Kallósdi kerektemplom

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A kallósdi Szent Anna-templom országosan is jelentős műemlék, az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője. Minden évben számos turista keresi fel miatta a Zala egyik mellékvölgyében megbújó, száznál is kevesebb lakosú falut. A temetőben (külterületen) szabadon álló templom műemlék. Törzsszáma 6509, helyrajzi száma 090. A román stílusú templom kő alapzatán téglából épült falak állnak. Hajóját kúposan kialakított, harang alakú lemeztető fedi, belőle középen kisebb, faszerkezetes torony emelkedik ki. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, patkóíves apszis csatlakozik; a szentélyt csúcsíves diadalívválasztja el a hajótól. A szentélyt félkúptető fedi — maga a hajó kupolaboltozatos, a szentély födéme (belülről) félkupola. A templom külsejét sűrűn elhelyezett függőleges féloszlopos jellegű sávok, lizénák tagolják. Belső átmérője 5,8 méter. Bejárata a délnyugati oldalon nyílik, mellette félköríves (enyhén csúcsíves) ablakokat vágtak a falba. Az oltár fölött kerek ablak nyílik. Az ősi kerek alaprajz, a külső lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola mind román stílusjegy; együttesük a 13. század közepére utal. Bár egyes elemei azAusztriában elterjedt, és ott centrális „karner”nek nevezett építészeti stílussal rokonítják, minden bizonnyal helyi mesterek építették. Falába nyolc gótikus (csúcsíves) ülőfülkét vágtak. Északi falán lépcső vezet föl a bejárat fölé, fából épített karzatra. Berendezése nincs. Egyszerű oltárképe a templom névadóját, szent Annát ábrázolja. Az 1990-es években a község közepén álló harangtoronyhoz egy új templomot építettek, így a falu feletti temetőben álló háromnegyed évezredes épületben napjainkban már csak alkalmanként miséznek. Alkalmilag (ritkán) tartanak esküvőket is. Nyaranta július-augusztus hónapokban hangversenyeket is tartanak. Kallósd szimbóluma a falu címerében is megjelenik.

Bővebb információ:

Kallósdi kerektemplom

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Szent Miklós temetőkápolna |

Kehidakustány

és között

Szent Miklós kápolnája Kehida temetőjében áll. Helyrajzi száma: 045/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6511. A középkori Kiskallos (más néven: Karacsfölde) falu templomát Orosz fia, Karacs építtette a 13. század közepén. 1341-ben(?) Komáromi Miklós földbirtokos védőszentjének, szent Miklósnak szenteltette. Kiskallos a 15. században a Kanizsaiak tulajdonába került, és ekkor beolvasztották a szomszédos Kehida faluba. A templom a 17. században megrongálódott, ezért 1719-ben kijavították, és azóta temetőkápolnának használják.
Hajója alatt van a Deák család a 19. században épített kriptája Deák Ferenc felmenőinek sírjaival. 1945 után a kriptát feltörték, a barokk berendezést szétverték, a sírokat feldúlták.
1975-ben és 2000–2001-ben is helyreállították. A keletelt, egyhajós épület szabadon áll. Szentélye félkörívben záródik. A hajót nyeregtető, a szentélyt kontyolt nyeregtető fedi. Homlokzata oromzatos. A hajó déli oldalán két, a szentélyen három félköríves résablaka maradt meg, a hajó déli oldalán félköríves kapu nyílik. Déli falán farkasfog díszítésű párkány fut végig. Tornya nincs.
A hajó nyitott fedélszékes, a szentély boltozata negyedgömb.
Berendezés: az oltárretabló 18. századi.

részletek

Balaton és a hegyek

Balatongyörök

MEGKÖZELÍTÉS
Vonyarcvashegy – Balatongyörök, sűrű vonat- és autóbuszjárattal érhető el.

ÚTVONAL (turistajelzésen, majd kerékpárúton halad)
Indulás Vonyarcvashegy központból a -ön a Vas-hegyre, a Kitaibel Pál-kilátóhoz. (Táblák hívják fel a figyelmet a csodálatos környezet látnivalóira és természeti értékeire.) A -ön tovább, leérve a főútra, lesétálva a Balaton-partra, elérjük a kerékpárutat. Ezen haladunk tovább a Szt. Mihály-dombig. A kerékpárúton tovább, nádasok között visz utunk. Elérve Balatongyörököt, a mólóra ajánlott kisétálni, majd a kerékpárúton vagy a jelzésű turistaúton, ami a helyi üdülősoron vezet, juthatunk el a Szépkilátóig.
Táv: 12 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Könnyű gyalogtúra (Vas-hegyet kihagyva tolószékkel, kerékpárral is). Bármely évszakban mindenkinek ajánlott (jó közlekedési útvonal – kiépített kerékpárút).

