message

Üzenetküldés


A 624 méteres, vulkanikus sziklaszirten már 1285-ben vár állt. Építtetője nagy valószínűséggel az 1278 óta aktív Aba Amadé volt, és az ő birtoka 1307-ben. Rákóczi-várként ismert, mert az ő idejükben élte fénykorát. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várakhoz tartozott. A rozgonyi csata után királyi vár, majd a Drugethek a birtokosai a faluval együtt. Zsigmond király ezt a várat is elzálogosította Brankovics György szerb despotának. A XVII. századtól a Rákócziak tulajdonában volt, akik itt rendezték be birtokközpontjukat, itt őrizték levéltárukat. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A források szerint rendszeresen lakták A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták, használhatatlanná tették, azóta rom. Itt találkozik az Országos Kéktúra és a Zempléni-hegység jellegzetes túraútvonala, a piros jelzésű Rákóczi-turistaút, mely Sárospatakról indul, és a Füzéri várnál végződik. Vár megközelítése Regécről két útvonalon lehetséges: A község alsó részén, gyalogtúra útvonalon, aminek hossza 2400 méter illetve gépkocsival, Regéc Háromhuta irányába eső végén, melynek hossza 2500 méter (gépkocsival a várig fel lehet menni, de az út utolsó szakasza nehezen járható, érdemesebb a gépkocsit a második parkolónál hagyni, és gyalog felmenni a várhoz kb.: 1000 méter a táv).


Bővebb információ:

-

46/387-533

http://www.regec.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Kopjafás temető   |  
és között
Az elmúlt évszázadban Telkibányát a táj szépsége és a ma már pusztuló kopjafás temető tette vonzóvá. A vártemplomot körülvevő temetőben a fejfák az "oszlopos-rovásos" kopjafák csoportjába tartoznak. Egyszerűségükkel mentesek minden felesleges cirádától, vagy díszítő elemtől, méltóságteljesek, évszázadokon keresztül megtartották formájukat. Az évszám és a szöveg rávésése nélkül is "beszélő" kopjafák voltak, hiszen formájukról, alakjukról meg lehetett állapítani az elhunyt nemét, életkorát, vagy a közösséghez kapcsolódó viszonyát. Díszítései, archaikus évszámjelölései azokra a korokra utalnak, amikor az írásbeliség még nem terjedt el hazánkban, így például a vízszintes bevágások az évtizedeket, a függőleges rovások pedig az egyes éveket jelölve mutatták az elhunyt életkorát. Még fellelhetőek az emberi testre utaló arányok is attól függően, hogy a kopjafák kisgyermek, fiatal korú vagy soványabb testalkatú sírhelyét jelölik. Különleges értéket képviselnek a kopjafák díszítő elemei is. Az ősi halottkultuszra utalnak a rozettás, forgó rózsához hasonló díszítések, amelyeket leegyszerűsítve körzővel szerkesztenek, ez a napisten kőköri eredetű jelképe. Ma már semmilyen kultikus jelentősége nincsen, de mint örökölt hagyomány és megszokott fejdísz, tovább él a telkibányai kopjafákon. Megtalálható még a szomorúfűz vésett formája is ami csak az utóbbi évszázadban terjedt el. Temetőink és fejfáink művészete a növekvő életszínvonallal arányosan csökken. Egyre nagyobb mértékben váltják fel a szépen faragott kopjafákat a monumentális műkőből és betonból készült síremlékek. Természetesen nem ítélhető el a halottkultusz ilyen megnyilvánulása, de szükséges lenne megmenteni legalább a temető egy részében ezt a ma már ritka nemzetközi örökségünket.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

A Karancs-Medves vidék bányamúzeuma   |  
2017. november 24. és 2017. január 1. között
Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét. Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

Magyarország első, föld alatti bányamúzeuma 1965-ben nyílt meg az egykori József lejtős akna (1937-1951) épségben lévő, eredeti állapotában meghagyott vágatrendszerében.

A bejárat előtt kialakított emlékpark a bányaszerencsétlenség során elhunyt nógrádi bányászoknak állít emléket.

1985-től a bányakolónia épületében a „Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig” címmel látható kiállítás.

A földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi és szállítóeszközei, földalatti biztosító berendezések láthatók a külszíni skanzenben 1986 óta. 

www.salgotarjan-turizmus.hu
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!