1077 Budapest, Király u. 93.
Telefon: 061-352-9804, 061-268-0592
H-CS: 9-17, P: 9-15
E-mail: info@falusiturizmus.hu
Grosz Tamás
ragokamuvek@gmail.com
0620/916-8711
Nagykörűbe a falut ölelő Tisza folyó mentére a Cseresznyevirág Vendégházba invitáljuk kedves vendégeinket. A vendégház nyugodt pihenést nyújt, finom helyi ételekkel csábít, és a falu sos-sok nevezetessége teheti kíváncsivá az ide látogatókat. Kerámikus, kosárfonó, sajtmester, festőművészek, halászok, vadászok, madarászok örömmel mutatják be "tudományukat". A vidéki élet szépségeit tárjuk Önök elé a Tisza menti ízekkel , zenével, tánccal és a falusi hagyományokkal.
Zöld környezetben, családi házból kialakított két kétágyas és egy négyágyas szoba, közös fürdővel, felszerelt konyhával, virágos terasszal áll a vendégeim rendelkezésére.
Az udvaron szalonnasütés, bográcsozás, kerti bútorok. Parkolás zárt udvarban. Ideális baráti társaságok és családok részére.
A vendégház specialitása: Kun ételek készítése, kóstolása és tanítása.
Fedezze fel a Nagykunság rejtett kincsét Kunhegyesen keresztül.
Kunhegyes 9200 fős település a Nagykunság Észak-keleti peremén fekszik, közel a Tiszához, távol a nagyvárosok és a forgalmas utak zajától. Megközelíthető Budapest-Debrecen 4.sz. főút fegyverneki leágazásától a 34-es úton (13 km). Földjeit hullámzó búzamezők, kukoricatáblák tarkítják. A napraforgó sárga színpompájú sokasága között emelkednek ki őseink elfelejtett üzenetét sugalló titokzatos kunhalmok. A kisváros, mely megtartotta ősi jellegét, élénk kulturális életet él.
Aktív turizmus
Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni. 1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony. Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető. Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása. A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség