Szegedi kenyér

Információk
Értékelések

Szegedi kenyér | Szeged

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A hagyományos módon készülő szegedi kenyérhez a XIX. század utolsó harmadától elterjedő pékélesztő alkalmazásáig, de sok esetben még azután is, a háziasszonyok különböző módon, saját maguk állították elő a szükséges erjesztő anyagot. Ismeretes volt a komló- vagy korpaélesztő (kevés vöröshagymát és árpát vagy korpát komlófőzet szűrletével gyúrtak össze). Algyőn, Ószentivánban akácfavirágot is adtak a komlóhoz. Tápén komlóvirágból, nádbugából, csöves paprikából, búzaszárból, sóból és korpából tőzték, keverték, erjesztették, majd szárították. A borélesztő készítésénél a forrni kezdő must tiszta habjához búzakorpát gyúrtak. Amikor jól megkelt, kiszaggatták és megszárították. Szintén házi készítésű kenyérélesztő a morzsóka vagy morzsoltka. Ez úgy készült, hogy dagasztáskor egy tél tányér kovászt meghagytak, majd a kidagasztott kenyértésztából is félretettek egy darabot. A kettőt liszttel elkeverték és tarhonya módjára felaprították. Szárítás után vászonzacskóban tárolták. Bármelyik tartósított erjesztő anyagról is legyen szó, lényege, hogy egyaránt tartalmazza a tészta térfogatának növekedését eredményező élesztőgombát (Sacharornyces cerevisiae) és a kellemes aromát adó tejsavbaktériumokat.

A szegedi kenyér másik titka a dél-alföldi, jó minőségű, rugalmas sikérű búzából őrölt liszt. Ilyen búzafajta volt régen a híres magyar Bánkúti.

Ma már üzemi szinten sütik a tájra jellemző kenyeret. Készítésénél az ipari technológia megőrizte a házi kenyérsütés alapreceptjét és főbb lépéseit. A kovászolás egyes pékségekben ma is hagyományos módon történik, azonban terjed a porkovász használata is. A komlós szegedi kenyér visszatérése a piacra, választékbővítési célzattal, folyamatban van. A kenyér alaki tulajdonságait, bélzetét a liszt minősége, valamint a közvetett hőközlésű gőzkemencetechnológia biztosítja. A Szegedi Gabonakutató által nemesített Jubilejnaja vagy GK Öthalom búzafajták lisztjeinek nedves sikértartalma 30-35%, sütőipari minőségi értékcsoportja A2-B I közötti, kiváló kenyeret adnak. A technológiában 30% BL 55 és 70% BL 80 lisztet használnak. A dagasztás nehéz munkáját a szegedi kenyér esetében is gép végzi. A kenyérsütésnél azonban az alkalmazott gőzkemence sokban hasonlít a hagyományos magyar kemencéhez. A gőzkemence hőeloszlatása - a tapasztalatok szerint - a hagyományos, kissé vastagabb, ropogós kenyérhéj kialakulását teszi lehetővé, és ez megakadályozza a keletkező ízés aromaanyagok eltávozását a kenyér belsejéből a sütés során. Hátránya, hogy kézi bevetést igényel, tehát munkaigényes, de ezt a termék minősége ellensúlyozza.

Bővebb információ:

Szegedikum Nonprofit Kft

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Dömötör torony |

Szeged

és között

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom(Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi„kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

részletek

Hegyek helyett homok

Öttömös

MEGKÖZELÍTÉS
A többnapos túralehetőség helyszíne autóbusszal elérhető a Baja–Szeged közötti 55 sz. főút Back-kápolna megállójánál

