Csókakői vár

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Székesfehérvártól északnyugatra, a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült vár. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út elődjét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte. Ez az út volt az, amit a tihanyi alapítólevélben "hadút" - ként említettek. A vár gyönyörű helyen fekszik, a kilátás csodálatos. Feltárása Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, első felmérésére azonban csak 1885-ben végezte el Könyöki József. Őt Csernó Géza követte 1897-ben. 1953-ban a várat műemlékké nyilvánították. 1956-ban jelent meg Fitz Jenő történeti jellegű kismonográfiája. 1960-ban új régészeti feltárás és helyreállítás indult, amely azonban 1963-ban félbe maradt. A 20. század második felére a gazdátlan vár igen romossá, életveszélyessé vált, melyen csak az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága tudott változtatni, így jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak. Leírása A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal. A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.

Bővebb információ:

06/22-422-167

http://varbarat.x3.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Szentkút |

Bodajk

és között

Már a IX. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében a Szűzanya tiszteletére. Többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre. Járt Bodajkon Szent Gellért, sőt, Szent Lásztó király is, aki a legenda szerint 1090-ben a Székesfehérvárt ostromló tatár hadakat egy keresztvetéssel futamította meg. A szentkút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak. Az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul, bár a balinkai bánya miatt a kút vize elapadt. A templom mellett 1942-ben alakították ki a mintegy tizenötezer zarándok befogadására alkalmas hatalmas zarándokudvart - olaszos árkádsorral és szabadtéri oltárral.

részletek

Csendes utakon a Vértesben

Csókakő

MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti autóbusszal Székesfehérvár és Budapest felől egyaránt. Visszautazás Csókakőről, vagy a 81-es úton elérhető távolsági járattal.

ÚTVONAL
Csákberény – Gémförtés-völgy – Maurer-kunyhó – Buhin-völgy – Csókakői várrom – Csókakő – 81-es úti buszmegálló
Táv: 10 km
Szint: 240 m

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlott minden korosztálynak, családosoknak is. Könnyű túra, minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Csákberény: már a rómaiak korában lakott hely, 1297-ben kelt oklevélben szerepel először írásban, a Csákok birtokaként. Igen szép fekvésű község. Horog-völgy, Ugróvölgy, Ugró-völgyi barlangok, Meszes-völgy, Orondi-szőlőhegy, Orondi pincesor: a Mór – Csókakő – Csákberény – Gánt közötti „Ezerjó-borút” része, katolikus templom és parókia (18. század), református templom és parókia (1799), Szent Flórián-emlékmű, Szikszai János-emléktábla.
Csókakő: Csókakő vára, Vár-völgy, római katolikus templom (1772–73).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Vértesi 8-as túra

Csákberény

Túra hossza: 85 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: enyhe hegyvidék, aszfalt
Szint emelkedés: 1162 m
Tájegység: Vértes

A gyönyörű, és turisztikailag egyáltalán nem lerohant Vértest járjuk be, túlnyomó részt erdészeti aszfalt utakon, kisebb részben mérsékelt forgalmú országutakon. A Vértes alacsony, barátságos, emberléptékű hegység, az útvonal nem vezet magasra (max. 420 m), de vannak rövid kaptatók. Az összes szintemelkedés 1116 m. Ám aki – például gyerekekkel – csak a könnyű első részét teszi meg, a Birkacsárdától Vérteskozmáig és vissza, annak is maradandó élmény!
Az erdészeti utakon vigyázat: favágó munka, gép- és járműmozgás, sárfelhordás, az úton fűrészpor és fatörmelék lehetséges!

Keskeny kerekű versenybringával is járható, bár az útminőség vegyes.
Van esély vadakkal (szarvas) találkozni.

Az 1-es országút 44-es kilométerkövéhez közeli (Tatabányától nem messze) Birkacsárda parkolójából indulunk, Budapest felé. Az 1-esen elvben tilos kerékpározni, de kicsi a forgalom, széles az út, és csak 1 km-t megyünk, ott jobbra betérünk az erdészeti útra (sorompó). Változatosan kanyarog, enyhe emelkedésekkel és lejtőkkel, könnyű rész Vérteskozmáig (15 km). Közben két helyen kell figyelni: 11 km-nél ne térjünk le balra, hanem a szembeötlően fő irányt kövessük, a hosszú egyenes után pedig ne térjünk le a kis vaskorlátos hídnál jobbra – arra majd a túra vége felé megyünk. Vérteskozmánál, Delta-elágazással, kijutunk a zsákfalu országútjára (érdemes jobbra bemenni az egyöntetű képű, szép faluba, a templomnál nyomós kút), azon balra. Húzós kaptató után gyors lejtők visznek ki a Csávár-Oroszlány országútra. Azon balra, de csak 1 km-t, ott derékszögben jobbra Gánt felé. Vadonatúj, sima aszfalton nagy lejtőzés! Gánton jó vendéglő, vízvételi lehetőség. Tovább az országút enyhe lejtőjén egy körforgalomig, ott jobbra, Csákberény felé (bal felé, Csákváron és Száron át lerövidíthető a túra). Mielőtt elérnénk Csákberényt, egy balkanyarnál jobbra rátérünk az erdészeti aszfaltútra. Egy rövid emelkedő és lejtő után a Horog-völgyben kaptatunk fel a Pátrácoshoz. Ott balra elmegy egy zsákutca, mi viszont egyenesen lefelé indulunk – jó lejtő, de néhol kátyús, dobós! Jobb kéz felől az első kis aszfaltút zsákutca (amúgy egy kis bányatóhoz visz, pihenőhelynek megfelel), a másodikra viszont ráfordulunk jobbra (bal felé Pusztavámra jutnánk). Utunk kanyarogva vezet nagyjából ÉK irányban, az egy-két betorkollásnál adja magát az egyenes fővonal. Ismét kijutunk az Oroszlány-Csákvár országútra, azon Kőhányást elhagyva balra befordulunk Vérteskozma felé, ahol nemrég jöttünk. A falu előtt jobbra a sorompónál az erdészeti útra (zöld túrajel), azon néhány kanyar és egy lejtős egyenes után jön a vaskorlátos kis híd balról – most arra megyünk. Kaptató az Ebijesztő-tetőre, majd lejtő. Balról lesz a Mátyás-kút, a vértes kevés forrásának egyike – kulacstöltés! Idővel kijutunk egy aszfaltos útra, azon jobbra Tatabányára, és azt az irányt nagyjából tartva a város szélében elnavigálunk az 1-es útig. Most már csak azt kell követni – sunyi emelkedőn vissza a Birkacsárdáig. Az útvonal nagy része árnyas.
Vízvételi, frissítési lehetőség csak Vérteskozmán, Gánton, és a Mátyás kútnál van.

Javasolt segédlet: A Vértes turistatérképe, 1:40 000, Cartographia.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/vertesi-8-as-tura

Agárdi Gyógy- és Termálfürdő

Gárdony

Fejér megye legjelentősebb, legkedveltebb, és a Velencei-tó térségének egyetlen gyógy- és élményfürdője. Az egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedő fürdő egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket, és a kikapcsolódni vágyó családokat. A fürdő a 2007-ben véghez vitt fejlesztés eredményeként európai színvonalú fürdőkomplexummá vált, új elemekkel, kibővített szolgáltatásokkal gazdagodott. A Velencei-tó déli partján, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő 1000 méter mélyről érkező 55 C0-os gyógyvize, természetes gyógyerejénél fogva kiválóan alkalmas a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Pátkai Ökotanya

