Egri Termálfürdő és Török fürdő

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Az Egri Termálfürdő 1932-ben nyitotta meg kapuit. Magyarország egyik legszebb fürdőhelye, mely a külföldi turisták körében is népszerű. A gyönyörű ligetes környezet a gyógyulni, sportolni és szórakozni vágyók Paradicsoma!

A belvárostól néhány percre található fedett-nyitott vízi élménysziget ugyanis 7 medencével, sportpályákkal és a Török Fürdőbe közvetlen átjárási lehetőséggel rendelkezik.

A sport kedvelői számára versenymedence biztosítja a testmozgáshoz szükséges teret, az idősebbeket és gyógyulni vágyókat pedig a 28 C fokos, enyhén radonos gyógyvízzel töltött nagy medence és a 37 C fokos kénestermál medence várja.

A kicsik számára a nagy „vízi csaták" helyszínéül szolgáló vízi váras medence kínál feledhetetlen élményeket. A fiatalabb felnőttek a kétkupolás fedett-nyitott élménymedence 14 féle szórakoztató, vízi rekreációs eleme által kapcsolódhatnak ki.

Joggal mondhatjuk hát, hogy az Egri Termálfürdő az egész család számára megfelelő úti célpont, de javasoljuk, hogy erről győződjenek meg személyesen is!

Bővebb információ:

Egri Termálfürdő és Török fürdő

gyogyaszat@egertermal.hu

36/510-559

http://www.egertermal.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Gótikus székesegyház |

Eger

és között

A Szent István által 1004 körül alapított egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg. A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

- furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);

- figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkoban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik. Valószínűleg az 1420-as években készült alexandriai szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

részletek

Garadna-völgyből a Bükk-fensíkra és vissza

Miskolc

MEGKÖZELÍTÉS
Miskolc-Diósgyőr felől a 15-ös autóbusszal Ómassa végállomásig.

ÚTVONAL
Ómassa ( ) – Száraz-völgy – Száraz-völgy öreg parkoló – sípályák – Bánkút – Síház – ( és is csatlakozik) – Fehér Sas fogadó ( is) – Csipkéskút – Vadászvölgy– Ómassa buszállomás
Táv: 10 km
Szint: 470 m, 3 óra

NEHÉZSÉGI FOK
A túra elsősorban jó kondícióban lévő felnőtteknek és a fiataloknak ajánlható, egész évben. Ómassától Bánkútig állandó emelkedő, visszafelé Csipkéskút után, a Vadászvölgyben lejtmenet, időnként igen meredek, sokszor hatalmas kőtömbök között, ezért nehéz túrának mondható. A felszerelésben a jó túracipő ajánlott.

LÁTNIVALÓK
Ómassa: „egyutcás” hegyi település 500 m körüli magasságban a tenger szintje felett. Garadna-forrás: „Gyula-forráshoz” a régi parkolótól jelzésen bekötőút (5 perc), bánkúti sícentrum. Bánkút központjából kitérési lehetőség a 956 m magasan fekvő Bálvány-kilátóhoz (15 perc). További kitérési lehetőség Bánkútról a Nagy-mezőre (3 km), Csipkéskút, a lipicai ménes téli szállása. Bánkút télen: Hazai viszonylatban a legjobb síterepek közé tartozik, több felvonóval, hosszabb havas időszakkal, szállásokkal. A gyönyörű környék miatt (bánkúti szállással) minden évszakban javaslunk többnapos kiegészítő túrát.

