Nógrádi Tájház

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Nyitva tartás:

szombatonként 10-12 óráig, előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig.

Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000, hétvégenként a 06/30/409-78-06 telefonszámon Mezeiné Matikovszki Bernadettnél lehet.

Bővebb információ:

Nógrádi Tájház

hivatal@phnograd.hu

35/362-001, 35/562-001

http://www.nograd-var.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Szent István templom |

Nagybörzsöny

és között

A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusitemplom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom szentélye középkori szokás szerint keletre néz, vagyis keletelt. Karcsú tornya (3-4. emeletén ikerablakokkal) a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentélyfélköríves (ívsorokból álló főpárkánnyal). A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak. A templombelsőben a hajó síkmennyezetes, az apszis boltozata negyedgömb alakú. A hajótól a szentélyt diadalív választja el. A torony földszintje dongaboltozatos.
A főpárkány tükreinek különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne.

részletek

Örökségeink Útján Zöldút

Pusztaberki

A Börzsöny hegység északi lábánál és az Ipoly folyó völgyében az Örökségeink Útján Zöldúton járunk. Ez a zöldút a Duna-Ipoly Zöldúthoz csatlakozó tematikus útvonal, mely természeti folyosókat, ösvényeket és az útvonalak mentén található értékeket fűzi fel. Falvaink (Borsosberény, Dejtár, Drégelypalánk, Hont, Horpács, Ipolyvece, Nagyoroszi, Patak és, Pusztaberki) számos jelentős irodalmi, történelmi, építészeti és néprajzi örökséggel rendelkeznek. A látogató megismerkedhet a Mikszáth által emlegetett kedves emberekkel, emlékezhet Drégelyvár hős védőire, gyönyörködhet a helyi népviseletek gazdagságában.Aki elzarándokol a Tsitári-forráshoz és kegyhelyhez, a völgyben, legelésző őshonos állatokat is láthat. A hagyományőrző napokon megízlelheti a helyi termékeket, a gasztronómiai különlegességeket, megismerheti a régi népszokásokat. A hozzánk látogatók elszállásolásáról a falusi vendéglátók gondoskodnak, akik várják a bakancsos, kerékpáros és lovas turistákat, a vadászokat, madarászokat és horgászokat, a gyermekes családokat, időseket, fiatalokat egyaránt. Az Örökségeink Útján Zöldút elsődleges célja a helyi értékek megőrzése, olyan tematikus turisztikai útvonal kialakítása, amely bemutatja a térség értékeit az odalátogatónak, s ezzel az ott élők munkalehetőségeit is kibővíti, a falvak gazdasági fejlődését is elősegíti. A mintegy 50 km-es zöldút várja a sportolásra, túrázásra, kikapcsolódásra vágyókat. Az „Örökségeink Útján Zöldutat” 2006-ban, helyi közösségek összefogásával, kilenc szomszédos települést összekötve hozta létre a Sugárkankalin Turisztikai A községekben zöldutas információs táblákat helyeztünk el, amelyek tájékoztatják a turistákat a helyi értékekről, szolgáltatásokról. Szóróanyagokat készítettünk, amelyek reklámozzák a térség értékeit, feltüntetik az útvonalakat, és a velük kapcsolatos információkat. Szerveztünk egy egész napos, az aktív életformát népszerűsítő kerékpártúrát is, melyen felavattuk az Örökségeink Útján Zöldutat. Az Zöldút fontos turisztikai kezdeményezés, mert a látnivalók, helyi szolgáltatások köré épül. Fontos eleme a helyi közösségek megerősítése, hiszen az egyesület Zöldutas tevékenységében az önkormányzatokon kívül részt vesznek magánemberek, civil szervezetek, vállalkozók is. A Zöldút valójában a lehetőségek tárháza. Távlati célunk, hogy az érdeklődők minél több időt töltsenek el térségünkben, fedezzék fel a kevésbé látogatott természeti értékeket. Ismerjék meg a zöldút nyújtotta lehetőségeket: természetjárást, egészséges életmódot, a szabadidős és kulturális tevékenységeket, természeti, táji örökségünk védelmét. Célunk, hogy egy olyan Zöldút jöjjön létre működési területünkön, amely tovább erősíti a helyi közösségek összefogását, és segíti a lakosok, a helyi gazdaságok, vállalkozások környezettudatos szemléletmódjának kialakulását.

Gödöllői-dombság - Cserhát kerékpártúra

Vácduka

Túra hossza: 96 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Cserhát, Gödöllői-dombság

A kerékpártúra a Gödöllői dombság és a Cserhát egy részén vezet át minket, alacsony forgalmú utakon. Utunkat Veresegyházon kezdjük, és öt szakaszból áll. Az első szakasz Veresegyház, Erdőkertes, Vácegres, Galgamácsa településeken vezet át. A második szakasz Nógrádkövesdig tart. A Galga-patak mellet haladva a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő úton tekerünk Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta falvakat átszelve. A harmadik szakasz Bánkig tart, és Szécsénke, Kétbodony, Romhány településeket érinti. Bánk lesz a túránk legészakibb pontja. Innen csak néhány km lenne Rétság, ami a környék egyik legnagyobb települése. A negyedik szakaszon jönnek a legnagyobb emelkedők és lejtők. Alsópetény, Keszeg, Penc és Rád falvakon áttekerve utunk egészen az M2-es útig visz. A távolban látjuk Vácot, de egy balkanyarral az M2 mellett folytatjuk utunkat Vácduka felé, az ötödik szakaszon. Az utolsó szakasz Vácduka, Vácrátót, Őrbottyán településeken át vezet vissza minket Veresegyházra. Ez a szakasz már könnyű levezető út.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-cserhat-kerekpartura

Leányfalu Termálfürdő

Leányfalu

A strand területén árnyat adó ősfák alatt pihenhetnek a hűsölni vágyók, de nagy, szabad zöldterületek várják a napimádókat is.

Az 500 négyzetméter felületű meleg vizes élménymedencében automatikusan működő nyakzuhany, hátmasszírozó és pezsgőlapok kényeztetik vendégeinket. A jó vízminőséget a korszerű vízforgatásos technológia biztosítja. Az élménymedence vize 30-32°C.

Az téli időszakban fűthető öltözők és vizesblokkok a főépületben találhatók. Innen fűtött járdán közelíthető meg a két meleg vizes medence.

Vendégeink ellátásáról számos büfé és étterem gondoskodik.

A gyermekek számára a vízköpő delfinekkel és csúszdákkal ellátott gyermekmedence, valamint egy izgalmas játszótér nyújt felejthetetlen élményt.

A strand területén található még a sportolni vágyók örömére egy homokos talajú foci- illetve kézilabdapálya is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Kacár-tanya

Szokolya

A Kacár tanya a Börzsöny hegység lábainál, Szokolyán található. Területe a falu szélén, egy magaslaton, fennsíkon van, ahonnan csodálatos kilátás nyílik körbe az egész vidékre. Az egész tanyát - nevezhetnénk inkább gazdaságnak is - saját kétkezi munkával hoztuk létre sok év alatt. Amint a képen is látható, található itt kenyérsütő kemence, szélkerék (a közelében egy kis tó), "talpasház" - benne egy kovácsműhely - , kerek alaprajzú ól, juhhodály... és még sok minden ami nem fért rá a képre, egyebek közt egy épület, ahol kézműves mesterségek gyakorolhatók, nádból épített pásztorkunyhók... Minden építmény természetes alapanyagokból készült (és készül), sárból, fából, szalmából, nádból, szénából...stb., hiszen a legfontosabb vezérlőelv számunkra a magyarság népi kultúrájának megőrzése, annak újratanítása és továbbadása gyerekeinknek, a következő generációnak. Látogasson el hozzánk családjával, gyermekeivel! Tavasztól késő őszig nyitva vagyunk szombatonként (10-től 15 óráig), ilyenkor (is) kipróbálhatók népi mesterségek, lehet az állatokkal ismerkedni...Kérjük hogy csoportok esetén mindenképpen hívjanak föl telefonon előzetes egyeztetés miatt, hiszen sok olyan foglalkozás van, amelyhez előkészületek szükségesek (kenyérsütéshez előző nap kell kovászolni pl.)! A szél, a nap, és a friss levegő állandó társaink, ennek megfelelő öltözetet (esetleg váltóruhát) javasolunk.

