message

Üzenetküldés


A Rónabányáról könnyen megközelíthető Szilvás-kői tanösvény a sárga és sárga háromszög jelzésű turistautakkal azonos nyomvonalon halad. A bazaltsapkás hegytetőn lévő mély hasadékok, beszakadások (amelyek a mélyművelésű szénbányászat következtében, a bányatárók beszakadása nyomán jöttek létre) és a kőfejtők miatt a terület csak a jelzett turistautakon járható. A tanösvényről és turistaútról ne térjünk le!
Az útvonal érinti a Gusztáv-táró bejáratát (a Szilvás-kő alatt lévő széntelepet 1912-1919 között és 1957-1966 között fejtették le), a Bagó-kő kőfejtőjét (itt a miocén korú agyagos homok és az erodált felszínére ömlő bazalt érintkezése és egy vető tanulmányozható), a hideg mikroklímájú, szétnyíló hasadékokat (álbarlangokat) és egy feltárást, amelyben oszlopos, illetve pados-lemezes elválású bazalt tanulmányozható.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.


Bővebb információ:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

titkarsag@bnpi.hu

36411581

http://bnpi.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Szentkúti remete barlangok   |  
és között
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. Szentkút a Mátra északnyugati lábánál, Pásztó és Salgótartján között helyezkedik el. A településen található Szűz Mária kegyhely Magyarország egyik legfontosabb vallási zarándokhelye, melyet napjainkban évente 200 ezernél is több hívő keres fel. A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, mikor egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A zarándokhely fejlődésének 1948 után a kommunista diktatúra vetett véget. 1950-ben a helyi pártvezetés elűzte a ferences szerzeteseket, valamint államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. A ferencesek csak 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templomkülső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Varsányi Falumúzeum   |  
és között
A Falumúzeum a Dózsa György út 24. sz. alatt található. Az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző paraszt házak állnak, ezek egyikében került kialakításra a Falumúzeum. Ez az épület egyedül álló, nincs több ilyen elrendezésben a településünkön Az épület 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) 1997-ben Varsány Község Önkormányzatának ajándékozta. Az önkormányzat vállalta az épület karbantartását és 2000. évben felújította.
Az állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A berendezés nagy része Bözsi néni hagyatéka, de a településen élők adományaival is bővült.
 
Sok szeretettel várjuk látogatóinkat.
 
Előzetes bejelentkezés: 06 32 387 549 vagy 06 70 932 4423
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!