message

Üzenetküldés


A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt a gabonakereskedő családból származó Schossberger Zsigmond a kor egyik legnagyobb építészével, Ybl Miklóssal terveztette, s az impozáns épületet a bárói család nyári tartózkodásra használta 1883-tól. Az összetett alaprajzú épület mintájául a Loire-menti kastélyok szolgáltak, belső elrendezésében olasz reneszánsz vonások tükröződnek. Az épület folyosói donga-és keresztboltozatosak, az előcsarnokot, a lépcsőházat és a Pálmaházat egykor díszítőfestés borította. A főbejáraton belépve néhány lépcsőfok visz fel a magasföldszinti előcsarnokba, ennek természetes megvilágítását fénycsapdákkal kiegészített üvegkupola biztosította. A földszinti folyosón elindulva a pálmaházba juthatunk, mely közvetlen kapcsolatban áll a Magyarország domborzatának mintájára kialakított 10 ha-os parkkal. A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei, díszítőfestései visszaköszönnek. A központi csarnok boltíveit, a Pálmaházat növényi ornamentikájú festés, a lépcsőház kazettás mennyezetét, a tetőtéri szintet groteszk díszítőfestés emeli ki, amit Scholz Róbert, az Operaház oldallépcsőjének falfestője készített. Az 50 év élettartamú festés maradványai ma még láthatóak. Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították. A 31 év után, 2005. augusztusában megnyitott épület Budapesttől 50 km-re található Turán, nyári időszakban naponta 9-19 -ig várja a látogatókat.


Bővebb információ:

-

tordaia@turainvest.hu

06 30 625 61 39

http://www.turaikastely.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Nógrádsápi gótikus templom   |  
és között

A nógrádi lankák között megbúvó kicsiny falutól (már kevesebb mint 900 lakosa van) nyugatra emelkedő dombtetőn messziről láthatóan, lőréses körfallal övezve kicsiny középkori templom emelkedik. Az egyhajós templomot a XV. században épült kőfal keríti körbe, belül a templomkertet a középkor óta temetőként használják. Az épület legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található. A kerítőfal déli (gótikus) kapuján belépve, kissé balra láthatjuk a templom főhomlokzatán, a gótikus, déli kapuját, amely két támpillér között nyílik. A templom nyugati homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a kicsiny, karcsú, nyolcszögletes torony, amely négyszögletes alépítményből nő ki, s emelkedik ki a homlokzat síkjából. Alatta nyílik a templom nyugati bejárata. A 18. század végén előcsarnokot is építettek a torony elé. Ezt a műemléki helyreállításkor (1968) elbontották. A sokszögletű szentély egy lépcsőnyivel a hajótér fölé emelkedik. Északi falán, a sekrestye bejárata fölött szépen helyreállított középkori falfestményeket (három, keretbe foglalt kompozíciót) pillanthatunk meg. Az 1400 körül készült képek: Keresztrefeszítés, Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, Szent Miklós. A déli falon lévő kép (Krisztus megkeresztelése a 14/15. század fordulóján készült. A diadalív képe: Maiestas Domini. A szentély déli oldalán ülőfülkét láthatunk, vele szemben alakították ki a falban a szentségház kis fülkéjét. A szép arányú kicsi templomot körbesétálva ne feledjük, hogy középkori szokás szerint körülötte (a falon belül) temető volt. A ma használatos temető a templom mellett terül el. Az Árpád-korban a mai templom területén még a falu házai álltak, mint a régészeti kutatás kiderítette. A 14. század végén épült föl a templom, amelynek kegyura a váci püspök volt. A török időkben a falu elpusztult, a templom is romossá vált, csak 1746-ban állították helyre. Berendezése 18. századi, főoltárképe 1960-ban készült.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2018. augusztus 21. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!