Eger-Völgyház-Bogács kerékpáros körtúra

Bükkzsérc

Túra hossza: 47 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Hegyvidék
Tájegység: Bükk-hegység

Kerékpárúránkat az egri Tesco parkolóból indítjuk. Elősször a 25-ös úton haladunk Felnémetig, ahol jobbra fordulunk és áttekerünk Felsőtárkányon. Tárkány után elérjük az Oldalvölgyi halastavat, ahol jobbra fordulva erdészeti aszfaltúton a piros kereszt jelzést követve haladunk tovább, és jutunk el Völgyfőházhoz. Völgyfőház után a túrajelzés elhagyja az aszfaltutat. Mi az aszfalton tovább tekerve Bükkzsércre jutunk. Közúton megyünk tovább Cserépfalu irányába. A település előtt egy rövid kitérőt tehetünk a Suba-lyukhoz. Cserépfalu után Bogácsra érkezünk, majd tovább hajtva Noszvajon át érkezünk vissza Egerbe.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/eger-volgyfohaz-bogacs-kerekparos-kortura

Városi Gyógyfürdő

Eger

Azok a vendégek akik a gyógyászat miatt keresik fel az egri Termálfürdőt és Török Fürdőt, egész évben modern körülmények között élvezhetik a radonos illetve kénes gyógyvíz gyógyhatását. Az egri Termálfürdőben többek között ízületi betegségek, gerinc betegségek, csontok, izmok, inak betegségei, idegrendszer betegségei, kötőszöveti és bőrbetegségek, női nőgyógyászati betegségek egyes fajtái, vegetatív idegrendszer zavarai, kifáradásos állapotok kezelése esetén lehet sikeres fürdőkúrát végezni.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Smaragdfalva

Egerszalók

Célunk, természettel összhangban, a legkisebb felesleges beavatkozást tenni, mégis a teljes önellátásra szeretnénk törekedni. Saját tapasztalatainkat közkinccsé tenni, másoknak is a bevált tapasztalatot átadni. Környezetvédelem, környezet tudatos szemlélet felelősség kialakítása egyszerű, szerény igények mellett értékes fenntartható élet megvalósítása. Mindenkit várunk, a ki szeretne EGÉSZ-SÉGESEN, HARMÓNIÁBAN ÉLNI! Aki nyitott a saját kényelmét háttérbe helyezni , tanulni, kikapcsolódni vágyik, vagy keresi az önmegvalósítását, a kapcsolatot az ÉLŐ-VILÁGGAL. Nálunk megtanulhat kenyeret sütni kemencében, jurtában aludhat, patakban fürödhet, megtanulhat gyógynövényekből ételt italt készíteni, saját szappant , krémet. Aszalhat kirándulhat, állatokkal ismerkedhet, kézműveskedhet, fonhat, szőhet, nemezelhet, kosarat kerítést fonhat, kipróbálhatja magát íjászatban, lovaglásban. Vagy egyszerűen kertészkedhet, lehet nálunk saját fája, kertje, virágja, állata.

Bükki Nemzeti Park

Szajla

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Jámbor Vilmos Arborétum

Recsk

A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4,5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az ekzótákkal.

Hőforrás, sódomb

Egerszalók

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített. A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók, ezeket ma már lakás céljára nem használják. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képezö tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.

Kulturális örökség

Mezőkövesdi Hadas városrész alkotóházai |

Mezőkövesd

és között

A mezőkövesdi Hadas városrész apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Az elnevezés tulajdonképpen atyafiságot jelent, az egymással rokon családokat nevezték hadaknak. A terület szívében Kisjankó Bori, a híres hímző és matyó mintarajzoló asszony emlékháza áll. Körülötte a rendezvények színhelyéül szolgáló Táncpajta, a Népi Művészetek Háza és a kézműves mesterek műhelyeként működő népi házak találhatók. A kiállító helyek és a mesterek szívesen fogadnak látogatókat, akik bepillanthatnak az élő matyó népművészet világába.

részletek

Egri vár

Eger

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.

Város a Város alatt

Eger

Város a Város Alatt, az egykori egri érseki pincerendszer, a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el. 2007-ben az ország 7 építészeti csodájának egyikévé választották, köszönhetően a falakon kialakult csodálatos, cseppkőszerű mészképződményeknek.

Kovács Szabolcs, Bútorfestő

Mezőkövesd

A Kovács család egy mezőkövesdi népművész család . Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere, felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön . A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézihímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel.




Leíratkozás