Szigligeti vár

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A vár legrégebbi része az öregtorony, amely délen, a legmagasabb ponton áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították. A 17. század végén villámcsapástól leégett. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni, viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását, köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. A szigligeti vár, háttérben a Szent György-hegy Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.

Bővebb információ:

20/212-9346

http://www.szigliget.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Sabar hegyi templomrom |

Káptalantóti

és között

A Sabar-hegyi templomrom egy XIII. századi templomrom Káptalantóti határában. A romot Káptalantótitól keletre, a 217 méter magas Sabar-hegy északi lejtőjének alján találjuk, a földút északi oldalán. Az útról nyáron nem látható a növényzettől. A XIII. századi templomrom mind a romanika, mind a gótika stílusjegyeit magán hordozza. Egyenes szentélyzáródású, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmaradt, állapota elhanyagolt. Az 1300-as évek elejétől az oklevelek két települést említenek Tóti név alatt, az egyik Alsótóti, a másik Felsőtóti. A Sabar-hegyi rom valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja lehetett. A középkorban három templom állt a környéken, az egyik a ma is működő templom helyén, egy másik az egykori Bács falu temploma volt, a harmadik pedig a Sabar-hegyi, Felsőtóti rom a mai falutól keletre. Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el. Feltehetően a templomot is ekkoriban hagyták el. A török portyázások elmúltával csak Alsótóti temploma épült újra, Bács falu az idők során Káptalantóti részévé vált, Felsőtóti pedig elnéptelenedett.

részletek

Túra a Szent-György hegyen

Hegymagas

Tanösvény: A természeti értékekben bővelkedő turistautakra illeszkedik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által létrehozott, közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. Az első ismertető tábla a Szent György-hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket. A hegy növényvilága, és a "jégbarlang" állomásai után, talán a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út, a 414 méteres csúcsig. A hegy tetején egy újabb tájékoztató tábla segítségével azonosíthatjuk az elénk táruló, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának megismertetésével végződik. A régióra jellemző és a hegyen is élő, védettséget élvező fűrészlábú szöcske (Saga pedo) szolgál, a sétaút jelképéül, mely minden állomásnál megjelenik az adott témához alkalmazkodva. A közel 4 km hosszú, hurkot leíró tanösvény bemutatja a Szent György-hegy állat- és növényvilágát, elvezet a bazaltorgonákhoz, és a körpanorámát nyújtó hegytetőre is. A Tapolca felől megközelíthető, volt raposkai bányaudvarból induló túra első (magyar és német nyelvű) táblája a hegy földtörténetével, a következő a növényvilággal ismerteti meg az érdeklődőket. A "jégbarlang" állomásai után a legérdekesebb látnivalók, a bazaltorgonák mellett vezet fel az út a 414 m-es csúcsig. A hegytető tájékoztató táblája segítségével azonosíthatók a körpanoráma elemei: a Keszthelyi-hegység, és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig ívelő látvány. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának ismertetésével zárul. A sétaút jelképe a fűrészlábú szöcske. Kirándulások Szigliget felől a 71-es műútról a Hegymagas és Raposka felé vezető országúton a kék és piros jelzést követve juthatunk fel a Szent György-hegy „alsószoknyájára”. Kordonos szőlők közt emelkedő úton menetelve kis kitérővel érhetjük el a hegy déli lejtőjének két híres épületét: a barokk stílusú Lengyel kápolnát és présházat (a kápolnához csatlakozik be a sárga jelzés). A keskeny szőlőhegyi aszfalton nyugat felé haladva csodálhatjuk meg a bővizű „Oroszlánfejes-kutat”. A három jelzést követve jutunk az erdőbe. Itt utunk két irányba folytatódhat: jobbra a kék jelzésen elindulva erős emelkedővel feljuthatunk a csúcs alatti esőházhoz (kis kitérővel a Vércse-szirthez), majd a K jelzésen a hegytetőre, ahonnan csaknem teljes a körpanoráma. (az Országos Kékjelzés útvonala több helyütt összefonódik a Raposkáról induló „Bazaltorgonák tanösvénnyel”, melynek hét állomása átfogó képet ad a hegy természeti értékeiről, élővilágáról.) A piros és sárga jelzéseken ereszkedhetünk le a hegy világhírű ékességei a „bazaltorgonák” közötti völgyszorosba. Az orgonasípok fölötti kis füves dombra kisétálva szinte karnyújtásnyira kerülnek tőlünk a szomszédos tanúhegyek. A bazalthegyek számos ritka növény és állatfaj élőhelyei is. A három jelzés meredek lejáraton visz le a Szent György-hegyi turistaházhoz (Kulcsosház). A ház környéke a hegy turistaút-hálózatának legfontosabb csomópontja. A háztól a kék és piros jelek lépcsősoron ereszkednek a kiszáradt Bogdán-kúthoz, ahonnan az út északi irányban, rakott támfalak közt vezet szőlőterületeken át. A jelzések szétválnak, de mindkettő lefut a Tapolcai-medencére, és beviszik a túrázót Tapolca városába.

