Őrtilosi Dráva-ártér tanösvény

Információk
Értékelések

Őrtilosi Dráva-ártér tanösvény | őrtilos

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Nyugat-Drávai Tájegységben, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban található.

A mintegy 2 km hosszú, kb. 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog.

Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.

A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Őnállóan is végigjárható, de szakvezetés is kérhető a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.

A tanösvény jelenleg tájékoztató táblák nélkül üzemel, ezért bejárásához javasolt szakvezetést igénybe venni.

Bővebb információ:

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

dunadrava@ddnp.kvvm.hu

3672517200

http://www.ddnp.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Egregyi templom |

Hévíz - Egregy

és között

Hévíz városának egyik külvárosa az egykori Egregy község Árpád-kori templomáról nevezetes. Az Árpád-kori templom a belvárostól északra, mintegy félórányi sétaútnyi távolságra áll a dombtetőn az egykori Egregy település temetőjében. Szép diadalívén fonatos festés figyelhető meg. Nyugati tornya kőgúlasisakos. Pontos építési ideje nem ismert, egy 1341-ből származó oklevél azonban már említi, védőszentje ekkor Alexandriai Szent Katalin volt. Külső-belső díszítő festése 1731-ben készült, amikor a török időkben jócskán megrongálódott épületet felújították, ezzel együtt jelentősen átépítették. Ugyanebben a században a templom az alsópáhoki egyház filiájaként működött, Egregy házai pedig délebbre épültek fel korábbi elhelyezkedésüknél. A templom köré temető települt, innentől kezdve temetőkápolnaként használták, új védőszentjévé Szent Magdolnátválasztották. A 19. században újra felújították, a század második felétől építészek részletes leírásokat készítettek róla. 1912-ben ismételt felújítás következett, 1938-ban pedig a toronysisakot javították.

részletek

Három nap Nagykanizsa környékén

Nagybakónak

MEGKÖZELÍTÉS
Nagykanizsa fontos közlekedési csomópont a dny. határszélen, Zala megye déli részén.

ÚTVONAL
1. nap:
Örömhegyi kaland Nagykanizsáról autóbusszal Nagybakónakra (18 km, neve szláv eredetű, közszói jelentése: bükkös) utazunk, ahol a buszfordulónál szállunk le. A falu szőlőhegyek karéjában egy katlanszerű szép völgyben fekszik, melyen keresztülhalad a Bakónaki-patak. Innen kezdjük gyalogos túránkat a Fő utcán továbbhaladva. Mintegy 300 m megtétele után jelzést követve a Magyar utcában folytatjuk utunkat a haranglábig, innen balra kanyarodva továbbra is a jelzést követjük. Amikor a jelzéshez érünk, szemben egy tisztáson látjuk a Gesztenyeházat. Régebben ide gyűjtötték a termést. Sajnos ma már kevés gesztenyefa található a vidéken. A jelzésnél balra kanyarodva folytatjuk utunkat, egészen a Rockenbauer kopjafáig (pici Szent Kristóf-kápolna). A elvezet bennünket a mintegy 300 méterre levő Postás kulcsosházig. A szép kilátás reményében érdemes meglátogatni. Rövid pihenő után visszatérve a jelzésen folytatva utunkat ismét Nagybakónakra érkezünk. Útközben megcsodálhatjuk a gombákkal teli, horhosokkal szabdalt erdőséget. A jelzésen elérjük a nagykanizsai buszt.

Táv: 8 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Csapadékos idő után nehezebben járható.