Bükki Nemzeti Park

Tiszanána

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Vácrátóti Botanikus Kert

Vácrátót

Kertünk az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be. Látogatóink 3100 fa- és cserje árnyékában azzal az érzéssel sétálhatnak, mintha Kelet-Ázsia lombos erdeiben, vagy Észak-Amerika fenyveseiben járnának. Sziklakertünk 6 flórabirodalom virágékességeiből és 25 magashegység alpesi virágaiból álló színpompás kaleidoszkópot kínál a gyönyörködni vágyó vendégeinknek. Egynyári növénybemutatónk gazdag fajtakiállításával kívánunk segíteni azoknak, akik saját kertjük szépítéséhez keresnek ötleteket. Rendszertani gyűjteményünk 100 növénycsalád több, mint 2500 virágos növényfaján szemlélteti a növényvilág hallatlan gazdagságú kialakulásának történetét. A trópusok sajátos növényvilágából üvegházaink adnak ízelítőt, bemutatva a síksági esőerdők pálmákban gazdag, a száraz övezetek sivatagjainak pozsgás, valamint a mohákban és páfrányfákban gazdag hegyi esőerdők növényi különlegességeit. -Botanikai Tanséta -2007 szeptemberében megnyílt a Botanikai Tanséta , melynek 8 állomása néhány növénytani alapfogalmat és egy-egy Linné által leírt növényt illetve Linné botanikai tevékenységét mutatja be. A látogatók a kert térképén jelölt útvonalon keresztül juthatnak el az állomásokhoz, ahol a kert nevezetes és érdekes növényei szolgálnak a táblán leírtak mellé, élő illusztrációul. Felnőtt és gyerek látogatóink nemcsak a növényeket ismerhetik meg, de például az első állomáson kiderül, hogy az örökzöldek váltják-e a levelüket, s vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat. A második állomáson megtudhatjuk, hogy fa-e a „banánfa”, mik azok a rácscserjék, és melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei. A harmadik és negyedik állomáson egy-egy ősi, sok millió éve virágkorát élt fa mutatkozik be, s arról is olvashatunk, hogy hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus és Linné 250 éve mi alapján csoportosította a növényeket. Az ötödik megállónál kertünk egyik legidősebb fájának számolhatjuk meg az évgyűrűit, majd a hatodik állomáson kiderül, hogy miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán. A hetedik állomáson a „fák bőréről” olvashatunk sok érdekességet, többek között azt is, hogy a leleményes ember mi mindenre használja azt. A nyolcadik megálló a növények életében rendkívül fontos illóolajok kapcsán, a gyógy- és fűszernövényeket mutatja be, mindezt természetesen élő növények közreműködésével. A TANSÉTA ÁLLOMÁSAI:1. Örökzöldek 2. Fák 3. Légzőgyökerek 4. Nyitvatermők 5. Évgyűrűk 6. Liánok 7. A kéreg 8. Gyógy- és fűszernövények

Rám-szakadék

Dömös

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Kulturális örökség

Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény |

Kismaros

és között

A XVIII. század első felében a Duna völgyének német nyelvterületeiről történt betelepítéssel érkeztek őseink a Dunakanyarban a Börzsöny lábánál elterülő Kismarosra, ahol a lakosság sokáig zárt etnikumot alkotott és a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizték német anyanyelvüket.
A volt népiskola 1900-as évekből származó épületében található Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben (korábban: Falumúzeum) 1993-tól állandó kiállítás tekinthető meg a falu XIX. századi és az azóta eltelt életére jellemző tárgyakból, iratokból, képekből, stb. A kiállításon láthatjuk őseink praktikus háztartási eszközeit, függönyöket, csipkéket, babakelengyéket, csipkés ágyneműt, konyhai falvédőket, rekonstruált sváb női népviseleti ruhát, továbbá még régi tankönyveket, német és magyar nyelvű bizonyítványokat, kottákat is, valamint a mélyen hívő, katolikus vallású kismarosiak által 1827-ben meg-épített templomból származó ereklyéket és régi kegytárgyakat (pl. gótbetűs imakönyveket, régi miséző és ministránsruhákat, templomi zászlókat, feszületeket, stb.). Bemutatjuk őseink régi mezőgazdasági, szőlészeti és borászati szerszámait, eszközeit, a XIX. században megkezdődött iparosodás kőműves, ács, asztalos és kádár szakmáinak munkaeszközeit. A nagyrészt digitalizált fotógyűjteményünk tablóinak főbb témakörei: óvodai és iskolai csoportképek, egyházi rendezvények, cserkészek élete, a földművelés múltja és jelene, szőlészet és borászat, esküvői képek, kismarosi családok, stb.
Nyitva tartás: márc.15-től nov.15-ig: Sze: 9–13, P:14–18 és V: 8.30–12.30 óráig.
Egyéb időpontokban a gyűjtemény telefonos egyeztetés után tekinthető meg.

részletek

Nógrádi vár

Nógrád

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható. Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X.-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140x90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörösmárvány emléktábláját ásták ki. A várba az Országos KÉK túrából kiágazó kék rom jelzésen juthatunk fel. A táblát a vár újjáépített északkeleti tornyában helyeztük el.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Deme Józsefné

Ipolyvece

A frivolitás, vagy hajócsipke egyfajta csomózásos technika. Első írásos emlék a XVIII. századból maradtak fenn. Nevét a használt segédeszközről kapta. Egyesek szerint Angol apácák "találták" fel., mások szerint Fracnia eredetű. Magyarul eredete ás kialakulásának időpontja bizonytalan. Szintet tetszőleges a felhasználás. Az általam készített termékek: fülbevalók, nyakláncok, karkötők, gallér, hímes tojások, karácsonyfadíszek. Az észereket pamut fonalból esetenként üvegfgyöngy díszítéssel készítem.




Leíratkozás