Mária-ruhák Múzeuma

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A környéken egyedülálló gyűjtemény ma már több mint kétszáz darabból álló ?ruhatár?. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben ajándékozta a kegyszobornak, példáját sokan követték. A múzeum a Mária-kegyszobor templomával egybeépült egykori kolostorban található. A Máriához imádkozó hívők adományozták a színpompás hímzésekkel (gyakran népies motívumokkal) díszített palástokat. Ezekkel minden második hét péntekjén, hagyományos rituálé keretében öltöztetik fel a Mária-szobrot.

Bővebb információ:

84/372-688

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Krisna-völgy |

Somogyvámos

és között

Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Krisna-völgy a jelentős történelmi múlttal bíró kis somogyi falu, Somogyvámos határában található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez. Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak harminc kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáron fekvő területünk – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. Dísztavak, ligetek, és az arborétum több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészet, Biokertészet, Méhészet, valamint az Iskola épülete szintén látogatható, ezek a helyszínek sok-sok érdekességgel várják az érdeklődőket. A Vendég a Recepciótól a Templom épületéhez vezető, kellemes sétaút során tekinthetik meg ezeket a különlegességeket.

részletek

Lóczy - Gejzír sétaút

Tihany

MEGKÖZELÍTÉS
Balatonfüredről a sűrűn közlekedő autóbusszal Tihany-hajóállomásra.

ÚTVONAL
Tihany-hajóállomás – Ciprián-forrás – Barátlakások – Óvár – Kis-erdő-tető (szélmarta sziklák) – Kilátás a Külső-tóra – Belső-tó – Aranyház – Kőtár – Gejzír-mező – Hévforráskúpok – Szarkádi-erdő – Csúcs-hegy – Sobri Jóska barlangja – Nyereg hegy – Apáti templomrom. A 81-es úton autóbusz-közlekedés van, de rövid sétával elérhető Aszófőn a vasútállomás.
Táv: 13 km Szint: 250 m
Jelzés: végig

NEHÉZSÉGI FOK
A túra nem nehéz, minden korosztálynak, egész évben ajánlható.

LÁTNIVALÓK
Lóczy Lajos Magyarországon az első tanösvényt itt alakította ki. Az Óvár tetejéről a tó és a Balaton látványa lenyűgöző. Az „ősmandulásban” meglepő alakú, szürke sziklák. Aranyház a legnagyobb sziklaképződmény, egykori gejzír forráskúp. Környékén egész gejzírmező. Értékük nemzetközi elismerését jelzi a 2003-ban kapott Európa-diploma. A félsziget legmagasabb pontja, a Csúcs-hegy (232 m), oldalában Sobri Jóska barlangja, mely után az ország egyik legszebb ösvényét találjuk, a Nyereg-hegyen és az Apáti-hegyen húzódó, keskeny, sziklás gerincen. A túra útvonala védett, több szakaszon fokozottan védett területen halad, vigyázzunk rá!

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Pusztaszemes

Túra hossza: 70 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk első szakaszán áthajtunk a Viadukt alatt, Kereki, Pusztaszemes községeken hajtunk át, majd a falvak után Tab felé fordulunk. Mielőtt viszont az előbb említett települést megnéznénk egy balra tett kitérővel Zala nevű településre hajtunk. Miután itt szétnéztünk folytatjuk utunkat Tabon, Bábonymegyeren át Daránypusztáig. Itt a 65-ös utat elérve a Balaton felé hajtunk tovább Siófokig Som, Ságvár, Balatonkiliti településeken át. Siófoktól a balatonparti kerékpárúton tekerünk Szántódra Zamárdin át. A szántódi révtől a Móricz Zsigmond úton hajtunk a 7-es főútig. Azon átkelve a Kőröshegyi utca, illetve a mellette vezető kerékpárút vezet minket vissza Kőröshegyre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tab-siofok-kerekpartura