2. nap:
Barangolás Kanizsa körül A városközpontból (Deák tér) jelzésen gyalogolunk a Csónakázó-tóhoz, mely önmagában is igazi kiránduló élményt jelent. Az ország egyik legszebb fekvésű kis taván minden évszakban találhatunk számunkra megfelelő szabadidős programot, horgászáson kívül lehet vízibiciklizni, csónakázni. A szabadtűzön sütni, főzni kedvelők a Hét bükkfaforrásnál kialakított tűzrakóhelyen élhetnek kedvenc hobbijuknak. Ugyanitt gyermekjátszótér várja az ifjabb nemzedéket. Télen szánkózni és korcsolyázni is lehet. A tó gátján végighaladva, a műúton jobbra kanyarodva a jelzésen folytatjuk utunkat. A 61-es utat keresztezve felballagunk a Nagybagolai szőlőhegyre, ahonnan visszapillantva távolból láthatjuk a tavat, és a szép környéket. Útközben kedves kápolna állítja meg tekintetünket. Bagolára érve érdemes megnézni az imaházban lévő oltárképet. Továbbra is jelzésen haladunk, és ismét szőlőhegyre érünk, ahonnan egy kanyarral levezet utunk a Szentgyörgyvári-vízfolyásig. A patakon áthaladva, a szemben levő dombon található (100 m) a Romlottvár, ami további feltárásra vár. A nagykanizsai honismereti füzetek sorozatban részletes leírást találhatunk történetéről. A romoktól visszatérve az együtt haladó és jelzésen folytatjuk utunkat a patakvölgyben. A völgy végénél kétfelé válik a turistajelzés. A jelzést választva aszfaltos úton beérünk a városba. A vasúti átjárónál ismét egyesül a két jelzés, ezen haladva a Deák térhez érünk.

Táv: 13 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott, könnyű.

3. nap:
Dél-zalai kistavak Nagykanizsáról autóbusszal Letenyére utazunk. Innen gyalogos túránk során végig a jelzésen haladunk a Kistolmácsi-tóig. Útközben a szőlőhegyen álló kis kápolna mellett pihenőt tarthatunk, majd 150 m-es kitérővel megtekinthetjük a tájházat. Az itteni szőlősgazdák szívesen invitálnak bennünket egy kis borkóstolásra. A szőlőhegyet elhagyva erdőn keresztül jutunk le Zajkra. A falu túlsó végén nagyon szép, idillikus környezetben egy halastó mellett haladva érjük el az erdőt. Továbbra is a jelzést követve, felkapaszkodunk a gerincre, ahonnan túloldalt lesétálva érkezünk a Kistolmácsi-tó felső végéhez. Gyönyörű természeti környezetben hozták létre a tisztavizű horgásztavat és kijelölt ingyenes strandját. A tavat tápláló bővizű Kozár-forrás kellemes iható vizével olthatjuk szomjunkat. A tógát alatti területen sátrazásra alkalmas kempinget üzemeltet a falu, ahol a gyermekek, felnőttek egyaránt játékra, sportolásra alkalmas területet találnak. A tó mellett több büfé is üzemel. Túránk végén autóbusszal (egyes járatok a tó mellett megállnak, de Kistolmács faluból közvetlenül is indulnak) utazhatunk Letenyére, ott átszállva Nagykanizsára.

Táv: 10 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott könnyű túra.

Családi kerékpártúra Somogy megyében

Porrog

Csurgó – Gyékényes – Zákány – Zákányi szőlőhegy – Őrtilos – Őrtilos vasútállomás
Táv: 26 km (itt visszatérési lehetőség Csurgóra vonattal) – Őrtilos – Somogybükkösd – Porrog – Porrogszentkirály – Csurgó
Táv: 50 km
Ajánlott időszak: április – október

LÁTNIVALÓK
Csurgó református gimnáziumát, az „első somogyi oskolát” 1792-ben alapította Festetics György, itt tanított Csokonai Vitéz Mihály költő.
• egykori gimnázium: ma Városi Múzeum
• mai Csokonai Gimnázium egykori tanítók arcképcsarnoka, 22 ezer kötetes, régi könyvtár, a parkban barokk Festetics-kapu, Csokonai emlékpadja, Berzsenyi Dániel, Nagyváthy János és Tisza István emlékművei, „Minden tanárok emlékharangja”
• Szentlélek templom XIII. sz.-ból származik, a XVIII. sz.-ban barokk stílusban átépítették
• Varga Apartman

Gyékényes vasúti csomópont és határátkelőhely, tiszta vizű kavicsbányatavaival kedvelt turisztikai célpont.
• r. k. templom (1835, klasszicista)
• Lankóci erdő a település határában található, a DDNP része, itt nyílik a védett kockás liliom, lápi csalán, tavaszi és nyári tőzike • Kastély Fogadó
• Posseidon Panzió és Étterem
• Kéktó Kemping

Zákány:
• Szt. Iván templom (1811, barokk)
• Zichy-kastély, ma iskola, parkja védett
• Látó-hegy, innen nyílik a legszebb kilátás a Drávára, vasútoldal botanikai ritkaságok miatt védett

Őrtilos:
• Szentmihály-hegy, szép kilátás, Szt. Mihály-templom (1740, barokk)
• Festung 1848–49-es szabadságharc emlékére állított emlékmű, szép kilátás
• Három Sárkány Fogadó, Szentmihály-hegy

Zákány és Őrtilos környéke a DDNP egyik legértékesebb területe. Akik részletesebben (akár gyalogosan is) meg szeretnének ismerkedni e területtel, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést kérhetnek a NP Igazgatóságtól 72/517-200 telefonszámon.

Somogybükkösd:
• Perczel-kastély parkja, 1,8 hektáros díszkert, szép kilátás a jórészt erdő borította tájra

Nagyatádi Termál és Gyógyfürdő

Nagyatád

A fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmas termálvíz az ország legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik. Reumatikus betegségek, ízületi panaszok gyógyítására és törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati panaszok enyhítésére és gyomorbántalmakban szenvedőknek egyaránt ajánlják. Az 1997-ben felújított, majd 2006-ban újjávarázsolt fürdőben szakorvosi irányítás mellett balneo-hydroterápiás, kis- és középfrekvenciás elektroterápiás kezelések és különböző masszázsok vehetők igénybe.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Somogyfajszi ökogazdaság

Somogyfajsz

A gazdaság Somogyfajsz, a Belső-Somogy-i térség egyik kis faluja mellett található. A falu, s környezete ideális hely az ökológiai alapú mezőgazdasági termelés folytatásához, hiszen a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán, nagykiterjedésű erdők ölelésében fekszik, környékén ipar nincs, nyugati oldala vegyszermentes, azaz nagyüzemi növénytermesztés ott soha nem folyt. A jellegzetes Belső-Somogy-i táj bemutatására, a hasonló adottságú területeken folytatható gazdálkodás fölélesztésére tesz kísérletet a Csikóréti Ökogazdaság, mely nevét a falu mögött nyugatról elterülő fás legelő néphagyomány szerinti elnevezéséről kapta. A gazdaság 25 hektárja szinte teljes egészében ezen a területen található. A gazdaság birtoka igen változatos természeti értékekkel bír, lombhullató erdő, zsombékos nádas, üde rét mind gazdag élővilág otthona. A terület kevés számosállat eltartását teszi lehetővé, ezért a gazdaság baromfi tartásra, valamint a zöldség és gyümölcstermesztésre helyez nagyobb hangsúlyt. Az állatok bioeleséget kapnak, míg a növények termesztésénél vegyszermentesen gazdálkodnak. A birtokon két ház is taláható. Az egyik a falusi turizmus szolgálatába állítva az ideérkező vendégek számára, szálláshelyként üzemel, míg a másik a család igényeinek megfelelően, állandó lakhatási lehetőséget biztosít.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Bikács