Kis-Balaton kerülő kerékpártúra

Balatonmagyaród

Túra hossza: 41 km
Nehézsége: Közepesen könnyű
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 177 m
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Zalakarosról indul. Innen megcélozzuk a szomszédos falut, Galambokot. Itt a falu közepén Zalakomár felé hajtunk tovább. Zalakomárban a Petőfi úton balra kanyarodva Zalavár felé vesszük az irányt. Balatonmagyaród előtt kb. félúton jobbra található a Bivalyrezervátum. Ha időnk engedi, nézzük meg érdekes látnivaló. Az úton lévő jelzőtáblák miatt eltéveszteni sem lehet. Balatonmagyaród után bal kéz felől a Kis-Balaton található. Itt a Kányavári-szigetet és az arra átívelő hidat mindenképpen érdemes megnézni. A sziget után folytatjuk tovább utunkat Zalavár felé. Hamarosan egy zsiliphez érünk. Itt engedik tovább a Zalát a Balaton felé. Balra kanyarodva letérünk az országútról és a Kis-Balaton partján jelzett kerékpárúton haladunk tovább a Kis-Balaton bemutató központig. A központ megtekintése után közúton tekerünk tovább Újszabár felé. Onnan Zalaszabárra karikázunk, majd Nagyrada és Garabonc érintésével vissza érünk Zalakarosra.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/kis-balaton-kerulo-kerekpartura

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház

Hévíz

A több ezer éves tőzegfenekű gyógytavat egy 38 m mélyen fekvő forrásbarlang több, ásványi anyagokban gazdag, hideg és a meleg vizű forrásai táplálják. A 410 literes másodpercenkénti vízhozam mellett a tó vize három nap alatt teljesen kicserélődik. A feltörő víz hőmérséklete a forrásnál 38,5 oC, a tó hőmérséklete 24-38 oC között ingadozik, az évszakok időjárásainak megfelelően, ezért még télen is alkalmas a fürdőzésre. A víz nyugtató, ugyanakkor felfrissítő hatása mellett az egyenletes vízáramlás enyhe masszázsként hat a fürdőzőkre.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Káli-medence Környezetvédelmi Társaság

Salföld

"Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park Igazgatóság a falu határában alakította ki a Majort, ahol őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat és többek között lovakat mutat be. A látogatókat ajándékbolt, büfé és játszótér is várja. A Majorban lehetőség nyílik lovasbemutató megtekintésére, pónilovaglásra, tereplovaglásra és lovaskocsikázásra is."

www.salfoldmajor.hu

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Nagylengyel

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Folly Arborétum

Badacsonyörs

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

Szent György-hegyi bazaltorgonák

Raposka

A balatoni táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített Tapolcai-medence, melynek egyik legszebb példája az oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb “lepények” formájában terült szét a homokból és agyagból álló vastag tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Azokon a területeken, ahol bazalttakaró nem borította az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, s így hozzájuk képest a bazalttakarós részek 200-300 méterrel magasabbak lettek. Ezért is hívják ezeket a hegyeket tanúhegyeknek, mert ma is híven mutatják az egykori tengeraljzat szintjét, hiszen azon szétterülve alakultak ki, s ehhez képest a környezet változását (lepusztulását) jól megfigyelhetjük. A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Ezeket az időjárás tovább formálta, és napjainkra alakultak ki a nép által “kűzsákoknak”, vagy gyapjúzsákoknak is nevezett látványos bazaltformációk. A legszebb ilyen képződmények a Szent György-hegyen találhatók, ahol a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

Kulturális örökség

Vörs Tájház (Talpasház) |

Vörs

és között

A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a nyári időszakban nyitva tartó kiállítás a Vörsi Talpasházban.

részletek

Csobánc vára

Gyulakeszi

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A csobánci vár története: A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni. Csobánci vár Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról. A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére. Ebben a korban(igaz rövid ideig) a várat egy félig finn kapitány, Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar ostromlókból álló sereg majdnem 400 főt vesztett el a csata során, köztük 52 tisztet. A vár 1709-ben került ismét császári kézbe, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. A vár feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám a vár napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.

Csizmadia Vízimalom

Nemeshany

Látogasson el a Csizmadia Vízimalomba, ahol vendégeink betekinthetnek a korabeli molnárok életébe, megismerkedhetnek a vízimalom felépítésével, működésével!A vízimalom Nemeshany központjában található. A település a Bakony lábánál, Sümeg és a Somló hegy között helyezkedik el. A 8 -as és a 84 -es főútról egyaránt jól megközelíthető.A vízimalom 1907 -ben épült, 1952 -ig üzemelt, akkor államosították, magtárnak használták. Az épületet 1972 -ben sikerült újra visszavásárolni a Csizmadia családnak. A malom épülete lehangoló látvány volt, ezért 2001 -ben felújították. A teljesen üres épületbe egy herendi malomból költöztették át az egész berendezést, gépeket, így mind a három szint visszanyerte eredeti állapotát. 2003 óta az épület malommúzeumként működik és látogatható.A vízimalom építtetőjének dédunokája gyerekkori emlékein, történetein keresztül mutatja be a korabeli molnárok életét, a vízimalom felépítését, működését. A malomportán szürkemarha, csacsi, kecskék, racka juhok várják a simogatást és a finom falatokat.Szeretettel várjuk régi és leendő vendégeinket!Töltsön el pár kellemes napot a vízimalom szomszédságában található Malomkő Fogadóban, mely falusias környezetben családias hangulattal várja a pihenni vágyó vendégeket!

Molnárné Riskó Erzsébet, Babakészítő

Keszthely

Munkáimmal igyekszem népszerűsíteni, megörökíteni a régi, főleg zalai öltözeteket népviseleti babákon, hogy a ma élő emberek is képet kapjanak a falu összetartozást kifejező öltözködési rendjéről. Textilből készítem a babák testét, és textilből készítem az arcukat is.

Készítek hagyományos és újabb típusú textil játékbabákat, melyek a régi otthon készült rongybabák mai változatai.

Foglalkozom gyöngyös neccek fűzésével is. Ez az asszonyi főkötő a Kis-Balaton környéki falvakban volt ünnepi fejfedő az 1970-es évekig.




Leíratkozás