazásba jutunk. Itt balra fordulunk és tovább tekerünk Komlóig Zobákpuszta és Gesztenyés érintésével. Komlón a Kossuth út-Pécsi út-Sallai Imre utca útvonalon hajtunk át és Budafára tekerünk. A település után jobbra a 66-os út mellett egy piroskerékpáros jelzésű utat találunk. Ezen hajtunk Árpádtetőig. Itt ráhajtunk a 66-os útra és azon tekerünk a zöldturista jelig, amelyre egy balkanyarral rá is hajtunk. Aszfaltúton tekerve Zobákpuszta határába jutunk. Közben a bányászat jeleit csodálhatjuk végig. (Béta akna, kőbánya) Zobák pusztán nem hajtunk át, hanem előtte egy másik aszfaltútba jutunk. Itt egy éles jobb kanyarral Hosszúheténynek vesszük az irányt. Heténytől már nincs messze Püspökszentlászló. A zöldnégyzet jelzés pont oda visz minket aszfalton. Így azt követve egy laza emelkedő után meg is érkezünk a településre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/kelet-mecsek-kerekpartura

Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő

Kaposvár

A Kaposvári gyógyvíz alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, amely brómot, jódot, fluorid-iont tartalmaz. Fürdőkúraként mozgásszervi megbetegedések, reumatikus bántalmak, trombózis utáni állapot, izomhúzódás, izomgyengeség gyógykezelésére, csonttörések, porcsérülések, és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas, de eredményesen használható nőgyógyászati kezeléseknél is. vókúraként gyomor-és bélhurutra, valamint epebántalmakra alkalmazható.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

A Bariska Öko-falu Zselicszéplak

Visnye

Bariska Gábor vagyok. 1990-ben költöztem a zselici tanyavilágba. Egy olyan helyen szerettem volna gyökeret ereszteni, ahol az élet az elsődleges szempont. Hét évig éltünk villany nélkül, szekerce, fűrész, ásó, kapa volt a segítőtársunk. Eleinte gyűjtögető életmódot folytattunk, később megtanultuk a föld értékeit úgy a magunk javára fordítani, hogy a természet ne károsodjon. A hely vonzotta a természetes életmódra vágyókat. Az elhagyott tanyavilág újra benépesült. Egy olyan közösség jött létre, akiknek egymásra utaltsága, törekvése az önellátásra, önfenntartásra, szervesen illeszkedik a természet örök körforgásába. Sok év elteltével bátran vállalkozom arra, hogy tapasztalataimat, tudásomat megosszam másokkal, hogy segítséget nyújtsak mindazoknak, akik elbizonytalanodtak, akik nem találják helyüket, akikben még él az ősi ösztön: "vissza a természetbe!" Mindaz, amit kialakítottam magam körül, nyitva áll minden érdeklődő számára, Érdeklődőket, vendégeket, önkénteseket, kételkedőket szívesen fogadok barátként. A cél, hogy mindenki öko-faluban éljen. Itt a "falu" szó, közösséget jelent, nem pedig településformát. Közösség nélkül csak egyéni érdek van, és az nem szolgálja a Föld ökológiáját. Az egyén olyan, mint egy rákos sejt, önös. A "falu" fennmaradását nem lehet elvonatkoztatni a Földtől, hisz abból él, míg az egyén, a többi emberből. Azért kell mindenkinek megtalálni a közvetlen környezetében azokat az embereket, akik a földön szeretnének élni, nem pedig az aszfalton, mert együtt tovább tudnak lépni. Így mindaz a környezetvédelem, amit teszünk, kézzelfoghatóvá válik, a jövőnkért, és az emberiség fennmaradásáét. Mit láthat, aki ellátogat hozzánk? Azt, hogy szeretünk élni. Azt, hogy ragaszkodunk a Földhöz, mert onnét kapjuk a vizet, nem pedig a csapból. Azt, hogy minden kincsünk a Föld, mert onnét kapjuk az élelmet, nem pedig a boltból. Azt, hogy csak annyi fát vágunk ki, amennyi az erdő egészsége érdekében szükséges, még akkor is, ha az egész családnak egy helységbe kell húzódnia télen, mert száz év múlva is innét kapjuk a meleget, nem pedig a radiátorból. Azt, hogy aki itt él, annak meg kell találnia, mivel segítheti a többieket, mert őt is a többiek segítik, nem pedig a szociális háló. Vagyis nem azon gondolkodnak az emberek, hogy honnét szerezzenek pénzt, hanem azon, hogy amire szükségük van, azt hogyan tudnák megtermelni. Azt látja a hozzánk látogató, hogy a gyerekek, gyerekként nőnek fel szabadon, és saját tapasztalatból tanulják meg, hogy hol, mikor találnak ehető növényeket, nem pedig a tankönyvekből. Azt látnák, hogy az erdőben élő családok boldogságban, bőségben élnek, pedig nem járnak dolgozni sehová, de a két kezükre, a természetre, és egymásra mindig számíthatnak.
Még mindenkiben él az ősi ösztön, és mindenki ismeri az ősi törvényeket, hisz nem születhet anélkül ember. Keressétek és ismerjétek fel egymást! Alakítsatok közösségeket, és bátran legyen szükségetek egymásra, bárhol is éljetek a földön, hisz Föld csak egy van.

