Újmohácsi tanösvény

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban található.

Mohács felől komppal közelíthető meg, a kiindulópont a kikötőtől kb. 400 m-re északnyugatra található a part mentén.

A tanösvény az árterek jellemző élőhelyeit és azok élővilágát, valamint a nemzeti park területén folyó természetvédelmi tevékenységet hét állomáson, információs táblákon mutatja be. Megismertet a hajdan a Dunán úszó hajómalmok működésével is.

Az egész évben látogatható tanösvény bejárásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetés alapján szakvezetést biztosítanak.

Bővebb információ:

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

dunadrava@ddnp.kvvm.hu

3672517200

http://www.ddnp.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Kisboldogasszony kápolnája és szentkút |

Maráza

és között

Marázától délre, 1,5 km-re az erdő szélén, a nyiladék végében található a Mária-kápolna, mely előtt a kút és forrás is található. A földút egy völgyben, egyik oldalán dús erdőtől kísérve kiszalad a faluból, majd egy szántáson át egy hívogatóan zöldellő nyiladék felé vezet. Az enyhén emelkedő nyiladék végén áll a Mária-kápolna. A bámulatos kis épületet a közelmúltban újították fel társadalmi munkában a marázai lakosok. Az erdőből kellett kibontani, a már romos épületet. Jégli Péter, marázai díszpolgáré a felújítás ötlete és a megvalósítást szolgáló önzetlen adománya. A kápolna tetejét Zsolnay-kerámiák díszítik, mint ahogy a kútét is. Annak kapcsán lett híres, s ezért épült mellé a kápolna is, mert csoda történt itt. Egy, a közeli szőlejében kapáló horvát asszony vak lánya a forrás vízében megmosakodva visszanyerte látását. A csoda ma is tart.

Egy kis ékszer ez a Mária-kápolna az erdőben, ahova a hívők még ma is elhozzák máshol, búcsúkban, zarándokutakon vásárolt ereklyéiket. És a szeptember 8-án szokásos falunapnak is programja az itt tartott mise. A most már kútba foglalt forrás tiszta, hideg és finom vizéért még ma is gyakran kisétálnak az emberek a pácolt fából készült feszület által őrzött kápolnához.

(Forrás: Mecsek Egyesület évkönyve)

részletek

4 napos könnyített túra

Szálka

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Gemenc-Béda kerékpártúra

Érsekcsanád

Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Thermal Spa Siklós - Siklósi fürdő

Siklós

Egyedülálló természeti, történeti környezetben, a Siklósi Vár szomszédságában található Siklós új termálfürdője. (Vagy ahogy egyesek nevezni szokták: siklósi gyógyfürdő, siklós spa)

A fürdő belsőépítészete rendkívül impozáns, a medencéket körülvevő színes bástyák pedig különleges hangulatvilágukkal a vár biztonságos falait jelképezik. Minden egyes bástya belsejében meglepetés élmények várják a fürdőzőket!
A háromszintes, több, mint 5000 négyzetméteres komplexumban hideg és meleg vizes medencék egyedülálló élmény elemekkel, gyermek- és élményfürdők, szaunavilág, sportpályák, vendéglátó egységek nyújtanak élménydús kikapcsolódást.

További információ: www.siklosfurdo.hu

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba. Bővebben itt.

Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték.

Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Somogysimonyi

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Püspökszentlászlói Arborétum

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

A Pécsi Egyházmegye Gaudium Nostrum Alapítványának kezdeményezésére az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt célja a Püspökszentlászlói Arborétum természeti és épített környezetének felújítása, oly módon hogy a Kelet-Mecsek jellegzetes élővilágának bemutatásán túl lehetőség nyíljon a környezettudatos szemléletmód és gazdálkodás szervezett kereteken belül történő terjesztésére. Mindezek hozzásegítenek a környezettudatos nevelés terjesztéséhez, és az idelátogató vendégeken keresztül az Arborétum hírének öregbítéséhez világszerte. A Püspökszentlászlói Arborétum területileg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, mely védett területeinek nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár. A Mecsek legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábánál elterülő Püspökszentlászlói Arborétum több száz éves múltra tekint vissza. Eszterházy Pál püspök 1727-ben építtette fel itt kastélyát, mely ma is nagymértékben járul hozzá a terület értékeihez. E kastély mellett a területen lévő park növényzetének gazdagsága és szépsége tette lehetővé az Arborétum történelmi és kulturális jelentőségének erősödését az évszázadok során. Az Arborétum jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy funkcióit megfelelő színvonalon betöltse. Amennyiben gondozása nem válna megoldhatóvá, a terület teljes elhanyagoltsága rohamosan nőne, kulturális és természeti értékei eltűnnének. A fák elhanyagoltsága néhol már balesetveszélyes, a patak medre az avartól és a gallyaktól eltömődik, vize képtelen gondtalanul táplálni a tavat. A tó ökoszisztémája nem teszi lehetővé halak betelepítését. A terület helyreállítása nem csupán kulturális és természetvédelmi, de társadalmi és gazdasági okokból egyaránt szükséges. Hiszen értékeinek megóvása és gondozása, az épületek fejlesztése lehetővé teszi, hogy az Arborétum magas színvonalú ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtson. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével lehetővé vált, hogy az Arborétum megújuljon. A Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt tevékenységei építési és vízrendezési, erdészeti és kertészeti, valamint oktatási és marketing elemeket tartalmaznak, melyek 2009-2011 között történő megvalósulása után a Püspökszentlászlói Arborétum újra színvonalas környezettel várja az idelátogató turistákat, és a természetet megismerni vágyó diákokat.

