message

Üzenetküldés


A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincéig kalauzolja a látogatókat.
A tanösvény hossza a Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km, bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző korú és eredetű kőzetekkel (pl. dolomit, radiolarit) és felszínformákkal, a terület természetes vegetációjára jellemző gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori (Kyjatice-kultúra) erődített teleppel (földvárral) ismertet meg.
Az útvonalhoz a volt Ifjúsági tábornál (jelenleg Park Hotel Táltos) és a Vár-hegyen lévő Várkúti Turistaháznál is lehet csatlakozni.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től.
Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Kő-közi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető.
A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának felkeresésével.
A létesítményben a „Karszt és élővilága” című, diorámákkal, terepasztallal, tablókkal, interaktív multimédiás eszközökkel színesített állandó kiállítás megtekintésével bővíthetik az érdeklődők a Bükkel kapcsolatos ismereteiket. 
Az épületben ajándékbolt és információs pont működik a Bükk természeti, kultúrtörténeti értékeit bemutató ismeretterjesztő kiadványok széles választékát kínálva. 
A helyszínen április 15. és október 15. között kerékpár kölcsönzésére is lehetőség van.
Az oktató- és látogatóközpont szálláshelyet is biztosít.


Bővebb információ:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

titkarsag@bnpi.hu

36411581

http://bnpi.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Gótikus székesegyház   |  
és között

A Szent István által 1004 körül alapított egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg. A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

-  furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);

-    figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkoban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik. Valószínűleg az 1420-as években készült alexandriai szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mezőkövesdi Hadas városrész alkotóházai   |  
és között
A mezőkövesdi Hadas városrész apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Az elnevezés tulajdonképpen atyafiságot jelent, az egymással rokon családokat nevezték hadaknak. A terület szívében Kisjankó Bori, a híres hímző és matyó mintarajzoló asszony emlékháza áll. Körülötte a rendezvények színhelyéül szolgáló Táncpajta, a Népi Művészetek Háza és a kézműves mesterek műhelyeként működő népi házak találhatók. A kiállító helyek és a mesterek szívesen fogadnak látogatókat, akik bepillanthatnak az élő matyó népművészet világába.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!