message

Üzenetküldés


Mindannyian tudjuk, hogy a magyar pálinka „hungaricum”, ami egyedülállóan jó minősége miatt vívta ki magának ezt a rangos elismerést.

Célunk az, hogy ezt a jó hírnevet mi is öregbítsük. Ennek érdekében hasznos tanácsokkal látjuk el bérfőzetőinket, valamint összeállítottunk egy írásos listát azokról az alapvető szabályokról, melyek a minőségi pálinka alapanyagának előállításához elengedhetetlenek.

Elérhetőség:

Tel: 06/20/3371864; 06/703348167

e-mail: info@butipalinka.hu

web: www.butipalinka.hu



Bővebb információ:

Buti Károlyné

butipalinka@gmail.com

36703385635

http://www.butipalinka.hu/

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Pápoc   |  
és között

A falu a Vasi-Hegyhát folytatásának tekinthető Kemeneshát (Cser) észak-nyugati szélén a Rába folyó jobb partján a Lánka-patak - jelenleg száraz meder - torkolatánál található. Helyzetét a XVI. század közepén megjelenő kezdetleges magyarországi térképek is feltűnően jó pontossággal mutatják. A falu 1926-ban került egyesítésre az akkorra már Pápoccal összeépült közel harmad lélekszámú Szentmiklósfával . A település műúton a Vas megyei Kenyeri vagy a Veszprém megyei Kemenesszentpéter felől közelíthető meg. Története: A település első írásos említése – Papuch néven – egy 1234. évi, a pannonhalmi (Szent Márton-i) apát és népei közötti rendre vonatkozó oklevélben található. A középkori falu dél-nyugati oldalán a falu előtt állt a Szent Miklós-templom a Zenthmiklos nevű birtokon - mely 1363-ban már a Papuch -i plébániához tartozóan említtetett – és Myklosfalua (a későbbi Szentmiklósfa). A falu közvetlenül a Rába partjára települt - a Rába egyik ága ekkor még a jelenlegi templom mögött a kertek alatt folyt - a falu közepének a most is álló XII. század végi kápolna (a mai Havas Boldogasszony-kápolna ). Az 1359-ben már létező Szűz Mária-templom a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített kolostor főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a plébánia templomot Kálmán győri püspök utasítására 1363-ban fallal választották el. 1365-ben alapított prépostságát Krisztus szent testéről, másként a Szent Megváltóról ("Szent Szalvator templom") nevezett egyháza a tér keleti oldalán a jelenlegi templom helyén állt. A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét "Houstat" -nak hívták. A Rábán ("Mezeuraba") – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő ("Ascunerdev" ). A település a középkorban mezővárosi rangra emelkedett.A csornai konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata Papocz-ot városként a Hostath-ot városrészként említi. A középkori Myklosfalua szintén malommal rendelkező hely volt , négykerekű malmát valószínűleg a bővizű Herpenye hajtotta. Magyarország első földtani térképén (1797) a - Sárvár után a Lánka patakot is felvevő - Herpenye / Herpenyő még Papócz-nál folyik be a Rábába.

Nevezetességei:

Havas Boldogasszony kápolna
Ágoston-rendi perjelség
Pápóci prépostság
Pápoci zsilip

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. november 24.
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. október 17. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!