LÁTNIVALÓK
Vonyarcvashegy – Szt. Mihály-domb: a Balaton partján magányos kápolnával, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat. E helyhez legendák sora fűződik várról, remetékről, kazamatákról, más titkos járatokról, viharból megmenekült halászokról, akik hálából kápolnát emeltek a domb tetején Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később a dombon hozták létre a 40 halász emlékhelyet, melyben a csodás megmenekülés történetét idézik fel. Minden év augusztusában itt rendezik meg a 40 halász emléknapot a ma élő balatoni halászok tiszteletére is.
Balatongyörök: az északi part legszebb fekvésű üdülőtelepe. A közeli 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó, mely mai nevét Eötvös Károlytól kapta. Belátható innen a Balaton egy része, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Kopasz-hegy, Szigliget, Gulács, a Badacsony és a Tapolcai medence.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Nagyrécse-Zalaapáti kerékpártúra

Zalaapáti

Túra hossza: 71 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik. Innen a Kossuth úton a falut északi irányban hagyjuk el. A település szélén húzódó országúton jobbra fordulva Zalasárszegen át Galambokra hajtunk. Galambokon balra fordulva Zalaapátiig Zalakaros, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Esztergályhorváti községeken bicajozunk át. Zalaapátitól a 75-ös úton haladva Pacsára tekerünk. Pacsa és Gelse között még aszfalton tekerünk Felsőrajk, Alsórajk, Kilimán településeken át. Gelsén a Weöres Sándor Általános Iskolánál kezdődik a kékereszt túrajelzés. Balra rákanyarodva immáron földúton tekerünk tovább. Az első hosszabb emelkedő megmászása után a Csibiti-tó partjához érünk. Innen tovább tekerve a jelzésen megmászunk még egy hegyet. Ott átváltunk a zöldtúra jelre és azon begurulunk Nagybakónakra. Bakónaktól ismét aszfalton tekerve Kisrécsén át visszaérünk Nagyrécsére.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/nagyrecse-zalaapati-kerekpartura

Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő

Kehidakustány

A család fürdője 2.400 m2 vízfelülettel,

13 medencével, több mint 1.500 ingyenesen használható nyugággyal, ingyenes parkolási lehetőséggel várja kedves vendégeit. A fürdőhöz 3 szálláshely is tartozik - Kehida Termál Hotel, Hertelendy Ház és a Kehida Élményfalu változatos szobatípusokat kínál wellness hétvégék, családi üdülés, gyógykúrák idejére.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ware Borbála

Hegyesd

Ware Borbála és Peter családi gazdasága Sátormapusztán, Hegyesd külterületén található, a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkban. A biogazdaságon összesen 30 hektáron gazdálkodnak, szürke szarvasmarhákat tartanak, a legelőkön, a szántóföldön elsősorban a téli takarmányukat termesztik. Ezenkívül a téli tüzelőt saját erőből biztosítják. A család és vendégei ellátására a veteményeskertben zöldséget termelnek. Egy fiatal gyümölcsös is van a ház mellett, valamint gyógynövénytermesztés, gyűjtés és szárítás is folyik, elsősorban saját és a vendégek ellátására. A gazdaságon termelt felesleg értékesítésre kerül. 16 éve folyamatosan próbálnak javítani a gazdaságon, kerítéseket, istállókat, gazdasági épületeket építenek, és az elhanyagolt földeket visszahozzák termelésbe.

Hegyesd-Sátormapuszta gyönyörűséges Balaton-felvidéki táj. Itt él Ware Borbála és Péter családjával. Péter angol ember és Borbálával Dél-Angliából települtek át. Bori családja 1956-ban menekült Angliába. A kislány ekkor 4 éves volt. Majd vissza- és odautazások következtek, házasság, és férjével tanyát vettek Dél-Angliában.

Tizenkét év alatt sikerült olyan családi gazdaságot létrehoznunk, ahol már nincs romos épület, szakaszosan legeltetjük a szarvasmarhákat villanypásztorral bekerített területeken. Minden legelőn van saját fúrt kutunkból itatóvíz és hűsölő, delelő hely az állatok számára. Lassanként már az erdősávunkban is lehet sétálni, nem átláthatatlan gyomtenger a fák alja. További 8 hektár bérelt területen termeljük meg a téli takarmányt az állatoknak. Van két általános hasznosítású lovunk is, egyrészt lovagolhatnak a turisták, másrészt rendben tartják a terület egy részét. Magyar szürke szarvasmarháink szintén rendben tartják a dimbes-dombos legelőket, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban találhatók, és mindegyiknek sajátságos a gyógynövény-világa. Mutatjuk, tanítjuk, a tájgazdálkodást, ahogyan mi azt meg tudtuk valósítani. Fogadunk családokat, akik szívesen kirándulnak a tájban, gyógynövény túrákat tartunk, sajtkészítő és ólomüvegkészítő tanfolyamokat szervezünk. Nem vagyunk mintagazdaság! Csináljuk amit tudunk, és vállaljuk, amit, és ahogyan csináljuk.