Pátka

Pátka egy kis falu a Vértes lábánál, Székesfehérvártól északra 13 km-re helyezkedik el, itt található a pátkai ökotanya. A gazdaság leginkább bio-gyümölcstermesztéssel foglalkozik, amelyet nagy gonddal művelnek, a pátkai domboldal sok-sok ezer meggyfával, barackfával, szilvafával lett betelepítve az évek során. A gazdák különösképp büszkék barackjaikra, három különböző fajtát termesztenek, amelyek minden formájukban nagyszerű élvezetet nyújtanak. Az ökotanya nagy szeretettel vár mindenkit "szedd magad" programjával, ahol nemcsak gyümölcsöt, hanem abból készült lekvárt és pálinkát is vásárolhatnak a tanyán megforduló vendégek. A gyümölcsök mellett állattartás is folyik az ökotanyán, eleinte kedvtelésből, majd felelősségteljes elhivatottságból gyűjtötték a magyar őshonos állatokat. Rackák, szőke mangalicák, szamarak, birkák, kecskék és lovak is a tanya lakói, de tyúkok és ludak is megtalálhatóak itt. . Az ökotanya minden érdeklődőt vár Pátkán, ahol a gazdák szívesen osztoznak az itt megtermett, nagyszerű javakban!

Vértesi Natúrpark

Vértessomló

Alföldi jellegű láprétek, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterrán és magashegyi klímát jelző növénytársulások együttes jelenléte, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek: ez mind a Vértes, a változatosság egyedülálló világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet alkotott.
A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én jött létre a Vértes környékének megőrzése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A térség önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel a rendszerváltás utáni új feladatköröket és az önkormányzati és természetvédelmi törvény nyújtotta lehetőségeket, ennek eredményeként 1993. augusztus 20-án írták alá az első olyan dokumentumot, mely az alapja lett az azóta is tartó térségi együttműködésének. Ez az összefogás vezetett el az ország első hivatalos formában kihirdetett natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a megalakításához.
A Vértesi Natúrpark a legnagyobb és leghosszabb ideje együttműködő szerveződés a térségünkben, melyben két megye 17 önkormányzatán (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly) kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a Pro Vértes Közalapítvánnyal a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztés céljából.
A Natúrpark összterülete 35836 ha, melynek több, mint 80%- a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja.
A Natúrpark Program fontos eleme a közcélúság, a közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
A népi bölcselet azt mondja, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben. A gazda, aki diófát ültet, az erdész, aki erdőt telepít, a vadász, aki vadat nevel, az ember, aki családot alapít, mindannyian a jövő érdekében cselekszenek.

„Azért, hogy ne felejtsd el, milyen szín a zöld…
Azért, hogy nézhető legyen a táj körülöttünk…
Azért, hogy levegőt lélegezhessünk…
Azért, hogy kis időre árnyékba mehessünk,
és ott az arcunkat fölfelé emeljük..
Azért, hogy minden élőnek teret engedjünk…
…………legyen neked is egy fád!”
(Székely Sándor)

Alcsúti Arborétum

Alcsútdoboz

Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház. Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.Minden évszakban kellemes időtöltés az arborétumban a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon az egykori főhercegi kertet bejárni. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A mediterrán hóvirágoknak különféle fajtái nyújtanak látványosságot az ide látogatók számára. Szentivánéj környékén, június hónapban egyedi látványosság a Szentjánosbogártánc. Különleges esti sétában lehet részük az ide látogatóknak, miközben ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtanak látványosságot bevilágítva az arborétumot.

Bauxitbánya

Gánt

Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.

Kulturális örökség

Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás |

Mór

és között

A móri Lamberg-kastélyban található a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás, melynek keretében Helytörténeti gyűjtemény, Sváb tájszoba és kamra, Wekerle-emlékszoba, Vasarely-szoba, valamint Ezerjó Pince –galéria található. A helytörténeti gyűjteményünkben Mór történetét bemutató kiállításban Mór múltjáról fotókat láthatunk a nevezetes épületekről, templomokról, az itt élt emberek viseletéről, ünnepeiről, szokásaikról, láthatjuk még Schwartz József bognármester által készített parasztudvart és a mezőgazdasági eszközöket, maketteket. Itt találhatjuk az 1848. december 30-i móri csata makettjét, kézzel festett korhű ruházatú és fegyverzetű ólomkatonákkal. A sváb szoba és kamra az ide telepített “sváb” lakosság leszármazottainak életébe enged bepillantani. A szobában az 1900-as évek elejéről származó bútorokat, használati tárgyakat, viseleteket, szakrális emlékeket, a kamrában a kenyér és sütemény sütés, a zöldségek és a káposzta szelés eszközeit, a mosás, vasalás tárgyi emlékeit láthatjuk.

részletek

Lamberg-kastély

Mór

Az 1762-66 között épült, nyári rezidenciának szánt barokk kastély az 1810-es földrengés utáni, helyreállított állapotában látható. Az egyemeletes, manzárdtetős épület belső falait színpompás falfestések díszítették, az emeleten lévő női szalon falain még ma is láthatók a falfestmények maradványai. A kastély tervezője Fellner Jakab, építtetője Lamberg Ferenc Antal gróf volt. Jelenleg a Radó Antal Könyvtár, a Lamberg Kastély Kulturális Központ és a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás működik az épületben.

Lamberg-kastély Kulturális Központ

Mór

A kastélyban a Lamberg-kastély Kulturális Központ működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár, a földszinti tereken működnek a művelődésszervező irodák, valamint szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat.

Kertész László Kádármester

Mór

A fa a legősibb építőanyagok egyike. Természetes, környezetbarát nyersanyag, melynek örökérvényű értéke meghatározza termékeink arculatát és piaci megítélését. A kádár szakmában szerzett sokéves tapasztalatom, a hagyományokat őrző technológia és a folyamatos fejlődés korszerű és megbízható minőségű termékportfolió kialakítását tette lehetővé számunkra.

Fő profilunk boroshordók, szauna kádak, virágdézsák gyártása. Gondosan válogatott tölgy-, akác-, szederfából készült termékeink közé tartoznak még stílusos dekorációs tárgyak, ajándéktárgyak, fafaragások és egyéb kiegészítők.

Termékeinket a belföldi piacon kívül Európa számos országába értékesítjük, mely immár a forgalom 80%-át teszi ki. Exportunk elsősorban Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország, Szlovákia felé irányul, de Ausztráliában is megtalálhatók termékeink.

Amit kínálunk

Tartós és megbízható minőség. Eredeti magyar termékeink értéke elsősorban az évtizedes hagyományban valamint a szakképzett munkaerőnek és a személyesen válogatott alapanyagnak köszönhető kiváló minőségben rejlik. A fa kiváló ismerete és megmunkálásának szakértelme pedig nem csupán vonzó és egyedi, hanem időtálló termékek gyártását teszi lehetővé.

"Édesapám műhelyében megtanultam, hogy a jó minőség és a gyártási határidők betartása a siker titka."

Egyénre szabott kivitelezés. A rugalmas terméktervezés és kissorozatú gyártás lehetővé teszi a viszonteladóktól és vevőktől érkező egyéni méretek és elképzelések kivitelezését a szakmai szempontok szem előtt tartása mellett. Termékeink számos méretben, formában és felülettel kaphatóak.

Rugalmas és pontos rendelésteljesítés. A termékek minőségét és egyedi stílusát a szakma hagyományos eljárásain alapuló kézi munka, a pontos és gyors rendelésteljesítést pedig a fokozatosan integrált modern technológia biztosítja. Az uniós pályázat keretében beszerzett öt-tengelyes CNC portálmarógépünk a gyors, rugalmas méretváltás mellett nagyfokú precizitást biztosít.

Célunk a hazai piac kiszolgálása elsősorban kissorozatú, akár egyénre szabott, prémium termékekkel, valamint pozíciónk megtartása és erősítése a külföldi piacokon.




Leíratkozás