Mohácsi busójárás maszkos télűző szokás modellje

Mohács

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Kulturális örökség

Sombereki Német Tájház |

Somberek

és között

A Sombereki Német Kisebbségi Önkormányzatot alakulása óta (1998) az a cél vezérelte, hogy a faluban egy öreg sváb házat vásároljon mely hűen megőrizte a múlt építészeti jellegét. 2007-ben megtaláltuk ezt a házat melynek, mintsok másiknak története van. A házat 1888-ban a Réder család építette. A családnak 2 fia és 1 lánya volt. A fiúk ebből a házból vonultak a II. világháborúba, ahonnan sohasem tértek haza. 1945-ben a házat egy székely család kapta, akiktől 1965-ben a Győri család megvásárolta, akik 42 évig

éltek benne. A Sombereki Német Kisebbségi Önkormányzat tulajdonába 2007-ben került. Közel 10 évig spóroltunk a cél érdekében, mégsem tudtuk volna segítség nélkül célunkat megvalósítani.

részletek

Pécsváradi Vár

Pécsvárad

Pécsváradon Szent István király alapított apátságot 998-ban, melyet 1015-ben alapítólevéllel látott el.

Az apátság a török kiűzése után uradalmi központként muködött, jelenleg múzeum, szálloda és étterem. Az altemplomban található 1158-ban készült freskó, mely az Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emlékeke.

998-ban Szent István az udvarházat az egyháznak adományozta. A monostort várszerűen megerősítették, innen kapta a település a nevét: Várad, Pécsvárad. A barokk kor építészeti elemeit orzi a kovácsműhely,melynek emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Az államalapítás-kori monostor emeleti szintjén ma reprezentatív termek szolgálnak konferenciák, esküvők, ünnepségek, koncertek céljára.

Kékfestő Műhely (Sárdi János és Auth Andor)

Nagynyárád

Bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben a még mindig dolgozó Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, ma unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. A... Bemutatóműhelyben a kész termékek megtekintése mellett megnézhetik az érdeklődők, hogyan dolgozik az eredeti nyomódúcokkal a kékfestő mester. A nagynyárádi műhelyben a mégmindig dolgozó Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, maunokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. Alátogatók szakszerű vezetésük mellett, az eszközöket - és az épp zajló munkát -megtekintve a teljes munkafolyamatot megismerhetik. Az első helyiségben láthatóa pamutanyagot főző üst, a hengeres, folyékony keményítőt felvivő gép, aszárító- és simítóberendezés. Külön terem a mintázásé - a közel félezer(!)nyomódúc közül a legtöbb 100 év körüli, de vannak 150-160 évesek, és olyanokis, melyeket Sárdi mester készített. A másik három műhelyrészben 1886-os, améterárukhoz szükséges, eredetileg gőzmeghajtású mintázó- és szintén 120 évkörüli mángorlógép, a három méter mély festőkád, a szárító és mosóberendezések,mángorlók láthatók. A kézműves termékekből a kis üzletben vásárolni is lehet,kaphatók itt például terítők, kötények, ingek, szoknyák...

Élő József, Busómaszk faragó

Mohács

Magyar Kézműves Remek-díjas Népi Iparművész
Több mint 25 éve faragok, több díjat elnyertem, álarcaim eredeti mohácsi busó maszkok és minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik. Álarcaim állati vérrel festettek, de a modern kornak megfelelően készítek pácolási technikával is álarcokat. Busó babáim az eredeti busónak, élethű másai, a busó babákat különböző kellékekkel látom el, melyeket gondos és alapos munkával, szintén kézzel faragok és készítek el./kereplő, buzogány, ladik, favella, törökfej/




Leíratkozás