Igali Gyógyfürdő

Igal

Vize alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos, s a benne lévő jodid-ion miatt a jódos vizek csoportjába sorolják a szakemberek. Magas hőmérséklete és az ásványi anyag tartalma miatt jelentős gyógyító hatással bír: elősegíti a reumás mozgásszervi panaszok és sérülések utáni keringési zavarok, ízületi bántalmak gyógyulását, valamint a krónikus nőgyógyászati bántalmak - vérzési rendellenességek, daganatok, hólyaghurutok és gyulladások - enyhítését, s jótékony hatással van urológiai bajokra és gerincbántalmakra is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

ÖKO-VÖLGY - Krisna Völgyi Indiai Kulturális Központ és Biofarm

Somogyvámos

1996-ban nyitottuk meg az Indiai Kulturális Központ és Biofarm kapuit, ezt követően egyre több és több látogató érkezett hozzánk. Mára évente 25-30 ezer vendég kíváncsi Krisna-völgyre. A mindennapok nyugalma mellett élénk kulturális élet folyik. Rendszeresen helyet adunk fesztiváloknak, látványos indiai és falusi ünnepeknek, nyári egyetemeknek és kurzusoknak. Nyílt napok programsorozatként beindítottuk a "Krisna-völgyi hétvégéket", amelyek egy-egy témát kiragadva részletesebb tanulásra is lehetőséget kínálnak (Ayurvédikus napok a gyógyászatra^ gasztronómiai hétvége - a vegetáriánus főzés filozófiája és gyakorlata^ Termeld meg önmagad! - az önfenntartó tevékenységről életszerűen^ Bhakti-yoga hétvége - a lelki életről, meditációról, Krisna-tudatról). Általános, nagy közönséget vonzó bemutató programunk a minden év júliusában megrendezésre kerülő Krisna-völgyi Búcsú (3 nap). Ezek mellett - bejelentkezés alapján - tematikus foglalkozásokat is tartunk iskolás csoportoknak, vagy bármely más korosztály számára (pl. történelem, védikus matematika, lélekvándorlás, tehenészet és gazdálkodás témakörökben).

Duna-Dráva Nemzeti Park

Véménd

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Folly Arborétum

Badacsonyörs

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

Látrány-puszta

Látrány

A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben.

A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.

A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.

A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).

Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)

Kulturális örökség

Karádi Tájház |

Karád

és között

A tájház 1982 óta áll a látogatók rendelkezésére. Az épület XIX: században épült, vert falas, ( tömés), „lopott tornácos” ház. Három helysége van: tiszta szoba, füstös konyha, és egy kiállító helyiség. A település nevezetes a néptáncáról, népdalairól, és a hímzéséről. A tájház harmadik helyiségében a fehér hímzés legszebb darabjai tekinthetők meg. A tájház igény szerint látogatható.

részletek

Fehérkő vára

Kereki

A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.

Viszi Csárda és Múzeum

Visz

Balatonlellétől 9 km-re délre, a Kaposvár felé vezető 67-es útról Látrány után keletre kanyarodva érhető el a 250 lélekszámú Visz kisközség a csodálatos somogyi dombok ölelésében. A Viszi Csárda egyben a falusi életnek, a hagyományos ősi vidéki mesterségeknek emléket állító múzeum. Megtalálhatók itt a kenyérsütéssel kapcsolatos eszközük, a paraszti cukrászat eszközei, szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos szerszámok, a lovászat szerszámai, szíjártók, kádárok, bognárok készségei, elkészített használati tárgyai, fazekasok munkái, s még a méhészkedés kellékei is. Emellett a paraszti élet lakáskultúráját felidéző tárgyak, eszközök a bőgatyától az almáriumig, a paraszti világnézetet bemutató tárgyak, régi történelmi erekjék, pénzek, térképek is láthatók.

Gosztonyi Zoltán; Fafaragó, Népművész

Kaposvár

Műhelyében megtekinthetők azok a természetes anyagból készülő tárgyak, melyek a hagyományok tiszteletben tartásával a mai ember használatára, örömére készít. Termékeit a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizi. A műhely egész évben látogatható, vásárlási lehetőséggel.




Leíratkozás