message

Üzenetküldés


A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják. A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette. A Pandúr-kő A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el. Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén. Megközelítés A régi 48-as emlékműtől (Budai út) a , majd a (Gránit tanösvény) jelzésű turistaúton érjük el az ingóköveket, s ezen jelzéseket követve, az összes képződmény mellett elhaladunk.


Bővebb információ:

-

22/456-039

http://www.pakozd.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Nagyboldogasszony bazilika   |  
és között

Az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony- (vagy Szűz Mária) -bazilika maradványai az államalapítás korából fennmaradt építészeti emlékek Fehérvár Belvárosában. Sok uralkodót koronáztak meg falai között, ezért gyakran említik koronázó bazilika néven is. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság sok tekintetben egyedülálló volt. Szent István királynak a Szentföldre vezető zarándokút mellett épített magánegyháza a középkori Magyarország király- és királyné-koronázásainak, királyi esküvőknek, temetkezéseknek a helyszíne lett. Itt őrizték évszázadokon át a koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a fontos iratokat. Számos sorsfordító eseménynek, országgyűlésnek, országnagyok tanácskozásának keretéül szolgált e hely. Első királyunk, Szent István kezdte építtetni (német székesegyházak mintájára) a XI. század elején, végső nyughelyéül. A XI. században elkészülte után a maga 60×30 m-es alapterületével és kb. 30 m-es belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. Szent István korabeli bazilikája háromhajós, négy tornyos és valószínűleg két szentélyes volt. Déli oldalához kerengő is csatlakozott. Az épület évszázadokat átívelő rendkívüli jelentősége arra vezethető vissza, hogy a templom falai között – pontosabban a templom közepén – nyugodott az 1083-ban szentté avatott István király (†1038). Szarkofágja ma is látható az ő tiszteletére felépített mauzóleumban. Fiát, az ugyancsak akkor szentté avatott Imre herceget (†1031) már előbb eltemették. Kriptáját a déli hajó második és harmadik pillére között tárták fel. Az ő tiszteletük emelte ki ezt az épületet az egyszerű nép és az ország vezetői szemében a templomok sorából. Szent István után trónra lépő királyokat már itt koronázták meg és sokuk ide is temetkezett.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Seregélyesi Tájház   |  
és között
A Fő utcán elhelyezkedő Tájház hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét, nagyszerűségét.
Itt kapott helyet a népművészeti kiállítás, amely a helyi népviseletet és kézműves tevékenységet mutatja be, eredeti darabok kiállításával.
A településen ma is ápolják a régi népi hagyományokat: hímzőkör és helyi fafaragók szorgos munkája dicséri e törekvést.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!