message

Üzenetküldés


A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta.
Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása.
A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak  A szószék kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: baloldalt Szent István, jobboldalt Szent László király. A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona. A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A koszorúkápolnában a kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüsthermája.



Bővebb információ:

Nagyboldogasszony főszékesegyház

3678461277

http://miserend.hu/?templom=82

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Csonka torony   |  
és között

A Csonka-torony egy Soltszentimre határában található templomrom, Árpád-kori műemlék, bár pontos építési ideje nem ismert. A területen már ahonfoglalás idején is laktak. A Duna–Tisza köze középső része fejedelmi, majd királyi birtok volt, ez fellelhető a környező település nevében is (Solt-Vadkert – királyi vadászterület). A templom alapja a 11. században készülhetett (bár az 1961-es ásatások során az építési időt a 14. századra tették, a szentély három oldalon záródó nyolcszög kiképzése miatt). A templom román stílusban épült, vastag lőrésszerű ablakokkal. Sem támpillérre, sem faltagozódásra utaló nyomok nem lelhetők fel. A templom kelet-nyugat irányban helyezkedik el, egyhajós, a kapu dél felé nézett. Faragott vagy díszített köveket nem találtak (egyetlen faragott kő van csupán a templom szentélyének külső felén, de ezt utólag építhették be). A helyi monda szerint, addig áll a templom, míg e faragott kő a helyén van. A hajó hossza 12,80 m, szélessége 6,30 m. A szentély 4,8 m szélességű. A torony 2,60 × 2,80 m, magassága 10,6 m, hajdanán 4 emeletes volt. Építőanyaga túlnyomórészt réti mészkő (darázskő), de tartalmaz vulkáni eredetű kőzetet (andezit, andezittufa) is, amit távolabbról szállítottak ide. Kötőanyagként habarcsot használtak, melybe apróra zúzott égetett meszet oltottak. A külső falat is vakolattal látták el, ennek egy része még ma is látható (1930-ban még találtak a vakolatban 1522-ben keltezett bevésést). A mohácsi vész után a török a Duna-Tisza közét uralma alá vonta, a település – a többi 900 alföldi faluval együtt – elpusztult. Így maradt magára a templom a pusztában. Már az 1860-as években történtek ásatások a rom körül a terület akkori gazdájának, Blaskovits Sándornak és családjának közbenjárására. Találtak rézkarikákat, római kori pénzeket, urnákat, dísztárgyakat, Anjou korabeli kardokat, dísztárgyakat. A leletek a kiskunhalasi gimnázium régiségtárába és a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Sajnos a régiségtár a második világháborúban megsemmisült. 1920 és 1931 között négy ízben végeztek még ásatásokat. Dokumentáció ezekről nem maradt fenn, csak néhány fénykép. A korabeli újságok is beszámoltak az ásatásokról, így a Magyarság (1930. augusztus 5.), az Új Barázda (1930. augusztus 6.), a Nemzeti Újság Katolikus melléklete (1930. április 20.). A Csonka-torony környéki szőlőtelepítésekkor csontmaradványok és cseréptöredékek kerültek elő, de senki sem tulajdonított jelentőséget neki, így ezek a leletek sajnos elkallódtak. A rom az 1920-as évekre rossz állapotba került, az északi oldalon lyuk tátongott, szükségszerűvé vált a felújítása. Az állagmegóvás legfőbb sürgetője az akkori plébános, Vorák Lajos volt. Az 1930-as Szent Imre évre sem sikerült elegendő pénzt összegyűjteni a munkálatokhoz. Ez idő tájt felmerült az az ötlet, hogy a templomot lebontanák, és a faluban eredeti állapotában újra felépítenék – mivel ekkor még nem volt temploma a községnek –, de ezt sem a műemlékvédelem nem engedélyezte, sem elegendő pénz nem volt rá, így a templomrom a helyén maradt. Harminc évi levelezés és gyűjtés után a munka végül csak 1961-re készült el, Erdei Ferenc tervei alapján. Az ezredforduló tájára újra felújításra szorult az épület. Már nem csak az idő, hanem a felelőtlen emberek is nyomot hagytak a sokat látott falakon. 2000-ben, a Millennium évében újra felfrissítésre került a templomrom. A torony egy fém süveget kapott, ami lehet, hogy nem a legesztétikusabb, de védi az évszázados falakat az egyre agresszívebb esőktől. 2000. augusztus 19-én színhelye volt a millenniumi zászló átadásának.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Boldizsár Emlékház   |  
és között
Boldizsár Gáborné uszódi nívódíjas népművész a világot bejárva hirdette az uszódi hagyományokat. Lakásán a paraszt életmód emlékeiből és saját munkáiból (tojásfestés, tojáskarcolás, babakészítés) kiállítást készített. Halála után a hagyatékot Uszód Község Önkormányzata kezeli.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!