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Budafai Arborétum

Budafapuszta

Ezt a csodálatos látványt nyújtja Önnek a rododendron vagy más néven havasszépe virágkavalkádja ha ellátogat velünk májusban a Budafa-pusztai Arborétumba. Természetesen e gyönyörű virágokon kívül a leggazdagabb gyűjteményt is megmutatjuk, amely gyűjteményt a tűlevelűekből találhatunk. Becses faj a mamutfenyő, a japán vörös fenyő, a szurkos fenyő és a virginiai boróka. Külön csoportot alkotnak a mocsár-, a japán,- és az oregoni ciprusok. A cédrus erdőben kötelező a mély légzés: mintha tömény gyantás fűszert inhalálna az ember. Van itt Észak-Afrikából származó atlasz cédrus, és megtalálható a himalájai cédrus is. Az örökzöldek mellett láthatunk lombhullató júdásfát, tulipánfát, fekete diót, szelídgesztenyét, tölgyet, fehér-tarka levelű zöld juhart. Hogy szemmagasságban is lássunk színeket, erről a cserjék gondoskodnak. Mályvafa, lednekfürt, gyöngyvirágcserje, japán-és madárbirs megannyi csodálni való látvány. Az újonnan épített kilátó szemet gyönyörködtető látványt tár az érdeklődők elé. A barangolás fáradalmainak kipihenéséhez nyújtanak kitűnő lehetőséget a szépen kialakított tóparti pihenőhelyek, ahol igény esetén a vendéglátást is megszervezzük. Erdei kis-vonattal érkező vendégeink számára mikrobuszos szállítást is vállalunk térítés ellenében. Min.létszám: 10 fő. A Budafa-pusztai Arborétum létét egy vesztett kártyacsatának köszönheti, melyet báró Rubidó Zichy Iván szenvedett el, aki nemcsak ennek a 46 hektáros területnek, hanem a nyugati tujákkal körülölelt impozáns vadászkastélynak is tulajdonosa volt. A történet folytatását és egyéb sok más már a mondavilágba vezető e helyhez köthető történetet is elmesélek Önöknek a páratlan gyűjtemény bemutatása mellett. Várom Önöket a különleges növények birodalmába! Szakvezetés ára: - gyermek csoport esetén: 10 főtől: 380 Ft/fő + belépőjegy - felnőtt csoport esetén: 10 főtől: 650 Ft/fő +belépőjegy A program minden héten szerdai napon 10 órától indul, de más napokon is vállaljuk. Előzetes egyeztetés szükséges.

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Vilma-Háza |

Somogyszob

és között

Az 1839-ben épült háromosztatú parasztház, mely a falu első tégla paraszháza volt, ma országosan védett műemlék, mely hivatalosan 2009 óta múzeumként működik. Füstöskonyhájában az eredeti 173 éves kemencéket a kenyéráldáshoz sütött kenyereknek fűtjük be minden évben augusztus 20-án. A tisztaszobát zömében 19. sz-i bútorokkal rendeztük be melyeket a falu polgárai ajándékoztak a Háznak. A gyűjteményben van néhány ritkaság. A nagyméretű hátsó szobát, mely szintén régi bútorokkal van berendezve, műhelyszobaként használjuk, és itt tartjuk a téli rendezvényeinket is. A szintén védett portán értékesek az áttelepített épületek,: a zsalutechnikával készült melléképület, a fonott góré és a berendezett méhes.

