Barcsi Borókás tanösvény

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható Barcsi Borókás tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán könnyen megközelíthető gépkocsival. A látogatók az autóspihenő parkolójában hagyhatják gépjárművüket és innen indulhatnak a terület gyalogos felfedezésére az egész éven át szabadon látogatható tanösvényen, amely Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát mutatja be.

A Barcsi Borókás savanyú homoktalajon kialakult mészkerülő vegetáció, ahol a borókák között először mohák, zuzmók, ezüstperje és magyar csenkesz jelenik meg, melyet egy zártabb homokpusztagyep követ. Növényritkaságai a fekete kökörcsin, a homoki kocsord és a homoki szalmagyopár. Lefolyástalan területein láperdők tenyésznek. A „lábaségereken” tőzegmohák és tarajos pajzsika nő. Hazánkban csak itt találhatunk királyharasztot és fűzlevelű gyöngyvesszőt.

A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) által fenntartott rackanyáj legelőterülete, így előfordulhat, hogy a látogató is találkozik ezen régi magyar háziállat fajta legelő állományával, amelynek fontos szerep jut a terület természetvédelmi kezelésében.

A tanösvény a DDNPI által működtetett Drávatamási Természetismereti Központ által szervezett és lebonyolított programok keretében is meglátogatható. E programokon való részvétel elsősorban iskolás csoportok számára ajánlott osztálykirándulás, vagy erdei iskolai foglalkozás keretében.

Bővebb információ:

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

dunadrava@ddnp.kvvm.hu

3672517200

http://www.ddnp.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Váradelőhegyi volt premontrei prépostság |

Várad

és között

Váradelőhegyi prépostság-ot Szent István vértanuról nevezték el. A premontrei rend legrégibb prépostsága volt Magyarországon. A Sebes-Körös jobb partján fekvő prépostság keletkezését az 1130 körüli időkre tehetjük. Alapítási körülményei ismeretlenek, valószínűleg királyi alapítású volt, mert az esztergomi érsekség alá tartozott.
Legkorábbi hiteles említése 1214-ben, a Váradi Regestrumban volt. 1235-ben pedig a Catologus Ninivensis jegyzék 9 magyarországi filiáját sorolta fel.
1332–1336 között a pápai tizedjegyzék szerint az országban a legmagasabb jövedelmű szerzetházak közé tartozott.
Hiteleshely volt és a prépostok főpapi jelvények viselésére voltak feljogosítva. Hiteleshelyi tevékenysége a 14. századelső felében volt a legkiterjedtebb. A tatárjárás alatt 1241-ben teljesen elpusztult, de a tatárjárás utáni időkben ismét benépesült.
1340–1370 között, János prépostsága idején gyors hanyatlásnak indult. A konvent tagjainak száma lecsökkent, kétszer is megkísérelték letétetni elöljárójukat. A hiteleshelyi feladatokat világi alkalmazottakra bízták, majd 1351 után, az országos szigorítás miatt meg kellett szüntetniük.
1453 körül; István prépost alatt, csaknem elnéptelenedett, ettől kezdve csupán commendatorok igazgatták, majd 1495-1497 között Kálmáncsehi Domonkos püspök Szent László király tiszteletére társaskáptalanná alakította át.
1556 körül a reformáció hatására a káptalanság megszűnt.
1705–1710 között a perneggi (Alsó-Ausztria), majd a loukai (Morvaország) apát szerzett jogosultságot az egykori prépságra. A már rég elpusztult monostor helyett Várad-Olasziban építettek rendházat egy adminisztrátor részére, azonban 1787-ben II. József rendelete ezt is feloszlatta.
1802 I. Ferenc király a prépostságot visszaállította és Jászóval egyesítette. Megkapták a pálosok egykori templomát és kolostorát is. A rendtagok lelkipásztori munkát végeztek, 1808: átvették volt jezsuita gimnázium vezetését is, 1826ban pedig a volt jezsuita akadémián is oktattak. 1850-ben a két intézményt egybekapcsolták. 1923-ban, a trianoni békeszerződés után a románok megszüntették, 1940–1944 között ismét működött.

részletek

Somogy megyei barangolások

Kaposmérő

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Drávai vizitúra kenuval

Drávasztára

1 NAPOS TÚRA KEZDŐKNEK
Barcs hajókikötő – Csomoros-sziget – Drávatamási–Barcs
Táv: 10 km, menetidő: kb. 8 óra, maximum létszám: 40 fő

4 NAPOS TÚRA HALADÓKNAK
1. nap: Őrtilos kikötő (236 fkm) – Vízvár (192 fkm)
2. nap: Vízvár (192 fkm) – Barcs (153 fkm)
3. nap: Barcs (153 fkm) – Szentborbás (133 fkm)
4. nap: Szentborbás (133 fkm) – Drávasztára (117 fkm)

Ajánlott időszak: július–augusztus
A túrákhoz új típusú személyi igazolvány vagy útlevél szükséges, mivel a túrák egy része horvátországi partszakaszokon halad!

LÁTNIVALÓK
Őrtilos:
Szentmihály-hegy szép kilátás, Szt. Mihály-templom (barokk, 1740), Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás, Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy, Vízvárnál a Dráva holtágaiban gyönyörködhetünk. A természeti értékekről a Nemzeti Park tájékoztató táblájáról olvashatunk.
Barcs a térség központja, élénk forgalmú határátkelővel rendelkező kisváros.
• Dráva Múzeum: történelmi és néprajzi kiállítás
• R. k. plébániatemplom, késő barokk, XIX. század eleje
• Barcsi Rekreációs Termálközpont
• Dráva-hidat elhagyva fürdési lehetőség a folyó egyetlen kijelölt szabadstrandján
• Dráva Hajó Panzió
• Drávaszentesi Állatbemutató és Oktatási Központ
• Sétahajózás

Csomoros-sziget: nevét a szigeten lévő ritka fafajtájáról kapta.
• DDNP tanösvény 20 ismeretterjesztő táblával
• Letérés a folyó egyik mellékágába érdekes növényvilág, horgászati lehetőség

Drávatamási:
• DDNP Természetismereti Oktatási Központ
A Duna–Dráva Nemzeti Park részét képező Barcsi borókás nyíres-borókás növényzete a cseres-kocsányos tölgyesek kiirtásával és a legeltetés következtében alakult ki. A terület ritka növény- és állatvilágát tanösvény mutatja be. A Borókás nagy része szabadon látogatható, a fokozottan védett zónák viszont csak engedéllyel.

Szentborbás:
• DDNP Turistaszálló és camping

Drávasztára:
• A lakosok 95%-a horvát nemzetiségű
• Horgászati lehetőség
• A falu északi szélén a falutól 50 m-re, egy sorban áll 3 db több száz éves kocsányos tölgy

Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ

Barcs

Gyógyfürdő a régió legújabb és legmodernebb fürdője, közel 3 ha-os területen a város tradicionális középpontjában épült fel. A korszerű létesítményben, szinvonalas és szép környezetben pihenhetnek, gyógyulhatnak vendégeink. Az egész évben üzemelő fürdő fedett részében hat, szabadtéren pedig két medence folyamatosan várja vendégeinket, akik a nyári szezonban a nagy zöld területen további két szezonális medencét is használhatnak.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

ÖKOFALU - Ormánság Alapítvány - Lantos Tamás

Drávafok

A Drávafokon működő Ormánság Alapítvány a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzését és azoknak a táj működésébe való integrálását, szolgálatba állítását tekinti küldetésének. A közeljövőben az éveken át nagy népszerűségnek örvendő műhelysorozatuk, a Foki Disputa újraindítását tervezik.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Szabadszentkirály

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Szabadkai Arborétum

Kadarkút

A vendégváró portán szépségében egyedülálló Szabadkai Tibor magán arborétuma tekinthető meg. A területen országos viszonylatban is ritkaságnak számító növényfajok találhatók.

290 fajta örökzöld, 300 fajta évelős növény, és 120 fajta cserje várja az érdeklődőket.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Magyarlukafai Néprajzi Műhely |

Magyarlukafa

és között

Magyarlukafa Baranya megyében, a Dél-Zselic dombvidékén, Szigetvártól 20km-re fekvő aprófalu, ahol a XIX. században épült lakóházban és két pajtaépületben működik a Magyarlukafai Néprajzi Műhely .

A ma már műemlék épületekben a Kaptár Egyesület kézművesei rendszeresen tanítják a szövés, fazekasság, kosárkötés, fafaragás, nemezelés, csuhézás, gyertyamártás, papírmerítés, és még számos más érdekes mesterség fogásait. A Néprajzi Műhelyben folyamatosan kaphatóak múzeumi kiadványok és a Kaptár Egyesület kézműves tagjainak termékei.

A Magyarlukafai Néprajzi Műhely áprilistól október végéig kiváló célpont osztálykirándulások, vagy baráti társaságok, szakmai csoportok részére, ahol a kézművesség mellett kirándulással, sportolással és horgászással lehet egy, vagy több napot eltölteni.

Kézműves programot előzetes bejelentés alapján tudunk szervezni.

Minimum létszám 10 fő

Múzeumi belépő vezetéssel: 300,-Ft/fő

Kézműves foglalkozás: 800,-Ft/fő

Műhelyvezető:

Lovas Kata.

73-554-051, 06-70-251-71-74

lovaskata@freemail.hu

részletek

Szigetvári vár

Szigetvár

A szigetvári vár alapjainak lerakását a XIV. század végén kezdték el. Jelenlegi formáját az ostromok utáni felújítások során, a XIX. század végére érte el. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt mergállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szűntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal. A várban történelmi-, képzőművészeti kiállítás illetve török panoptikum várja a látogatókat.

Helytörténeti Kiállítás

Kővágószőlős

A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.

Patcai Alkotóház

Patca

Népi kismesterségek oktatása kézműves foglalkozások keretében: bőrműves, nemez, mézeskalács, szálas anyag: szalma, gyékény, csuhé, viseletesbaba, népi gyöngy, népi játék, kemencés finomság, falusi élet bemutatása.




Leíratkozás