A Magyar Szürke Szarvasmarha alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű talajokon termelt fűféleségeket. Termeljük a „boldog húst”, az állatok ridegtartásban naphosszat legelnek, amikor szomjasak isznak, ha melegük van a fák árnyékában hűsölnek. Átlagosan tehenenként évi egy a szaporulat. Minden korosztály egy csordában él. Takarmánynövényként a tarka koronafürt, baltacím, lucerna és fűkeverékek termelését vállaljuk. Erre vásároltunk elsősorban használt gépeket.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Öcs

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Csácsi Arborétum

Zalaegerszeg

A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Göcseji Falumúzeum |

Zalaegerszeg

és között

A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.

részletek

Rezi vára

Rezi

A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai. A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Mindhiába, hiszen elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe. A XIV. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai - a Kőszegi nemzetség fegyveresei -, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy a várat. Nagy Lajos király a legbensőbb udvari hívei közé tartozó Lackfi fivéreknek adományozta, akiket azonban 1397-ben legyilkoltak Luxemburgi Zsigmond hívei, vagyonukat elkobozva tőlük. 1433-ban juttatta a királyi kegy a Gersei Pethő nemesi család kezébe, akik fennállásuk további évszázadaiban végig birtokolták. 1490-ben ellenséges sereg vonult fel ellenük, és Hunyadi Mátyás király halála után a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal bevették a kicsiny várat. Az ezt követő esztendőben tudta csak visszafoglalni Kinizsi Pál - e hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás király által létrehozott Fekete Sereg. A XVI. század közepén az ország középső vidékeit megszálló törökök rablótámadásai miatt megerősítették falait, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként tartották számon. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján egy mély szárazárokkal övezett, kettős tornyú, az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótoronyból állott mindössze, aminek kis létszámú őrségét – az ellenség által elfoglalt birtokai miatt elszegényedő - Gersei Pethő család alig tudta fizetni. Nem tudni pontosan mikor, de egy Oszmán Birodalom katonái által végrehajtott portya során megszállták és felgyújtották Rezi várát, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Évszázadokon keresztül omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások.

Göcseji Múzeum

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg és Zala megye történeti bemutatásának egyik legfontosabb intézménye a Göcseji Múzeum. Több mint ötven év előkészítés és tervzezés után 1950-ben alakult meg az akkori Göcsej Gyűjteményre alapulva az egykori Városháza épületében. A múzeum működésének első évtizetében alapvetően néprajzi gyűjteményként funkcionált. Hírnevét a régi földművelési eszközök és díszes mángorlók bemutatása illetve az akkori vezető, Szentmihályi Imre tekintélyes, a göcseji faluképet és néprajzi értékeket bemutató fotógyűjteménye hozt ameg. A Batthyány utca 2. szám alatti, akkorra már meglehetősen romos székházat 1969-ben kapta meg az intézmény. Az időközben megyei múzeummá vált Göcseji Múzeumnak otthont adó épület felújítása 1973-ban fejeződött be. A folyamatosan bővülő múzeumi anyag egyre szélesebb körben alkalmazott munkatársak, így a múzeum személyzete régészekkel, művészettörténészekkel, történészekkel bővült, sőt egy restaurátor műhelyt is sikerült létrehozni. A múzeum régészeti tevékenysége folyamatosan erősödött a 70-es végétől. Közösen dolgozott a Országos Műemléki Felügyelőséggel, az ELTE Régészeti Tanszékével és az MTA Régészeti Intézetével továbbá folyamatosan egyre jobb kapcsolatot sikerült a környező országok hasonló intézményeivel kialakítani. A 90-es években sor került a Göcseji Múzeum újabb felújítására, a műhelyek a padlástérbe költöztek, a felszabadult helyeken korszerű raktárakat hoztak létre. Az intézmény a következő évektől részt vett a nemzeti évfordulók ünneplésében, az auótpálya nyomvonalát követő régészeti feltárásokban. Elkötelezett munkájájának, a város és térségének kulturális értékeinek megóvásában és bemutatásában játszott meghatározó szerepéért megkapta a ben Zala Megye Közgyűlése Nívódíjat, a Pro Urbe díjat majd 2003 az Év Múzeuma elismerést. A múzeum állandó tárlatai közt megtalálható Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész igazi ritkaságokat is bemutató hagyatéka, illetve a ’Központok a Zala mentén’ állandó megyetörténeti kiállítás.

Bereczky Csaba és Csabáné, Fafaragó, Csipkekészítő

Cserszegtomaj

A faragás és csipkeverés szövés iránt érdeklődőknek kellemes csendes környezetben kulturált szálláshelyen biztosítunk lehetőséget a tanuláshoz és aktív pihenéshez. Ajánljuk családoknak, baráti csoportoknak 10-15 főig.




Leíratkozás