Bariska Gábor (oko-falu.hu)

Duna-Dráva Nemzeti Park

Kiskorpád

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Szabadkai Arborétum

Kadarkút

A vendégváró portán szépségében egyedülálló Szabadkai Tibor magán arborétuma tekinthető meg. A területen országos viszonylatban is ritkaságnak számító növényfajok találhatók.

290 fajta örökzöld, 300 fajta évelős növény, és 120 fajta cserje várja az érdeklődőket.

Látrány-puszta

Látrány

A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben.

A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.

A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.

A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).

Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)

Kulturális örökség

Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szenna |

Szenna

és között

Az 1960-as évek elején indították útjára azt az országos felmérést, amelynek célja volt számba venni a népi építészet fennmaradt emlékeit. Somogy megye szakemberei is bekapcsolódtak a munkába, ami később nagymértékben hozzájárult egy regionális szabadtéri néprajzi gyűjtemény létrehozásának gondolatához. Az 1970-es évek elején került napirendre a Kaposvártól 9 km-re fekvő, Zselic központjaként is számon tartott Szenna község központjának rendezési terve. Az itt álló 1785-ben épített református templom, a lelkészlak és a hozzá tartozó több mint 1,5 hektáros terület lehetőséget kínált arra, hogy egy élő falu közepébe telepítsék át a megye különböző falvaiban fönnmaradt és a szakemberek által megmentésre javasolt talpas-favázas lakó- és gazdasági építményeket. Szennában is állt még néhány ilyen típusú ház, melyek egyike in situ védelmet kapott. A szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény telepítési tervét Knézy Judit néprajzkutató és Szabó Tünde építész készítette 1972-ben. Első ütemként a templom és a lelkészlak felújítása készült el, majd megkezdődött a felmért épületek áttelepítése a templom körül kialakított sugaras elrendezésű öt telekre. A kijelölt terület természeti adottsága arra is lehetőséget kínált, hogy a templomtól délre húzódó dombra három szőlőbeli építményt is áttelepítsenek. Kiemelt szempont volt, hogy a szétszedett és újból felállított épületek minél több eredeti elemet őrizzenek meg, és csak nagyon indokolt esetben egészítsék ki azokat. A Rippl-Rónai Múzeum keretében zajló kivitelezési munkákhoz olyan idősebb embereket fogadtak fel, akik értettek a hagyományos technikák alkalmazásához, az ácsmunkához, a falrakáshoz és a zsúpoláshoz. 1978-ban nyitották meg az első portát, majd évente mindig egy-egy épülettel, épületegyüttessel gyarapodott a gyűjtemény. 1988-ban rendezték be a szakemberek és adták át a nagyközönségnek az utolsóként áttelepített és felállított zselickisfaludi présházat, és ezzel elnyerte a gyűjtemény a tervben megálmodott képét. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Európa Nostra Díjat kapott. 2000-ben a gyűjtemény délnyugati telekhatárán, téglalábazaton álló cserépfedésű gépszín épült, benne az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek kiállítása látható. 2008 elején körvonalazódott az az igény, hogy a Falumúzeum egy református temetővel gazdagodjon. A temető sírjelei a szennai régi temető eredeti sírjeleiből, valamint Gönczi Ferenc egykori múzeumigazgató által gyűjtött fejfákról népművészek (Horváth-Béres János faszobrász és Gosztonyi Zoltán a népművészet mestere) által készített hiteles másolatokból kerültek bemutatásra. A temető hivatalos átadása 2008 októberében történt L. Szabó Tünde és Lőrincz Ferenc emléknapja alkalmából.

részletek

Szigetvári vár

Szigetvár

A szigetvári vár alapjainak lerakását a XIV. század végén kezdték el. Jelenlegi formáját az ostromok utáni felújítások során, a XIX. század végére érte el. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt mergállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szűntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal. A várban történelmi-, képzőművészeti kiállítás illetve török panoptikum várja a látogatókat.

Mária-ruhák Múzeuma

Andocs

A környéken egyedülálló gyűjtemény ma már több mint kétszáz darabból álló ?ruhatár?. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben ajándékozta a kegyszobornak, példáját sokan követték. A múzeum a Mária-kegyszobor templomával egybeépült egykori kolostorban található. A Máriához imádkozó hívők adományozták a színpompás hímzésekkel (gyakran népies motívumokkal) díszített palástokat. Ezekkel minden második hét péntekjén, hagyományos rituálé keretében öltöztetik fel a Mária-szobrot.

Balogh Ildikó, Tojásfestő, Népi Iparművész

Kaposvár

1975. november 12.-én született Kaposváron. Családi hagyomány továbbépítésével kezdte munkáit, egyszínű viaszolt tojásokra alkalmaz somogyi, zalai, tolnai, baranyai, erdélyi, felvidéki motívumokat. A Népi Iparművészeti Tanácsnál zsűriztetett hímeseivel a hagyományok megőrzésére és újítására is törekszik. Tevékenysége mesterség bemutatók, gyermekek és felnőttek tanítása. Munkái elismeréseként Népi Iparművész címet szerzett. Pályázatokon folyamatosan megméretteti magát. Egyéni kiállításon szerepelt volt általános iskolájában. A tojásdíszítéssel kapcsolatos népművészeti kiállításokon rendszeresen részt vett és különböző elismeréseket kapott. A tojásírásban találta meg nyugalma egyik forrását.




Leíratkozás