ÚTVONAL
1. nap: Back-kápolna „Csillagvizsgáló” – Öttömös
Táv: 10 km

2. nap: Öttömös – Petróczi-iskola – Back-kápolna
Táv: 12 km

A buszmegállóból Szeged felé haladva pár száz méter után bal oldalon észak-keleti irányba földúton a jelzésen indulunk. A telepített fekete és erdei fenyők itt kiválóan érzik magukat, noha tájidegenek. Egy figyelemfelhívó jel később felcsalogat egy közeli homokdombra (tetején egy geodéziai mérőtoronnyal), ami egyben kilátó. Érdemes felkapaszkodni. A -ön egy erdészház mellett elérjük az Öttömöst Ruzsával összekötő utat, majd eljutunk Öttömösre. Öttömösről a jelzésen elérjük az Alföldi -ot, amely dél-keleti irányba, a Petróczi iskolához vezet (étkezési lehetőség és buszmegálló is). Folytatjuk cikcakkos utunkat (egyúttal E7 nemzetközi hosszú távú gyalogtúra útvonal része). A turistajelzés az 55-ös főút irányát követi, amikor a jelzéshez érünk, azon kimegyünk a főútra, és elérjük a Back-kápolnát, utunk végét.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát csak az alföldi homok teszi közepes nehézségűvé, bárkinek ajánlható, aki ezt vállalja, és aki az alföldi táj különlegességére kíváncsi. Ám tartalék vízről, főleg nyáron nap elleni védekezésről feltétlenül gondoskodjunk. Minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Öttömös és környéke:
• Geodéziai mérőtorony, a helybeliek „Csillagvizsgáló”-ja^
• Öttömös határában – Magyar László Afrika-kutató emlékműve
• Csongrád megye legmagasabb pontja (egy fenyvesekkel koszorúzott bucka, tetején kopjafával)
• Back kápolna: Back Bernát, a szegedi Rotary Klub első elnöke építtette egy közeli vadászat során elhunyt fia emlékére (kulcsa az előző napi túra indulásánál lévő tanyán található). A környéken tervezhető még harmadik napi program is. Ehhez ásotthalmi szállás található. (Iskolatörténeti múzeum, több természetvédelmi terület, ezt azonban célszerű a Kiskunsági Nemzeti Park útján szervezni.)

Szabadkígyós-Kétegyháza-Tökfalu kerékpártúra

Medgyesbodzás

Túra hossza: 51 km
Nehézsége: közepesen könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 56 m
Tájegység: Maros hordalékkúpja

Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. Az állomástól Kétegyháza felé vesszük az irányt. Kétegyházán megnézzük az Almássy kastélyt, a község egyik nevezetességét, majd elhagyva a települést tovább haladunk. Medgyesegyháza, Medgyesbodzás településen hajtunk keresztul. hamarosan jobbra fordulunk Pusztaottlakának vesszük az irányt. Ez egy hangulatos kis település, ahol érdemes megnézni a vadasparkot. Visszafordulva kijutunk a medgyedbodzási útra és Csabaszabadi felé fordulva a következőtelepülésre, Tökfalura hajtunk. Ez egy piciny település, ahol egy érdekes templomot láthatunk. Tökfalu után Csabaszabadi következik. Szabaditól az újkígyósi elágazásig hajtva képet kapunk a tanyavilág hangulatából. 5 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. A következő község Szabadkígyós. A fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy kereszteződéshez érünk. Itt jobbra fordulva a kétegyházi útra jutunk. Néhány méter és elérjük utunk végét a kétegyházi vasútállomást.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bekes-megye/szabadkigyos-ketegyhaza-tokfalu-kerekpartura

Anna Gyógy-Termál és Élményfürdő

Szeged

A több mint 100 éves Anna Fürdő csodálatosan felújított műemléképületében kapott helyet a termál-, illetve a wellnessfürdő. A Két fürdő az épület két külön szárnyába tagolódik, szolgáltatásaik elkülönülnek, azért szolgáltatásaikat is igény szerint külön-külön, vagy – kombinált belépőjeggyel – egyben lehet igénybe venni. A két szárny körülölel egy belső udvart, ahol jó idő esetén lehet napozni vagy a büfé szolgáltatásait élvezni.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Héjja Ökofarm

Hódmezővásárhely

A családi gazdaság két szomszédos tanyából és az azt körülvevő 20ha földterületből áll. A teljes területen ökológiai gazdálkodást folyik. A tanyában konyhakerti zöldséget, gyümölcsöt termelnek és az őshonos állatok helye is ott van. A család külső területein szántóföldi növénytermeléssel foglalkozik. A gazdaság látogatható gyakorló gazdák, oktatási intézmények tanulói (környezetismeret, biológia óra, osztálykirándulás) és egyéni érdeklődők számára. Az elmúlt évektől egyre bővülő létszámú látogató tekinti meg a gazdaságot, melynek népszerűségét jelzi, hogy az idelátogatók között megtalálható neves agrárszakember és egyszerű kisdiák is. Vannak, akik csak vásárlási szándékkal, illetve egy kis természet közeli kikapcsolódásra vágyva töltenek itt több-kevesebb időt, de egyre népszerűbb osztályok számára is egy interaktív szabadnap a természetben.

Kiskunsági Nemzeti Park

Pírtó

Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Szegedi Füvészkert

Szeged

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuani ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides) betelepítése is. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült, bennük a legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték el .A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti.

Főbb egységek:

- A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg.

- Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói.

- Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be.

- Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be.

- Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény.

- Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók.

- Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is.

- Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt.

Tanyacsárda

Lajosmizse

T a n y a c s á r d a V e n d é g h á z a

Egy nyugodt hely, távol a város zajától, Felsőlajoson

(5-ös főút 63. km-kő)

Pihenjen festői környezetben és élvezze az Alföld romantikus hangulatát. Az Új Tanyacsárda területén található 4 napraforgós Vendégházban 11 db fürdőszobával, minibárral felszerelt vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére. Ingyenes parkolást biztosítunk.

Kedvezményes 2 éjszakás szilveszteri csomagajánlatunk

2014. december 30. és 2015. január 1. között

- Disznótor látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással az Új Tanyacsárdában

- Szilveszteri mulatság az Öreg Tanyacsárdában

- 2 éj szállás

2 ágyas szobában

32.700.- Ft/ fő felnőttek, 27.200.-Ft/fő gyerekek részére,

mely tartalmazza a lenti szolgáltatásokat.

A csomagár nem tartalmazza az idegenforgalmi adót,

mely 400.-Ft/fő/éj.

Tanyacsárda szolgáltatásai:

December 30. Disznótoros program látványkonyhával és lovasbemutatóval, kocsizással

Böllérünk irányításával a vendégek figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételek elkészítését, megismerkedhetnek a munkafolyamatokkal: a hurka és kolbásztöltéssel, meg is kóstolhatják a sült vért és a sült májat. 15.00 óra körül lovasbemutatót tartunk, illetve kocsikázhatnak (hó esetén szánkózhatnak) a vendégek. Programunkat egy estebéddel zárjuk, a jó hangulatról cigányzenekarunk gondoskodik.

Kulturális örökség

Napsugaras Tájház |

Szeged

és között

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.

A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.

Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.

A konyha (pitvar) másik oldaláról újabb szoba nyílt. Padozata az első két helyiség szintjéhez képest magasabban helyezkedik el, alatta van a pince. Itt a helyi gazdálkodás tárolóeszközei, palackok, kasok, szőlőprés, hordók láthatók.

1903-1913 között a házat tovább bővítették istállóval, kocsiszínnel és hátsó szoba oldalához toldott kis kamrával. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá.

A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával.

részletek

Bolza-kastély

Szarvas

Bolza Pál (1861-1947) egykori kastélyának elődje 1810-20 között épülhetett a Körös-part magasabb fekvésű területén, a folyó hídja közelében. A XIX. század közepén klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el. A kastély előtti, a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt Bolza Pál elgondolása alapján létesítették 1910 körül, a kastélyparkot pedig 1910-13 között. A kastély márványlépcsőjén helyezték el 1911-ben azt a szobor együttest, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Rémusszal. A gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni.

Szélmalom

Szeged - Kiskundorozsma

Az 1821-ben épült, 1974-ben újjáépített szélmalomról azt tartják, hogy róla szól a híres Dankó Pista "Áll a malom, áll a vitorlája..." kezdetű magyar nótája. A jeles ipartörténeti emlék a számos alföldi szélmalom egyik utolsó képviselője

Szabó Ferenc Zoltán és Szabóné Gyuris Zsuzsanna

Szeged

Nálunk családi hagyomány a kézi szövés tudománya. Mi nem munkának, hanem mint élvezettel végzett alkotó tevékenységnek tekintjük a kézi szövést. A vászon és szőnyegszövés mellett kikapcsolódásként, hobbiként a mézeskalács-készítés teszi változatosabbá életünket. Szívesen látunk minden érdeklődőt.




Leíratkozás