Üzenetküldés
Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori Duna-mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés által több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeggödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakba vájt üregekben gyurgyalagok költenek.
A védett területet az országos kék sáv és a kék négyzet jelzésű utakon, valamint a Vörös-mocsár tanösvényen ajánlott látogatni. A 2 km hosszú tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók.
A tanösvény a császártöltési Csala-csárdától indul az 54.-es főút 68 km-nél és Császártöltés előtt egy üzemen kívüli téglagyárnál végződik.
Kiskunsági Nemzeti Park
titkarsag@knp.hu
3678443324
Aktív turizmus
A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta.
Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása.
A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak A szószék kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: baloldalt Szent István, jobboldalt Szent László király. A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona. A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A koszorúkápolnában a kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüsthermája.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
u