részletek

Festetics-kastély

Keszthely

Festetics Kristóf gróf 1745-ben kezdte építtetni. 1770 táján kétszeres alapterületűre bővítették a kastélyt. Később Festetics György folytatta az átalakítást. 1801-ben elkészült a híres könyvtár díszes berendezése és 1804-ben a kápolna. Ekkor már kétemeletes, gazdagon díszített, fényűzően berendezett kastély volt, amit Festetics Tasziló gróf a múlt század végén (1883 és 1887 között) tovább bővíttetett. A jelentős átalakítások során a kastély belső berendezése is megújult. Ekkor kapott az épület egységes külső díszt és az új épületrészt egy magas toronnyal kapcsolták a régihez. Néhány év múlva a kastély előtt vezető utat távolabbra helyezték és akkor állították a parkba a díszes szökőkutat. A ma is használt díszes főkaput 1893-tól használják. A kastély bejárata előtt áll Festetics György szobra (Lukácsy Lajos alkotása), melyet 1945-ben helyeztek ide a város főteréről. A második világháború után a kastély több intézménynek volt átmeneti otthona, egyes részei nagyon károsodtak, és a helyreállítás csak a nyolcvanas években fejeződött be. Ma a kastély nagy része múzeumi célokat szolgál. Közel 90 000 kötetes könyvtára, kastély enterior - 16 teremben - régi magyar fegyverek gyűjteménye, a Windischgrätz-féle afrikai trófeagyűjtemény mellett időszakos kiállítások is várják a sok ezer látogatót. Iszlám gyűjteménye egyedülálló. Megfigyelhetjük a Festetics család címerét két oroszlánnal, valamint a gyönyörű kovácsoltvas díszeket. A kastély alagsorában működik a Magyar Borok Háza. Erre külön kell jegyet vásárolni, s általában csoportosan lehet látogatni.

Babamúzeum

Keszthely

A Múzeum létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva megismertessük saját népének - a világon egyedülállóan szép - népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett. Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják.

Takács István, Kovács

Zalaszentbalázs

Takács István nem örökölte a kovácsmesterséget. 1950-ben született Pölöskefőn (Zala megyében). Az általános iskola elvégzése után lakatosnak tanul. Ám Balatonalmádiban a gyakorlati műhelyük kovácsmesterének, Koppa Györgynek bámulatos szakmaszeretete és tudása lenyűgözi a fiatal diákot. Attól kezdve ő is kovács akart lenni. 1968-ban visszatér Zalába, ahol a kovácsolást a neves mester dolgaira emlékezve, szinte teljesen önerőből igyekszik elsajátítani. S, mert a kovácsoknak ragyogó a ritmusérzéke, s őt a zene szeretete is mindig vonzotta, katonai bevonulásáig az akkori neves gelsei zenekarnál, a Lorenzónál basszusgitározik. Leszerelését követően lakatosként, kovácsként, később művezetőként dolgozott különböző munkahelyeken.

1981-ben tesz mestervizsgát. Még külföldi tanulmányutakra is elmegy, hogy az ősi mesterség minden korszakába, stílusába beleáshassa magát. Ma már saját műhelyében dolgozik Zalaszentbalázson, ahol a maga tervezte — a népi kovácsmesterség legszebb hagyományaiban gyökerező — gyönyörű kapukat, kerítéseket, korlátokat, tükörkereteket, asztalos- és ácsvasalásokat, torony- és sírkereszteket, kandallótartozékokat, üstöket, kerti bútorokat, gyertyatartókat készít megrendelőinek.

Magas szakmai elismerések tulajdonosa. Két alkalommal nyerte el az Ipar Kiváló Mestere címet, két alkalommal a Kézműves Remek Díjat, később a Magyar Termék Nagydíjat, a Magyar Minőség Háza Díját, az Élő Művészet Gránátalma Díjat, és kiérdemelte a Népi Iparművész kitüntető címet. Rendszeresen részt vesz nemzetközi kovácskonferenciákon, találkozókon. Elnökségi tagja a Magyarországi Kovácsmíves Céhnek és a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek.

Szemet gyönyörködtető kovácsoltvas tárgyaival vallja és tanítja, hogy a kovácsok lobogó tüzét hittel és szeretettel lehet csak megőrizni az utókor számára. Műhelyében jelenleg is három tehetséges diákját próbálja bevezetni a kovácsművesség mélységes rejtelmeibe. Négy gyermeke közül az egyetlen fiú is tovább viszi a szép mesterséget. Ő édesapja útját követve éppen külföldön dolgozik, és fejleszti tovább tudását. Amikor hazatér, ő veszi át a zalaszentbalázsi műhelyben a stafétabot helyett a kovácskalapácsot.




Leíratkozás